Vissza a „Start” mezőre

Romló üzleti hangulat a régió cégvezetői körében. A Deloitte Business Sentiment Index elnevezésű vállalati felmérésének legfrissebb kiadása szerint a közép-európai vállalatvezetők többsége borúlátóan ítéli meg országa 2012-es gazdasági kilátásait.

Miközben a térség országaiban az előző öt felmérés eredményei folyamatos javulást mutattak, az optimizmus szintje most a 2010 októberi értékre esett vissza.

Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának (Financial Advisory) közép-európai vezetője

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: A Deloitte felmérése szerint a térség vállalatvezetőinek optimizmusa az egy évvel ezelőtti szintre esett vissza, a felmérés összesítő mutatószáma (Main Composite Index) ugyanis jelenleg 110 ponton áll. Ez a pesszimista szemlélet arra vezethető vissza, hogy a vállalatvezetők – különösen Közép-Európa északi részén – az európai államadósság-válság erősödésétől tartanak, valamint attól félnek, hogy a válság az elkövetkezendő fél-egy évben a régió gazdaságait továbbra is negatívan fogja befolyásolni.

A térség egészét tekintve megállapítható, hogy a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan. A vezetők több mint kétötöde (43%-a) véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.

A korábbi felmérésekhez hasonlóan ez alkalommal is lényeges különbségek mutatkoznak azonban a válaszadók véleményei között az egyes országok szintjén. A gazdasági világválság kezdete óta jellemző tapasztalat, hogy a közép-európai térség országai két csoportra oszthatók a gazdasági kilátások megítélése alapján. A régió északi részén (Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) a vállalatvezetők hagyományosan bizakodóbbak és derűlátóbbak a kilátásokat illetően. Ezzel szemben a délebbre fekvő államokban (Horvátország, Magyarország és Románia) rendszerint sokkal visszafogottabbak a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos várakozásokat illetően – tette hozzá aDeloitte szakértője.

Északi szél fúj…
A felmérés hatodik kiadásának tanúsága szerint a térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. Ezek az országok nagyban hagyatkoznak a gyáriparra és a Nyugat-Európába irányuló termékexportra, ennek következtében a térségben ők sínylették meg legjobban az európai államadósság-válságot is.

A lengyel befektetőket az Európában tomboló válság különösen érzékenyen érinti. Az ország indexe most ugyanazon a szinten van, mint a Deloitte üzleti hangulat-felmérésének első kiadásakor, vagyis 2009 szeptemberében. A lengyel cégvezetőknek most mindössze 10 százaléka számít létszámnövekedésre a cégénél, szemben a júniusi 36 százalékkal. Számottevő kiábrándultság figyelhető meg Lengyelországban a következő év árbevételére vonatkozó kilátások kapcsán is. A lengyel vállalatvezetők alig több mint háromötöde (62%) számít árbevétel-növekedésre – júniusban még 85 százalékuk vélekedett ugyanígy, a visszaesés tehát igen jelentős.

Ami Csehországot illeti, az optimizmus a felmérésben szereplő összes kérdés kapcsán csökkenést mutat. A júniusi 16 százalékhoz képest a vezetőknek már több mint egynegyede (27%) prognosztizál árbevétel-csökkenést. A foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok egyenlő arányban (27-27%) oszlanak meg azok között, akik az elkövetkezendő egy évben cégük alkalmazotti létszámának növekedésére, illetve csökkenésére számítanak.

A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb visszaesés figyelhető meg az ország gazdasági kilátásaira vonatkozó optimizmus terén. Júniusban a szlovák vállalatvezetőknek még 84 százaléka látta pozitívnak a gazdasági kilátásokat, manapság viszont már csak 12 százalékuk számít kedvező változásra. Elmondható az is, hogy immár a vezetők 52 százaléka szerint kell gazdasági visszaesésre számítani, míg az előző kiadásban senki sem vélekedett így. Csekély növekedés mutatkozik azonban azoknak a cégvezetőknek az arányában (88%), akik szerint rendelkezésre állnak a megfelelő hitelforrások – 2011 júniusában ugyanez az adat 81 százalék volt.

Visszafogott, de stabil növekedési kilátások délen
A térség északi országaiban megfigyelhető jelentős hangulatromlással szemben a kilátások ugyan délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A horvát cégvezetőkvisszafogottabban nyilatkoznak a hitellehetőségekről, hiszen az előző felmérés során regisztrált 83 százalékos részarányhoz képest már csak 64 százalékuk szerint állnak rendelkezésre a megfelelő hitelforrások. Az utóbbi időben egyre több horvát vállalatvezető véli úgy, hogy a hiteltörlesztési feltételek irreálisak, 70 százalékuk szerint ez a helyzet, noha ugyanez a mutató a felmérés előző két kiadásában még csak 53 százalék volt. A hangulat romlása ellenére a következő egy évet tekintve a horvát vezetők a vállalkozások pénzügyi kilátásait, az új termékek és szolgáltatások piaci megjelenésének valószínűségét, valamint az alkalmazotti létszámok alakulását illetően optimistábbnak mondhatók, mint a többi ország cégvezetői.

Magyarország sem lóg ki a sorból
Seres Béla elmondta: Az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. 2011 júniusában a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre – ez az érték mostanra a felére, mindössze 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57%) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételeik nagyságrendileg változatlanok maradnak.

A térség déli részén dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a magyar vállalatvezetők is optimistán ítélik meg cégük alkalmazotti létszámának következő évi várható alakulását, bár ez általában nem bővítést jelent, hiszen többségük (60%) szerint a létszám cégüknél változatlan marad. Magyarország emellett -Szlovákián kívül - az egyedüli olyan állam volt a vizsgált hat ország közül, ahol az előttünk álló egy évre vonatkozóan a vállalatvezetők részéről stabil várakozások jellemezték a beruházási tevékenységet.

A román cégvezetők saját országuk elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó általános gazdasági kilátásairól jórészt ugyanúgy vélekedtek, mint az előző felmérés alkalmával, ám a cégvezetők az eddigieknél negatívabban ítélték meg cégük pénzügyi kilátásait. Az optimizmus gyengült ugyan, a térségen belül mégis a román cégvezetők körében ment végbe a legnagyobb pozitív irányú változás a következő egy évre vonatkozó, árbevételek alakulásával és a felvásárlási tevékenységgel kapcsolatos kilátások terén.

Seres Béla elmondta: Egyértelmű, hogy a mélyülő európai államadósság-válság és a globális piacokra általánosan jellemző bizonytalanság jelentősen befolyásolja a régió északi részén uralkodó üzleti hangulatot. Az ottani vállalatvezetők negatívabb kilátásai és a térség déli országaiban tevékenykedő cégvezetők hagyományosan visszafogott szemléletmódja így egyre jobban közelít egymáshoz. Bármi is legyen a háttérben, a romló kilátások következtében aggasztó módon visszaesett az általános üzleti hangulat a térségben – erre azóta nem volt példa, hogy 2009 negyedik negyedévében megjelent a felmérés első kiadása.

A felmérésről általában
A Deloitte felmérése hat ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) legnagyobb vállalatainál vezető szerepet betöltő tisztségviselők véleményeit és várakozásait vizsgálja saját kutatási módszertan segítségével. A Deloitte az első Business Sentiment Index felmérés eredményeit 2009 szeptemberében tette közzé. A vála

forrás: tranzitonline.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes