Váltózuhany az Új Széchenyi-tervre

Érezhető előrelépés, esély, rossz minőségű másolat, mellőzi a konkrétumokat, blöff – az elmúlt napokban kapott hideget meleget az Új Széchenyi-terv. Az, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hamarosan kiderül, hiszen ha tényleg egyszerűbbé válik a pályázati rendszer és beindulnak a beruházások, annak látszata lesz.

Sokan megszólaltak az elmúlt napokban az Új Széchenyi-tervvel (ÚSZT) kapcsolatban, s az egyértelművé vált, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai fejlesztési forrásokból rengetegen szeretnének részesülni, s ennek megfelelően pozitívan állnak hozzá a kormányprogramhoz. Azok, akik nem veszik ki a részüket a hurráoptimizmusból, úgy vélik: az ÚSZT legfőbb céljai és a hozzájuk kapcsolódó pályázatok kísértetiesen hasonlítanak az Új Magyarország fejlesztési tervben megfogalmazottakhoz. Nincs másról szó, mint egy újabb kommunikációs bravúrról, amikor újként adnak el valami régit. Na jó, a csomagolás tényleg változott – mondják.

– Az uniós források elosztását szabályozó akciótervek szerkezete nem sokban tér el a korábbitól, de a keretek felosztásában és az alkalmazott lebonyolítási módszerekben vannak változások – mondta lapunknak Saád Tamás, a Gyorsítósáv című tanulmánysorozatot készítő AAM Tanácsadó Zrt. üzletágvezetője. Jelentősebb pénzeket csoportosítottak át tényleges gazdaságfejlesztésre. Ennek érdekében elvették a forrásokat olyan kiemelt állami projektektől, amelyek megvalósítása az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem létfontosságú. Szintén változás, hogy a korábbihoz képest több az automatikus eljárásrendű pályázat. Ebben az esetben kevés az adminisztráció, gyors az átfutás. Hátulütője ennek a megoldásnak, hogy nehezen irányítható a pénz felhasználása, így extrém példaként egyes vállalkozásfejlesztési kereteknél előfordulhat az is, hogy minden pályázó fodrászszalonra kéri a forrást – érzékeltette Saád Tamás a problémát. Bár szerinte van megoldás arra, hogy ez ne történhessen meg: folyamatosan értékelni kell a beérkező pályázatokat, és az iparágak, tevékenységek között kialakuló esetleges aránytalanságokat a pályázati feltételek módosításával kezelni kell. Így ki lehet szűrni, ha valami nem jó irányba halad.

A szakértő pozitív változásnak tartja, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt helyez a visszatérítendő támogatásokra az új program. Újdonságként említette a hitellel kombinált pályázatot, amely szerinte azért jó irány, mert ezt a támogatási formát tényleg azok veszik majd igénybe, akik valóban fejleszteni akarnak, és nem azok, akik csupán „valamire” elkölthető pénzre hajtanak. Ugyancsak nem újdonság, de jó lépés, hogy nagyobb pénzügyi keret jut arra, hogy a közvetett támogatás konstrukció alkalmazásával szakmai szervezetek pályázzanak a forrásra, és ők osszák tovább a forrást a pályázatokon esélytelen kisvállalkozók, kisebb civil szervezetek vagy magánszemélyek között. Saád Tamás szerint a közvetett támogatás alkalmazása is egyfajta szűrőt jelent a kóklerekkel szemben.

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes