Szállítási teljesítmények, 2010

2010-ben az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény lényegében nem változott, (0,7%-kal nőtt), miközben a szállított áruk  tömege 8%-kal volt kevesebb az előző évihez viszonyítva. A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind  az utaskilométerben mért teljesítmény csekély mértékben emelkedett, 2 illetve  1%-kal. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma valamelyest – 1%-kal – nőtt, s 8,2 millió főt tett ki. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 61 ezres száma – ezek egynegyede használt  volt – 19%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. 

Áruszállítás 

A szállított áruk tömege – 280 millió tonna – 8%-kal alacsonyabb volt, mint 2009-ben. A változás
egyfelől a vasúti (8%), a csővezetékes (6%) és a belvízi (28%) szállítás növekedésének, másfelől 
a közúti szállítás 13%-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 71%-át közúton, 16%-át vasúton
szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (90%) – a
vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. 
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 50 milliárd árutonna-kilométer – 1%-kal emelkedett. A vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 15, 7, illetv30%-kal nőtt, miközben  a közúti szállításé 5%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a
csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 5%-kal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene 11, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt.
A belföldi áruszállítás volumene 14%-kal, teljesítménye 5%-kal csökkent.

A  közúti áruszállítás 13%-os  volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a
következménye. Nemzetközi viszonylatban 3%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak 2010. évben, mint
2009-ben, de a belföldi szállítás visszaesését ez  sem tudta kompenzálni. Volumenében a nemzetközi
áruszállítás nem jelentős, az árutömeg mindössze 14%-a lépi át az országhatárt. Az összteljesítmény
csökkenésében szerepet játszik a 3,5  tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány számának
bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 5%-os csökkenése. 

A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye a belföldi viszonylatban 7, a
nemzetközi relációban pedig 4%-kal csökkent.  A szomszédos országokba irányuló szállítások
számának növekedésével rövidebbé váltak a szállítási távolságok. A belföldi szállítás visszaesésében a
fuvardíj ellenében végzett szállítás nagyobb szerepet játszott (7%-kal csökkent), szemben a saját
számla ellenében végzett szállítással, amely 5%-kal esett vissza. Kevesebb árut szállítottak nagyobb
távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, és csökkent az üresen megtett út aránya.

A  vasúti áruszállítás volumene 8, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 15%-kal nőtt 
a bázisidőszakhoz képest, főként a nemzetközi behozatali teljesítmény növekedésének köszönhetően. 
A tranzitszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 15%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest.

A volumenben (tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi viszonylatban lényegesen nagyobb, mint a
belföldiben. Árutonna-kilométerben mérve a teljesítmény mindkét relációban meghaladta a bázisévit, 
s a nemzetközi szállítás itt is kedvezőbben alakult, a növekedése 17%-ot tett ki. 

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes