Min múlik a magyar ipar versenyképessége

Világszínvonalú fejlesztéseink, nemzetközi eredményeink, valamint földrajzi adottságaink ellenére hazánkban jelenleg a nemzetgazdaságnak csak ideig-óráig hasznot jelentő összeszerelő ipar képes megélni. Pedig világos kormányzati politikával olyan K+F témákban lehetnénk versenyképesek, mint a jövő orvosi diagnosztikáját is támogató mikro- és nanoelektronika, a nagy hozzáadott értéket képviselő méréstechnológia, vagy éppen a környezetbarát energiatermelést jelentő fotovillamosság – áll az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformjának (IMNTP) most kiadott tanulmányában.

Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) célja, hogy átfogó képet vázoljon fel a jövőbeli gazdasági fejlődés motorját képző, az EU által is a kulcsfontosságú alaptechnológiák közé sorolt mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos szektor helyzetéről, valamint, hogy konkrét javaslatokkal álljon elő azok versenyképessé tételére. A szakterület hazai kutatás-fejlesztési stratégiájának és megvalósíthatósági tanulmányának készítéséért felelős IMNTP szerint ezek az ágazatok nemcsak a gazdasági válságoknak állnak ellen, de stabil fejlesztésük komparatív versenyelőnyt jelenthetne a globális piacon is. Ezt a folyamatot hazánkban azonban olyan tényezők hátráltatják, mint az általánosan elfogadott állami stratégia és támogatási rendszer hiánya és a szakember-képzés nem megfelelő színvonala – fogalmaztak az IMNTP szakértői most kiadott, 2009-2020-ra szóló stratégiájukban.
„Az ipari termelés visszaesése hazánkban egy év alatt meghaladta a 22%-ot, ami csak részben írható a globális válság számlájára, jórészt a hazai iparszerkezeti válság eredménye is. A kilábalásban nagy szerepet játszhat a mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos technológiák alkalmazása, de ennek csak nemzeti stratégiai prioritások kijelölése és tudatos állami támogatás esetén van esélye.” – fogalmazott Dr. Bársony István, az IMNTP szakmai vezetője, majd hozzátette: az állami támogatás ebben az esetben egy többszörösen megtérülő kiadás, ami hosszútávon az ország gazdasága számára kitörési pontot is jelenthet.
Egyre súlyosbodó gondként jelentkezik a magyar ipar fellendítésében a természettudományos oktatás színvonala és a műszaki felsőoktatás helyzete, amely évek óta nem termel ki elegendő, nagy hozzáadott értéket teremtő helyi szakértelmet. Dr. Bársony István véleménye szerint ez a mikroelektronikai területen máris érezteti hatását. Ugyanis kvalifikált kutató-fejlesztő és tervező mérnökök híján nem fog hazánkba települni K+F vállalat, csak az összeszerelő ipar. Ez az árérzékeny ipar pedig a legkisebb kedvezőtlen szabályozó-módosítás, gazdasági megingás esetén is új telephely után néz, ezért hosszú távon aligha jelenthet biztos hasznot a nemzetgazdaságnak. „Ma már nem arról van szó, hogy ma vagy holnap nem lesz elég mérnök Magyarországon, hanem, hogy évtizedes távlatban nem lesznek elegen. Az azonnali oktatási reformok is jó esetben csak 10-15 év múlva éreztetik majd hatásukat.” – tette hozzá a professzor.
Az IMNTP a prioritások kijelöléséhez átfogó kérdőíves felmérést is készített, melyben arra kívánt választ kapni, miként ítélik meg a hazai szakértők a mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos technológiák helyzetét, perspektíváit. A válaszadók releváns többsége szerint is az ágazat magyarországi jövője a mérnöki- és természettudományos képzés színvonalán áll vagy bukik.

- IMNTP -

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes