Ilyen lesz a Széll Kálmán tér?

A Moszkva tér – mely Buda és a budai közlekedéshálózat kulcscsomópontja – egy korábbi, nem emberközpontú városi közlekedési kultúra maradványa, ahol nem a városlakó és nem is az utas az érték, ráadásul mai leromlott formájában a szocializmus közlekedési és városképi skanzenje. Miközben Budapesten is megindult a városi terek humanizálása, egy emberléptékű élhető környezet kialakítása, eddig ebből a „rendszerváltásból" a Moszkva tér kimaradt – tartalmazza a Budapesti Közlekedési Központ tér rendezési koncepciója.

Ha a tér csak nevében tud megújulni, akkor nem változik semmi. Nagy lehetőség és nagy kihívás előtt áll a Főváros. Egy a már letűnt korok negatív szimbólumából kell új jelképet, a megújulás, a fejlődés, az élhetőség, az emberarcúság jelképét megalkotni. Olyan teret kell létrehozni, mely megfelel a mai korszerű várostervezés elveinek és a közlekedési hangsúlyok is helyes aránnyal jelennek meg.

A siker kulcsa, hogy olyan megoldást célozzunk meg, melynek megvalósulására van esély a közeljövőben. Ehhez racionális, megoldásaiban egyszerre takarékos és nagyvonalú, funkcionálisan letisztult teret kell terveznünk. A Széll Kálmán teret ma a csomópontban véget érő villamos- és buszvonalak végállomásainak helyfoglalása, és a járművek napközbeni tárolása jellemzi. Buda első számú kulcscsomópontjának, köztér funkciójú részei pedig lelakottak, taszítóak.

Gyalogos használatát a tömegközlekedési eszközök közötti forgalom, valamint a Fény utcai piac és bevásárlóközpontok, illetve a Városmajor (lakóterületek) közötti fontos gyalogos kapcsolatok határozzák meg, melyek jellemzően a metró épületének közelében, illetve a Dékán utca – Csaba utca útvonalon zajlanak. A gyalogosok ma mindennek és mindenkinek alá vannak rendelve. Vonatkozik ez egyaránt a téren belüli átszálló mozgásokra, a tömegközlekedési megállóhelyek megközelítésére, vagy a téren átvezető gyalogos tengelyre.

A Széll Kálmán teret jelenleg és a távlati jövőben is fontos közösségi közlekedési kapcsolatokat elosztó térként képzeljük. A tér átépítése során a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát megtartani és javítani szükséges, ugyanakkor a közlekedésüzemi területek ésszerű csökkentése egyszerre orvosolná a kapcsolati hiányokat és a tér helyi közlekedési funkcióinak „prioritás zavarát". A Széll Kálmán tér a budai hegyek közti völgyek természetes metszéspontjaként kikerülhetetlen közlekedési csomópont, ugyanakkor a város felé megnyílva a belváros egyik kapuja, ugyanakkor kapuja a Budai Várnak is, ennél fogva az sosem lehet egy csendes, motorizált forgalomtól mentes városi zárvány.
Funkcióiban a gépkocsiforgalom számára egyszerre kell átengedőnek és feltartóztatónak lennie. A mindennapi használatban legyen kissé visszatartó, hogy ösztönözzön a tömegközlekedés használatára, de legyen megengedő, ne zárja ki az alkalmi használatot. A kerékpárosok szempontjából a tervezett átvezetéseknél a rendezőelv a „hol van a legjobb helyen", mintsem a „hol maradt még hely" legyen. Összességében tehát nem egy parkot, hanem levegős, árnyas zöldekkel tagolt közlekedési teret javaslunk kialakítani, mely képes a nagy utas-áramlások kulturált kiszolgálására, de alkalmas találkozási helynek, s a nívós városi tér sokoldalú emberi használatára is.

 

(A Széll Kálmán tér rendezési koncepciója teljes egészében letölthető a Budapesti Közlekedési Központ honlapjáról)

 

Forrás: integratorforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes