A selyemút mentheti meg a záhonyi vasúti átrakót

Feléled az egykori selyemút, amelynek nyomán vasúti síneken érkezhet kínai áru Európába. A keleti kapcsolat a túlélést jelentheti az európai pénzekből fejlesztett, ám a szükségesnél szerényebb áruforgalmat lebonyolító záhonyi átrakókomplexumnak.

Sikeres tárgyalásokat tudhat maga mögött az a magyar tárgyaló küldöttség, amely a hét második felében járt Bakuban a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) miniszteri értekezletén – mondta a Magyar Nemzetnek Schváb Zoltán, a fejlesztési minisztérium helyettes államtitkára. Az Európa és Ázsia közötti vasúti összeköttetés fejlesztését szolgáló szervezetben a magyar küldöttség – amelynek tagja volt Dávid Ilona, a MÁV elnök- vezérigazgatója és Mosóczi László vezérigazgató-helyettes is – azt szorgalmazta, hogy az Ázsiából a Balkán és Dél-Európa országaiba irányuló áruforgalom Záhony átrakón keresztül bonyolódjon le. Schváb Zoltán azt is elmondta, hogy a második fél évben megindítanak egy irányvonatot, amely kínai árut szállít Európába. Kiemelt célnak nevezte az államtitkár, hogy sikerüljön megőrizni a Záhonyban működő MÁV-leányvállalat, a MÁV-Port piaci pozícióját és ezáltal a munkahelyeket.

A bakui tárgyalások azért fontosak, mert a térségbeli országok részvételével biztosítható az új áruszállítási korridor, a Horgosz- Záhony vonal biztonságos működtetése. Kína nyugati határán, a kazah vasúti logisztikai központokban jelenleg évente 15-16 millió tonna áru fordul meg. Az év elején megnyitottak egy új átrakót Horgosz határátkelőn, ahol 2015-ig 50 millió tonna áruforgalmat jósolnak. Ugyanakkor a lapnak a térséget ismerő szakértők azt mondták, hogy a kínai ipari övezetek a kazah-kínai határtól több ezer kilométerre vannak, vagyis nem lesz olcsó az ott termelt árut ezen az útvonalon szállítani.

Záhonynak rendkívül fontos lenne a távol-keleti áruforgalom felélénkülése. Az utóbbi időben egyre nyomasztóbbá vált a megrendelések mennyiségének a csökkenése. Míg az ötvenes és hatvanas években több mint évi húszmillió tonnás forgalmat bonyolítottak itt le, most a 3-3,5 millió tonna mellett a hatalmas vasúti technológiai kapacitás versenyhátrányt jelent a kisebb területre koncentrálódó szlovák, ukrán és román átrakókkal szemben. Jelenleg Záhony térség legnagyobb problémája éppen korábbi előnye, azaz a hatalmas terület fenntartásának, kiszolgálásának többletköltsége. Ráadásul a szerteágazó érdekek nem teszik lehetővé a racionalizálást, a tevékenységek koncentrálását. A problémát súlyosbítják az utóbbi években végrehajtott infrastrukturális fejlesztések, a vágányhálózat hatalmas területen, több tíz milliárdos uniós forrásból végrehajtott felújítása. Záhonyban átrakási kapacitásokból is fölösleg van, amit növel a nemrég kialakított fényeslitkei logisztikai park, amely jelenleg üresen áll.

Forrás: Magyar Nemzet

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes