Világos stratégiai iránymutatást vár a szakma

A magyar energiastratégia egyelőre nem világos és inkább csak kérdéseket vet fel, mintsem válaszokat adna – derült ki a Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület konferenciáján csütörtökön. A résztvevők szerint a KÁT-rendszer és a megújuló projektek közötti erőforrásallokáció nem világos és egyébként is, inkább az ország gazdaságát kellene rendbe tenni, mint nehezen vállalható és költséges fogadalmakat tenni a környezetvédelemmel és az energiatakarékossággal kapcsolatban.

Magyarország erőfeszítései a széndioxid-kibocsátás csökkentésére önmagukban nem váltják meg a világot, ezért nagyon figyelni kell rá, hogy ne vállaljuk túl magunkat a e téren. Inkább a gazdaságot kell rendbetenni és a versenyképességet növelni – mondta Molnár László, a Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára a szervezet által szervezett konferencián csütörtökön.

A főtitkár szerint a magyar energiastratégiával kapcsolatos tervek az utóbbi hónapokban folyamatosan változtak, így egyes fontos kérdésekben még mindig nem lehet biztosat tudni az új kormány szándékairól. Ilyen például a távhő jövője, abban az esetben, ha megszűnik a kedvezményes ÁFA és a KÁT-támogatás. Nincsenek egyelőre megnyugtató nyiltkozatok arról sem, hogy az áramár-szabályozás a jövőben az állam kezében marad, vagy teljesen szabad piaci alapon működik majd – és egyáltalán hosszú távon szükség van-e az egyetemes szolgáltatásra.

Az ötletbörzének is beillő szakmai konferenciánegyebek mellett elhangzott, hogy Magyarország egy főre eső energaifogyasztása messze az EU-s átlag alatt van, az orosz gázfüggőségünk pedig magas, de nem veszélyes – több európai ország ennél magasabb arányokkal is jól működik. A megújuló energiaforrások egyelőre csak támogatással életképesek, márpedig Európa legtöbb országában épp visszavágják ezek támogatását, hogy az országok gazdasági talpraállását elősegítsék. Nehéz a helyzet, a legalapvetőbb megújuló energiahordozó, a fa felhasználásánál is, a régi szenes erőművek ugyanis rossz hatásfokkal égetik a fát, új biomassza erőművek építéséhez pedig kevés a támogatás.

Egyelőre azt sem látni, az áramszolgáltatás milyen forrásokból működik majd az elkövetkező és az azt követő évtizedekben. A csúcsterhelés és a teljesítőképesség különbsége ugyan 20 éve nem változik, a meglévő erőművek egy jó része azonban le fog állni, mert gazdaságtalanná válik a működése. A húszas években véget érhet a szénbázisú energiatermelés is Magyarországon. Jelentősen kellene növelni tehát az erőművi kapacitást a leállítások ellensúlyozására, 2015-re már legalább 1 800 megawatt teljesítménypótlásra lenne szükség, ez 2025-re 6000 megawattra nő.

Elhangzott, számos okból a megújuló források fejlesztése nem tűnik annyira ideálisnak, a környezetvédelmi aggályok miatt a szénbázisú energiatermelés sem tűnik rövidtávon vonzónak. Nyilvánvalónak látszik a paksi atomerőmű, legalább egy 1000 megawattos blokkal történő bővítésének szükségessége, azonban ennek finanszírozása is felvet bizonyos kérdéseket. A paksi bővítéssel kapcsoaltban Gerse Károly, az MVM vezérigazagtó-helyettese jelezte, ezt a beruházást regionálisan kívánják optimalizálni. Elhangzott, a térségben majd’ minden ország, Románia, Csehország, Szloivákia is tervez atomerőművi beruházást. Igaz a CEZ nemrég bejelentette halasztja a temelíni fejlesztést. Ugyanakkor nyiélvánvaló, hogyha mindegyik tervezett beruházás megvalósul, akkor valamennyi erőműtársaság nehéz helyzetbe kerülhet, ennyi nukleáris kapőacitásra belátható időn belül nincs szükség a térségben. Akik időben lépnek, azok járhatnak jól, a konferencia résztvevői szerint hosszabb távon a régióban legfeljebb két nukleáris bővítés tánik gazdaságosnak.

forrás: EnergiaInfo.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes