Vasút és kerékpár – 2. rész

12A cikksorozat előző részében a „hagyományos” kocsik kerékpárszállítási lehetőségeit jártuk körbe Kadocsa Gyula segítségével. A második fejezetben a közelmúlt járművei kerülnek terítékre: Ganz motorvonat, felújított vezérlő és a használt német személykocsik

A „Hernyók”
Ha Vác, a Dunakanyar vagy a Börzsöny (Szob) felé szeretnénk menni drótszamarunkkal együtt a vonaton (nagyon jó túrákat lehet tenni arrafelé), akkor nagy valószinűséggel ezzel a típussal fogunk utazni. (Igaz, hétvégén már csak a Veresegyházon keresztül Vácig közlekedő vonatokon szolgálnak, ugyanis a 70-es vonalon „Posta” szerelvényekkel és Stadler Flirt motorvonatokkal találkozhatunk.) Előfordulnak a Hernyók Kőbánya-Kispest és Kunszentmiklós-Tass között, valamint – hiába elővárosi típus – a nyári menetrendben a Balatonra is közlekedik egy szerelvény. A „Hernyók”, azaz a BDVmot jelzésű motorvonatok a nyolcvanas évek legvégén-kilencvenes évek elején álltak forgalomba. Ez a típus már eleve kerékpárszállításra alkalmasan épült, eredetileg a motorvonati (fej)részen alakítottak ki erre alkalmas pogyászteret, de mára gyakorlatilag már nem tehetjük fel oda bicajunkat annak ellenére, hogy néhány példányon még mindig ott van a kerékpár-piktogram. Manapság a kijelölt kerékpárszállító szakasz a vezérlőkocsiban található. Sajnos a motorvonatok nincsenek egységes irányba beállítva, ezért az állomáson várva nem tudhatjuk előre, hogy a szerelvény elejére vagy a végére kell-e majd felszállnunk. A „többcélú teret” úgy alakították ki, hogy néhány üléssort megszüntettek, és az oldalfalról lecsapható ülőkéket szereltek fel. Elvileg hat bringának van hely, de egyes időszakokban a nagy tömeg miatt csak az előtérig, vagy más kocsiba tudunk feljutni. Nincs annál kényelmetlenebb, mint a nyári kánikulában a zárt bejárati részben félig a lépcsőre téve a bicajunkat, a le- és felszállók előtt ide-oda rakosgatva izzadni. Nem beszélve arról, hogy az alacsonyabb peronú vagy peron nélküli állomásokon a felmálházott kerékpárt a kapaszkodókkal megosztott feljárón segítség nélkül szinte nem is tudjuk feltenni.

 

 

02

…és a szállításra kialakított tér is a gépes részben található

03

 

A 400-as sorozatú BDt-k, azaz a „Posta” Bhv-hoz tartozó „ráncfelvarrott” vezérlők
Ezzel a típussal sokfelé találkozhatunk, főleg a Nyugati és a Keleti pályaudvarról kiinduló elővárosi vonalakon, Szolnok vagy Hatvan felé, de a dupla Ganz Hernyókat is helyettesítik a szobi vonalon. A járművek  levegőbefúvásúak, és az első széria kivételével az ablakok is  mind lehúzhatóak. A kerékpárszállító szakasz hasonlít az eredeti BDt-kben kialakítotthoz, de itt már korszerűbb anyagokkal és ergonómiailag átgondoltabb megoldásokkal, kényelmesebb ülésekkel találkozhatunk. Az állítható magasságú kampókra felakasztott bringák hátsó kerekeit az újabb fajta szerkezettel biztosabban tudjuk rögzíteni. A kerékpáros szakasz mindkétoldali feljárójánál található még az esélyegyenlőség jegyében felszerelt kerekesszék-emelő berendezés is. Használatban ugyan ritkán látni, de elég tekintélyes helyet foglal el. Sajnos az ilyen vezérlőkkel közlekedő szerelvényeknél sem tudjuk mindig előre, hogy „jönnek-e, vagy mennek”, és itt a négyrészes Hernyókkal szemben jóval hosszabb rohangálást tehetünk a peronon, mert a közbenső kocsikra a szűk ingaajtókon felszállni igencsak körülményes.

 

A „Halbik”
Néhány évvel ezelőtt szerezte be a MÁV igen jutányos áron a még az NDK-ban gyártott úgynevezett halbertstadti kocsikat a DB-től. A „Halbi” családnak két fő típusa alkalmas kerékpárszállításra: az egyik egy másodosztályú szerelvénybe besorolható kocsi, amelyben „többcélú térben” van lehetőség arra, hogy bringánkkal együtt utazhassunk, a másik pedig a vezérlőkocsi. Ez utóbbiak tavaly egy rövid ideig funkcionáltak csak vezérlőként, az ehhez a típushoz átalakított 3000-es sorozatú „Cirmos” V43-asok ma már vegyes vontatási feladatokat látnak el. Azóta sokfelé járnak kerékpárszállítóként, még a Keleti és a Nyugati között, Hatvanon, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenen, Szolnokon át közlekedő kör-intercity vonatokon is. E felújított kocsitípusokban a belső megjelenésüknél fogva kicsit „nyugatiasabban” utazhatunk bicajunkkal, de a felszállás a magas építésű padlózat és a kapaszkodókkal osztott feljáró miatt itt is nehézkes.

 

Kerékpárszállító szakasszal is felszerelt halberstadti kocsi Budapest-Déli pályaudvaron

12

Magasperonról sem könnyű feltenni a kerékpárt

12a

A  vezérlő belső tere: a bevonatos kampók kevésbé koptatják a kerékpár vázát, erre is odafigyeltek

Összegzésként elmondhatjuk: a német vagonokon és a felújított magyar vezérlőkocsikon, ha túljutottunk a felszállás nehézségein, viszonylag kényelmesen, komfortosan vonatozhatunk, nem utolsósorban szemmel tarthatjuk ülőhelyünkről drága kétkerekűnket. A „Hernyókon” kissé kényelmetlenebb az utazás, pedig igen frekventált kirándulóhelyen közlekednek, de mentségére legyen a vasútnak: ezek az utak ritkán hosszabbak, mint egy-másfél óra.

Forrás: iho.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes