Átvilágítják a vasutat

Vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV elmúlt nyolcéves gazdálkodását

A kormánypártok kezdeményezésére parlamenti bizottság vizsgálja majd a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket.

Az Országgyűlés 346 igen szavazattal nem és tartózkodás nélkül fogadta el kedden azt a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslatot, amelyben a két képviselő azt indítványozta: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető nyolcéves – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő – döntéssorzat teljes körű feltárására.

A két képviselő szerint tucatnyi kérdést kell tisztázni, így azt, hogy miként alakult a MÁV csoport gazdálkodása 2002-2010 között. Szerintük vizsgálni kell a MÁV tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítését és tartalmát, többek között azt, hogy a döntésekben milyen szerepet játszott, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll.

A kormánypártok feltárnák azt is, hogy miként hat a MÁV szerkezetátalakítása az állami vagyonra; milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját; megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyon értékelése, becslése; készült-e hatástanulmány, elemzés, és ha igen, milyen tartalommal arról, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja.

A testület azzal is foglalkozik majd, hogy mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel; milyen hatása volt a MÁV eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció; a MÁV szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszer biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását.

Kérdés az is – sorolják az előterjesztők, hogy származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV-nak a kiszervezésből; milyen a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezet; minősülhet-e a kiszervezés a privatizációs törvény megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének.

A bizottság hat tagja közül kettőt delegál a Fidesz, a többi frakció egyet-egyet; az elnököt a kormánypártok adják.

A bizottság a megalakulását követő fél évig dolgozik, munkája végén jelentést készít és javaslatot tesz a megteendő intézkedésekre.

Az indoklás szerint a MÁV Cargo Zrt. leánytársaság 2008-as privatizációjával nyílt meg a lehetőség arra, hogy – azt kivonva azt az állami tulajdon köréből – nem a privatizációs törvény előírásainak megfelelően, az Országgyűlés jóváhagyásával, hanem a törvény megkerülésével történhessen meg a magánosítás.

Feltételezhető – írták az előterjesztők -, hogy mind az állam, mind a MÁV csoport vagyona indokolatlanul csökkent.

forrás: nol.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes