Többmilliárd eurós közlekedési fejlesztések jönnek

Az utazási idő jelentős csökkenését, alacsonyabb árakat és a szolgáltatások minőségének javulását várja az Európai Bizottság attól a húsz pontos akciótervtől, amelyet csütörtökön fogadott el a testület a szomszédsági, valamint a bővítésre váró országok közlekedési fejlesztéséről.

A közlekedés minden szektorára kiterjedő fejlesztési akciótervet fogadott el az Európai Bizottság csütörtökön, amelynek a célja, hogy az EU jelentősen javítsa a közlekedési összeköttetést a déli és a keleti szomszédságpolitikában részt vevő országokkal, valamint azokkal az európai államokkal, amelyek az uniós bővítés valamely fázisában vannak.

A közlekedéspolitikáért felelős EU-biztos felidézte, hogy az Európai Unió komoly gazdasági együttműködést ígért a szomszédsági országoknak, ennek jelentős hányada ilyen infrastrukturális fejlesztésekben valósul meg. Siim Kallas hangsúlyozta, bár a most elfogadott program összesen 25 országot érint, „a szomszédságpolitikán belül ideje keletre koncentrálnunk”. Példaként említette, hogy ma 24 órába is telhet, míg valaki Berlinből Kijevbe utazik, a megvalósuló fejlesztések következtében ez 6 órára csökkenhet.

Az infrastruktúra-fejlesztés következtében jelentős váltás következhet be a közlekedési módok arányában is. A nyomtáv-szabványok egységesítésével, az európai közlekedésirányítási rendszer keleti és déli országokbeli beüzemelésével és a vasúti piacok egymásba nyitásával például 2020-ig 40 százalékkal nőhet a vasúti teherforgalom az EU és a keleti partnerségi országok között, vélhetőleg leginkább a közúti fuvarozás kárára.

A Bizottság megjegyezte, hogy már most is van hozadéka a vasúti teherszállítási piac uniós megnyitásának, új szereplők léptek ugyanis be a piacra, csökkentek az árak, és javult a szolgáltatások minősége.

A közúti közlekedés területén a legnagyobb gondot a határátkelés során szükséges adminisztratív munka jelenti. „Órákat, gyakran napokat kell a kamionoknak a határokon állniuk” – vetette fel Siim Kallas. A testület ösztönözné a szomszédsági országok közúti közlekedési piacainak a megnyitását, a közúti biztonság fokozását, erősítené a Fehéroroszországgal, Moldovával és Ukrajnával meglévő vámmegállapodást, és fejlesztené a távolsági buszhálózatot.

Brüsszel tervei között szerepel a szomszédos országok bevonása az Egységes Európai Égbolt kezdeményezésbe, a légibiztonság fokozásának elősegítése, valamit anyagi hozzájárulás a légiirányító rendszerek modernizációjához. Átfogó légiszolgáltatási egyezményeket kötne emellett az Európai Unió minden olyan országgal, amely érdeklődik ez iránt.

Az egységes európai légtér kibővítésével egymilliárd utasra terjedhetnek ki az egységes szabályok. Siim Kallas szerint ez mindenképpen szükséges, tekintve, hogy évente 6,7%-kal nő a déli szomszédsági országokba, és onnan utazó állampolgárok száma, kelet felé pedig 11,6%-os bővülést regisztrálnak minden évben. Stefan Füle bővítési biztos pedig azt hozta fel példaként, hogy Marokkóban 2006 óta 15%-kal nő az európai légiutasok száma, 25 ezer új munkahely keletkezett idekapcsolódóan, és 6 százalékkal mérséklődtek a repülőjegyárak is. Hasonló jellegű fejlesztések várhatók a víziközlekedési szektorban is.

Az Európai Bizottság nagyszabású kezdeményezése a 25 ország bevonása a transzeurópai közlekedési hálózatok rendszerébe. A közlekedési EU-biztos megjegyezte, a törzshálózat kiépítésének javaslatait szeptemberben teszi közzé Brüsszel, hosszú távon viszont könnyebb elérést szeretnének biztosítani a bővítésre váró nyugat-balkáni, valamint a keleti és a déli szomszédok számára.

A bővítésért felelős EU-biztos emlékeztetett arra, hogy a mostani fejlesztési program több nagy európai kezdeményezésbe is illeszkedik. Hozzájárul majd a déli szomszédsági országok felé kiépítendő gazdasági partnerséghez, a közlekedési fehér könyv céljainak az eléréséhez, de ugyancsak ezek a projektek egy része viselheti majd a Duna-stratégia fejlesztési címkéit.

Stefan Füle elmondta, 2007 óta eddig 110 millió eurót fordított az Európai Unió a szomszédsági országokkal kapcsolatos közlekedési fejlesztésekre, erre a célra pedig 2013-ig még 950 millió euró áll rendelkezésre. A 2014-2020 közötti időszakra pedig a következő hónapok vitáiból derül ki, hogy mennyi pénz is fordítható majd az infrastruktúra modernizálására – mondta az EU-biztos.

A fő forrás mindenesetre az Európai Szomszédságpolitika működtetésére létrejött alap. A következő két évben még lehetőség lesz a források átcsoportosítására, és a prioritások átrendezésére a közlekedési fejlesztési célok javára. Ezen túlmenően viszont az Európai Bizottság a nemzetközi pénzügyi intézmények hozzájárulását is várja.

A Bizottság javasolja egy Keleti Partnerségi Közlekedési Panel létrehozását is, amely az ernyőprojektje lesz a keletre irányuló fejlesztéseknek, és amelyet október végén indíthat el a lengyel elnökség.

forrás: kitekinto.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes