Szállítási teljesítmények, 2010. I–III. negyedév

A szállított áruk tömege 8%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény az elmúlt évihez hasonló nagyságrendet ért el. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma lényegében stagnált, 6,3 millió fő volt. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 45 ezres száma 25%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Áruszállítás

A szállított áruk tömege – 209 millió tonna – 8%-kal alacsonyabb volt, mint 2009 I–III.
negyedévében. A változás egyfelől a vasúti (8%), a csővezetékes (8%) és a belvízi (35%) szállítás
növekedésének, másfelől a közúti szállítás 13%-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 72%-át
közúton, 16%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még
meghatározóbb (90%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből
adódóan.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 38 milliárd árutonna-kilométer – 3%-kal emelkedett.
A vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 19, 9, illetve 37%-kal nőtt, miközben a
közúti szállításé 2%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 68, a vasúti 17, a
csővezetékes 10, míg a belvízi szállítás 5%-kal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene 14, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 7%-kal nőtt.
A belföldi áruszállítás volumene 15%-kal, teljesítménye 6%-kal csökkent.

A közúti áruszállítás 13%-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a
következménye. Nemzetközi viszonylatban 7%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak az első
háromnegyed évben, mint 2009 azonos időszakában, de a belföldi szállítás visszaesését ez sem tudta
kompenzálni. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze
14%-a lépi át az országhatárt. Az összteljesítmény csökkenésében szerepet játszik a 3,5 tonnánál
nagyobb teherbírású gépjárműállomány számának bázisidőszakhoz mért 5%-os csökkenése.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény belföldi viszonylatban 8%-kal csökkent,
nemzetközi relációban a bázisidőszakkal azonos szinten maradt. A szomszédos országokba
irányuló szállítások számának növekedésével lerövidültek a szállítási távolságok. A belföldi szállítás
visszaesésében a fuvardíj ellenében végzett szállítás nagyobb szerepet játszott (9%-kal csökkent),
szemben a saját számla ellenében végzett szállítással, amely mindössze 4%-kal esett vissza. Belföldön
kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, és csökkent az
üresen megtett út aránya. A szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknál a nemzetközi fuvarozásban
nagyobb szerepvállalás a jellemző, a belföldi szállításban jut szerep az egyéni vállalkozásoknak, és itt
jelenik meg érdemben a saját számlás fuvarozás is.

A vasúti áruszállítás volumene 8%-kal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye jelentősen,
19%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest főként a tranzitszállítás növekedésének köszönhetően. A
volumenben (tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi viszonylatban lényegesen nagyobb, mint a belföldiben. A belföldön szállított árumennyiség – a második negyedév gyengébb teljesítményének következtében – 10%-kal csökkent, míg a nemzetközi viszonylatban ugyanezen negyedévben mért
kiemelkedően jó teljesítménynek köszönhetően 16%-kal nőtt. Árutonna-kilométerben mérve a
teljesítmény mindkét relációban meghaladta a bázisévit, de a nemzetközi szállítás itt is kedvezőbben
alakult, a növekedése 20%-ot tett ki. 2010 első három negyedévében a magyarokon kívül három
szlovák, egy német és két osztrák vasúttársaság rendelkezett árutovábbítási engedéllyel a vasúti
áruszállítási piacon. Teljesítményük nem számottevő, alig haladja meg az összteljesítmény 1%-át.
A belvízi áruforgalom volumene – az igen alacsony bázis következtében – 35%-kal, az árutonnakilométerben
kifejezett teljesítménye 37%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel már
meghaladta a válság előtti szintet. A teljesítmény lényegében a nemzetközi szállításnak köszönhető: az
összes teljesítmény 58%-a átmenő forgalom, 30%-a export, 12%-a import, elenyésző, mindössze 2
ezreléket tesz ki a belföldi forgalom.

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított
áruból 10%, az összteljesítményből 8% volt. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a
részesedése az ukrán (26%), a német (16%), a román (15%) és az osztrák (9%) hajók teljesítményének.
A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 48,3 ezer tonna volt,
25%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás
A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye (utas és utaskilométer)
lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom
súlya a meghatározó: 79%. A nemzetközi szállításban 56%-os részesedésével a légi közlekedésé
a vezető szerep, az autóbusz 19%-os, a vasút 24%-os hányadot képvisel.

2010-ben az áruszállításhoz hasonlóan megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító
vasúttársaságok előtt is, a külföldi vasúttársaságok azonban még nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 70 országgal lebonyolított utasforgalma 6,3 millió fő volt, 1%-kal
több a bázisidőszakhoz képest. A növekedés ütemére mérséklően hatott az izlandi vulkánkitörés miatti
áprilisi visszaesés. Ezt az utasforgalmat összesen 80 ezer, az előző évinél 6%-kal kevesebb járattal
realizálta. Megközelítőleg 1 millió fős légi forgalmat Németország, hétszázezret meghaladót az
Egyesült Királyság, több mint háromszázezret Olaszország és Franciaország viszonylatában
regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa,
az EasyJet, a Travel Service, a Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 67 ország
relációjában bonyolított le Budapest-Ferihegy. A charterjáratok az összes forgalomnak csak 6,6%-át
adták, de 14 országba csak ilyen járatokkal lehetett eljutni.

A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 7%-kal csökkent
az előző évihez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56%-os, az utaskilométert figyelembe
véve 59%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48%-a Budapesten
közlekedett. A fővárosban a közösségi közlekedést használók 40%-a autóbuszon, 29%-a villamoson és
22%-a metrón utazott.

Közúti gépjárművek állománya
2010. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3,0 millió személygépkocsi.
2010 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább
csökkent, ugyanakkor emelkedett az autóbuszok (1%), a motorkerékpárok (7%), a tehergépkocsik
(1%), a vontatók (3%) száma. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké
11, az autóbuszoké 13 év.

2010. I–III. negyedév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma
45 ezer volt, 25%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban; illetve valamivel kevesebb, mint egyharmada
a válságot megelőző 2008 I–III. negyedévinek. Ez a visszaesés azonban a megelőző
negyedévekénél alacsonyabb mértékű, a III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 15%-
kal magasabb számú forgalomba helyezéseknek köszönhetően. Az idén január–szeptemberben első
alkalommal regisztrált személygépjárművek 24%-a volt használt. A Ford, az Opel és a Volkswagen
márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy egyharmadát.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes