Szállítási teljesítmények, 2010. I. félév

2010 első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5%-kal nőtt, miközben a szállított
áruk tömege 7%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A helyköziszemélyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében az elmúlt
évihez hasonló nagyságrendet ért el. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma stagnált, 3,6
millió fő volt. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik
csaknem 30 ezres száma 36%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Áruszállítás
2010 I. félévében a szállított áruk tömege – 130 millió tonna – 7%-kal alacsonyabb volt, mint
2009 azonos időszakában. A változás egyfelől a vasúti (6%), a csővezetékes (10%) és a belvízi (26%)
szállítás növekedésének, másfelől a közúti szállítás 12%-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg
70%-át közúton, 17%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még
meghatározóbb (együttesen 95%) – a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből
adódóan.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 25 milliárd árutonna-kilométer – 5%-kal emelkedett.
A vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 20, 12, illetve 32%-kal nőtt, miközben
a közúti szállításé 1%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a
csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4%-kal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene 14, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 9%-kal nőtt.
A belföldi áruszállítás volumene 15%-kal, teljesítménye 6%-kal csökkent.

A közúti áruszállítás 12%-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye.
Nemzetközi viszonylatban 8%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak az első félévben, mint
2009 azonos időszakában, de a belföldi szállítás visszaesését ez sem tudta kompenzálni. Volumenében
a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze 15%-a lépi át az országhatárt.

Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7%-kal csökkent, nemzetközi
relációban ezzel szemben 3%-os növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra,
megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az
árutonna-kilométerben mért összteljesítmény előző évivel közel azonos szintje a szállítási ágazatba
sorolt szervezetek mérsékelt teljesítményének tudható be (–2%), míg az egyéb ágazatokban tevékenykedő
cégek teljesítménye 4%-kal növekedett. Az összteljesítmény stagnálásában a 3,5 tonnánál
nagyobb teherbírású gépjárműállomány teljesítményében bekövetkezett 7%-os csökkenés is szerepet
játszik.

A Szállítási teljesítmények 2010. III. negyedévi tájékoztató következő megjelenése: 2010. november 24.
A vasúti áruszállítás volumene 6%-kal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye jelentősen,
20%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A volumenben (tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi
viszonylatban lényegesen nagyobb, mint a belföldiben. A belföldön szállított árumennyiség – a
második negyedév gyengébb teljesítménye következtében – 14%-kal csökkent, míg nemzetközi
viszonylatban ugyanezen negyedévben mért kiemelkedően jó teljesítménynek köszönhetően 15%-kal
nőtt. Árutonna-kilométerben mérve a teljesítmény mindkét relációban meghaladta a bázisévit, de a
nemzetközi szállítás növekedése itt is jelentősebb (23%). 2010 első félévében a magyarokon kívül
három szlovák, egy német és egy osztrák vasúttársaság rendelkezik árutovábbítási engedéllyel a vasúti
áruszállítási piacon. Szállítási tevékenységet a külföldiek közül két vasúttársaság jelentett. Az első
félévben sem a tonna, sem az árutonna-kilométerben mért teljesítményük nem számottevő, alig haladja
meg az összteljesítmény 1%-át.

A belvízi áruforgalom volumene 26%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32%-
kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet.
2008 első félévében 1163 millió árutonna-kilométer, míg 2010 első felében 1110 millió árutonnakilométer
volt a teljesítménye. A javulás nagyrészt a dunai tranzitforgalom élénkülésének köszönhető.
A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított
áruból 11%, az összteljesítményből 9% volt. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a
részesedése az ukrán (25%), a román (17%) és a német (16%) hajók teljesítményének. Az összes
teljesítmény 55%-a átmenő forgalom, 32%-a export, 13%-a import, mindössze 2 ezreléket tesz ki a belföldi
forgalom.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt,
29%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás

A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye (utas és utaskilométer)
nem változott az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom
súlya a meghatározó: 79%. A nemzetközi szállításban 55%-os részesedésével a légi közlekedésé
a vezető szerep, az autóbusz 22%-os, a vasút 23%-os hányadot képvisel.

2010-ben az áruszállításhoz hasonlóan megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító
vasúttársaságok előtt is. A külföldi vasúttársaságok az első félévben még nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 64 országgal lebonyolított utasforgalma 3,6 millió fő volt, annyi
mint a bázisidőszakban. Az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi visszaesést a május–júniusi emelkedés
nem tudta kompenzálni. Ezt az utasforgalmat összesen 49,3 ezer, az előző évinél 7%-kal kevesebb
járattal realizálta. Ötszázezer fő feletti légi forgalmat Németország, négyszázezret meghaladót az
Egyesült Királyság, több mint kétszázezret Olaszország és Franciaország viszonylatában regisztráltak.
A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a
Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 57 ország relációjában bonyolított le
Budapest-Ferihegy.

A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 7%-kal csökkent
az előző évihez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56%-os, az utaskilométert figyelembe
véve 60%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 46%-a a budapesti
szolgáltatást vette igénybe. A fővárosban a közösségi közlekedést használók 40%-a autóbuszon, 29%-a
villamoson és 22%-a metrón utazott.

A Szállítási teljesítmények 2010. III. negyedévi tájékoztató következő megjelenése: 2010. november 24.
Közúti gépjárművek állománya

2010. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3,0 millió személygépkocsi.
2010 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább
csökkent, az autóbuszok (1%), motorkerékpárok (7%), tehergépkocsik (1%), vontatók (3%) számának
emelkedése következtében azonban a gépjárműállomány valamelyest – 0,3%-kal – emelkedett. Továbbra
is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11, az autóbuszoké 13 év.
2010. I–II. negyedév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma
30 ezer volt, 36%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban; illetve valamivel kevesebb mint egyharmada
a válságot megelőző 2008 I. félévinek. Az idén január–júniusban első alkalommal regisztrált
személygépjárművek 22%-a volt használt. A Ford, az Opel és a Volkswagen márkák adták együttesen
az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy egyharmadát.
Bővebb

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes