Százmilliós bírsággal is sújthatók az ingatlanüzemeltetők

Az irodaházakban, bevásárlóközpontokban és ipartelepeken lévő bérlemények ellátásához szükséges villamos energia belső továbbadása szigorúan szabályozott tevékenység. A bonyolult előírások megszegése esetén a hatóságok akár több tízmilliós bírságot is kiszabhatnak az ingatlan üzemeltetőjére. A szabályozási rendszer és a szerződések alapos áttekintésével ugyanakkor elkerülhetőek a büntetések, ráadásul sok esetben jelentős költségcsökkentés is elérhető.

A villamos energia belső továbbadásánál főképp azokra az esetekre kell nagy figyelmet fordítaniuk a cégeknek, amikor a bérlőkkel való elszámolás a bérlemények mért fogyasztása alapján történik. A szabályok megszegése esetén akkor is bírsággal kell számolni, ha a bérlemény által elfogyasztott energia árát az üzemeltető fizeti ki a szolgáltatónak, majd azt a mért adatok alapján további díj nélkül kiszámlázza a bérlőnek. Sőt, akkor is követni kell az előírásokat, ha a bérlő az ingatlanüzemeltető közvetítése nélkül vásárol villamos energiát valamelyik kereskedőtől.

„Véleményem szerint célszerű az ingatlanüzemeltetőknek és fejlesztőknek áttekinteniük az általuk alkalmazott belső szolgáltatási gyakorlatot, hogy elkerüljék a bérlői panaszokat, és nem utolsósorban a Magyar Energia Hivatal akár százmillió forintig terjedő bírsággal fenyegető eljárását. Több ezer kereskedelmi és piaci ingatlan, illetve több tízezer bérlő lehet érintett ebben a kérdésben ma Magyarországon”–mondta Dr. Erdős Gábor a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda bank és finanszírozás, illetve ingatlan szakcsoportjának vezetője.

A probléma forrása, hogy egy ingatlanon – például egy bevásárlóközponton – belül létesített belső hálózat is "magánvezeték" a villamos energia iparági szabályozása szerint, melynek létesítése és üzemeltetése sok kötelezettséget jelent. Amennyiben a vezetéken keresztül akár csak egyetlen bérleményt is ellátnak villamos energiával, úgy több rendelkezést is alkalmazni kell a bérlő jogai, az árképzés, a szerződéskötési kötelezettség, a számlázás és még számos egyéb kötelezettség tekintetében.

A szabályozás lényege a következő: a jogszabályok következetesen szétválasztják a magánvezeték üzemeltetését (hálózati szolgáltatás), illetve a vezetéken továbbított energia értékesítését a belső hálózatról vételezőknek (továbbadás). Mindkét tevékenységre két egymástól elkülönülő szabályrendszer vonatkozik, ideértve a felszámítható díjakat is.

Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, úgy a vezeték létesítését be kell jelenteni, és annak használatáról részletes szerződést kell kötni a magánvezetékről ellátottakkal, melyben a mérés feltételeiről is rendelkezni kell. Az általános szabályok szerint ez kizárólag hiteles mérőórával történhet. Mindez az érintett ingatlanok jelentős részénél jelenleg nem így történik. Abban az esetben, ha a bérlő közvetlenül kíván a villamos energia szükséglete fedezésére szerződni egy kereskedővel, az ingatlan és a magánvezeték üzemeltetője a magánvezetékes szolgáltatás jogos költségeit kiszámlázhatja. Mindez a teljes energetikai beruházás megtérülését eredményezheti, sok ingatlanüzemeltető azonban ezzel a lehetőséggel nincs tisztában.

Az ingatlanüzemeltető villamos energia továbbadása nem minősül kereskedelemnek, ha a továbbadott mennyiség átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. Ez tehát a villamos energia mint termék árára vonatkozik, és nem érinti a magánvezeték-használat után a fent említett módon jogosan felszámítható díjat.

A számlázás tekintetében sem egyszerű a helyzet. A magánvezeték-használat díját és a továbbadott villamos energiát, mint termék árat a bérlő részére kiállított számlán megbontva kell szerepeltetni. Ezektől elkülönítetten – a több jogszabály által meghatározott részletezettséggel – a különböző rendszerhasználati díjelemeket (átviteli, illetve elosztói), és a továbbhárított pénzeszközök (pl. szénfillér, "C" tarifa, stb.) is jelölni kell.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fent bemutatott problémák kezelésére célszerű jogi auditot végezni, melynek eredményeképpen meg kell kötni a megfelelő magánvezeték-használati szerződéseket a bérlőkkel, és ki kell alakítani a megfelelő díjstruktúrát, illetve számlaképet. Amennyiben ugyanis a magánvezetéken történő, akár ingyenes továbbadás nincs szerződésben rendezve, a nyújtott szolgáltatás ára indokolatlan profitelemet tartalmaz, vagy ha a kiállított számla nem tartalmazza a jogszabály szerinti részletezettséggel a jogszerű díjelemeket, a bérlők jogszabály-ellenességre hivatkozhatnak. Emellett a szabálytalanságok miatt a Magyar Energia Hivatal akár százmillió forint felső határú bírságot is kiszabhat ezekben az esetekben”– tette hozzá Dr. Erdős Gábor.

Forrás: Ingatlanhirek

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes