Szalma Botond: a Duna stratégia magyar hajózási szemmel

A 2011-es magyar EU elnökség esélyt teremt arra, hogy a Dunának – Európa második legnagyobb folyójának – átfogó stratégiáját az Európai Unió megalkossa. 100 évente egy alkalom, ami most kínálkozik – mondta el Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MaHOSZ) elnöke, a XI. Szállítmányozási konferencián.

Kifejtette, hogy a Duna stratégia nem magyar és nem hajózási stratégia, hanem a Duna menti államok közös európai stratégiája, vagyis közös érdek. A Dunát olyan nemzetközi szervezetekben minősítik, mint, a Duna Bizottság (DB), az ENSZ EGB, az Európai Bizottság, a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT), és nem nem az ombudsman és a zöldek.
Hozzátette, hogy a magyar kormány a DB ajánlásait elfogadta. A miniszteri rendeletben a miniszternek a kormány kötelezettségvállalásaira figyelemmel kell rendelkeznie.

Szabály + pénz létezik

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló EU megállapodás kihirdetéséről a 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet, továbbá egy ENSZ EGB AGN egyezmény intézkedik.
Az Európai Bizottság C(2008)6788 határozatában elfogadásra került a Transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) területén a Duna hajózhatóságának javításáról szóló 18. számú közös érdekű kiemelt projekt magyar részének (2007.HU-18090-S) közösségi pénzügyi támogatása is.
A közlekedéspolitika legfontosabb strukturális kihívásai
A költségvetési eszközöket konkrét közlekedéspolitikai célokhoz kell
rendelni. Az elmúlt évek bázis-szemléletű tervezési gyakorlata helyett elkerülhetetlen egyes alrendszerek teljes újratervezése. A centralizáció nem öncél, hanem eszköz legyen, összhangban a szubszidiaritás elvével.
A közlekedési infrastruktúra és a közszolgáltatások fenntartása nem szívesség,
hanem kötelesség, így a források rögzítése nem „politikai kéregetések" függvénye.

 
 
Az a bizonyos 2,5 méter

A Duna magyarországi szakaszának 378 folyó kilométerén összesen 21 gázló, 28 szűkület, és 6 jégmegállásra hajlamos hely található, amelyek befolyásolják a teheruszályok közlekedését.
A 2,5 méteres vízmélységnek az év 94 %-ában biztosított kisvízi vízhozam mellett kell meglennie. A tízéves időszakra megállapított 94 %-os tartósságú kisvízi vízhozamot a tízéves időszakot megelőző harminc év vízhozam adataira alapozottan határozzák meg.
A mértékadó vízszint meghatározása tízévenként ismétlődő feladat. Ehhez a 94 %-os tartósságú vízhozamhoz tartozik minden mértékadó vízszint. A cél az, hogy a 94 %-os tartósságú vízhozamhoz kapcsolt mértékadó vízszint lehetőleg olyan magasan legyen, hogy például a Ráckevei Duna-ág és Gemenc gyakran/tartósan kaphasson friss vizet, és a paksi atomerőmű vízigényéről sem szabad elfeledkezni.

Feladatok

- A logisztikai beruházások munkahelyet generálnak
- Energiatermelésnél a víz a legolcsóbb fűtőanyag
- Tisza tó: lehet belőle több is a Duna mentén
- Budapest és a folyami tömeg(közösségi)közlekedés viszonya
- Oktatás fontossága – szakemberhiány
- Építkezés- közmunka! 150 ezer egyetemista, 15 ezer szakközepes!
- Spórolás és szakképzés hiánya = havaria!

(A baloldali képen a folyó szűk keresztmetszetei láthatók.)

fulbal

fuljobb

forrás: integratorforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes