SSI Schäfer, az automatizált megoldások motorja

Az SSI Schäfer 16 gyártóhellyel rendelkezik 3 földrészen és a világ több mint 50 országában működtet képviseletet csaknem 9000 alkalmazottal.

Az intralogisztikai rendszerek komplett palettáját kínálja kezdve a manuális tároló rendszerektől és ládáktól az automatizált anyagmozgató és -tároló rendszereken keresztül egészen a komissiózó rendszerekig, valamint a raktárkezelő szoftverig. Az eredményekről, fejlesztésekről és a befektetői klímáról beszélgettünk Somogyi Attilával, az SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatójával.

– A válság hogyan változtatta meg a partnereik igényeit, vagyis az intralogisztikai szolgáltatások és termékek közül melyek kerültek előtérbe?

 

– Nagyon erős automatizációs hullám indult meg a világban. Bár a raktártechnika automatizációja közel 30 éve létezik, azonban azóta nagyon sokat fejlődött. Ez a szoftverek és alkalmazások – pl. a vezérléstechnológiai képességek vagy bizonyos képalkotó szoftverek – látványos fejlődésének is köszönhető. E megoldások iránt az utóbbi pár évben megugrott az igény. 2008 előtt az intralogisztikai világpiac 65-75 %-át a hagyományos „vastechnológia” tette ki, míg 30-35 %-os volt az automatizáció részesedése. Ez az arány a válságnak köszönhetően 2008-2009-ben kiegyenlítődött. A fejlődésnek köszönhetően amúgy is átbillent volna a részesedés 80-20 % arányban az automatizáció javára, de ezt 20 évvel később vártuk. Az automatizációt a nagyvilágban két alaptényező ösztönzi: egyik a nagyon képzetlen munkaerő, a másik a drága munkaerő.

 

– Magyarország képes-e követni a nemzetközi trendeket, tartjuk-e a lépést?

 

– Magyarországon más a helyzet, hiszen egyrészt korábban sem volt túl sok pénz beruházásokra, másrészt egy „elhanyagolható” méretű piac vagyunk. Egy hazai piacrész ellátására épülő intralogisztikai módszer számára az automatizáció aligha térül meg. Akik azonban magyarországi lokációról akarnak régiós elosztó központot kialakítani – pl. 10-13 országot ellátni –, azok számára már megfontolandó a fejlesztés, de a gazdasági világválság ezeket a cégeket is visszafogja. 2010-ben elindult egy fellendülés, de egyrészt a válság újabb hulláma ért el minket, másrészt gazdaságpolitikai fordulat következett be, amelynek eredményeképpen egy bizonytalan gazdasági környezet alakult ki. Jelenleg klasszikus értelemben vett beruházói piacról nem beszélhetünk, csupán egyfajta stagnálás tapasztalható.

 

– A hazai logisztikát milyen gazdasági környezet befolyásolja annak fényében, hogy a technológiai fejlesztésekhez beruházók, tőke és felvevő piac is szükséges? Bár jó néhány nagyvállalat jelent meg nálunk a termelőszektorban, ennek ellenére spekulatív raktárberuházásokról nemigen beszélhetünk.

 

– Nagyon kevés a beruházás. A külföldi vállalatok nem érzik biztonságban a pénzüket Magyarországon, ezért kis volumenben fektetnek be. A belföldi beruházók azt a kevés, hitelképes hazai nagyvállalatot jelentik, akik képesek fejleszteni, de ők sem rendelkeznek akkora kapacitással, hogy a nemzetgazdaságra valódi hatást gyakoroljanak. A gazdaság derékhadát jelentő kkv-szektort pedig az égető forráshiány akadályozza meg abban, hogy beruházzon. Az intralogisztikára szánt uniós pályázati pénzek is elfogytak a 2007-2013-as költségvetésre vonatkozóan. A magyar felvevő piac is kicsi ahhoz, hogy az automatizáció jelentős nagyságrendben megjelenjen a logisztikai ágazatban. A KSH adatai szerint 2008 óta több mint 35 %-kal esett vissza a beruházói volumen. Ha lesz gazdasági fellendülés, akkor a talpon maradó cégek számára sokkal izgalmasabb időszak következik, hiszen számos új technológiát lehet majd alkalmazni. Azok a magyar kkv-k, akik a multik beszállítói láncainak tagjai, már évek óta hasznosítják a nemzetközi cégek munkakultúráját. A szakmai hozzáállásban rengeteg pozitívumról számolhatunk be, jelenleg a pénzügyi korlátok határozzák meg a magyar intralogisztika fejlődését.

 

– Akkor beszéljünk a know how-ról és a szakmai kompetenciákról! E tekintetben hogyan változott a hazai  logisztikai ágazat?

 

– Az elmúlt 3-4 évben nagyon sok változás történt Magyarországon is. Az újonnan kiépített automatizációs megoldások közel fele magyar tulajdonú nagyvállalkozásokhoz kapcsolódik. Vagyis a magyar vállalkozók szeretnék hasznosítani azt a technológiai tudást, azt a hatékonyságot, ami jellemző a nyugati konkurenciára, azonban finanszírozási gondokkal küzdenek. Nagyon pozitív változásnak tartom, hogy az elmúlt években az intralogisztikát irányító szakemberek egyre felkészültebbek. Néhány éve az automatizációs technológiák még tabutémának számítottak, a mostani logisztikai vezetők már számba veszik a fejlesztések lehetséges hasznát. Az más kérdés, hogy gazdaságossági okokból mely technológia mellett döntenek. Sokat változtak a szakmai, képző intézmények is. Ma már a főiskolák, egyetemek logisztikai kurzusain vezető cégek szakemberei óraadó tanárként vesznek részt, ezért sokat fejlődött a felsőfokú képzésből kikerülő friss diplomások képzettsége.

 

– Az automatizációval mekkora költséget lehet megtakarítani?

 

– Az automatizációval az adott termékre vonatkoztatott logisztikai költséget jelentősen csökkenthetjük. Magyarországon is kezd terjedni a logisztikai kontrolling, amely a hatékonyságot vizsgálja. A beruházás megtérülése időegységben erősen cégfüggő. Általában a logisztikai technológiákba beruházók 3-5 éven belül szeretnék látni a megtérülést. Persze vannak stratégiai beruházások is, amelyeknél 40-50 éves megtérülésben gondolkodnak. Például egyik partnerünknek, a Szerencsejáték Zrt.-nek a mi rendszerünk kiépítése cirka 1,7 év alatt megtérült. Egyik évről a másikra egy teljesen manuális, hagyományos logisztikai rendszerről átálltak egy félautomatizált technológiára, miközben töredékterületen fele annyi dolgozóval képesek megoldani feladataikat. Ma már szinte hibamentesen látják el a több mint 3000 lottózót, postafiókot és egyéb üzletet, ahol termékeiket árulják. De az átlagos megtérülési idő 5 év. Másoknál azonban nem években mérhető a megtérülés, hanem olyan szempontok merülnek fel, mint például a hosszú távú veszteségek minimalizálása, vagy hogy kevés élő munkaerő találkozzon a relatíve kurrens termékkel. Hiszen működnek olyan automatizálási rendszerek, ahol egy nap 200 ezer cikkszámot kezel a rendszer.

 

– Önök több hazai nagyvállalat intralogisztikai rendszerét korszerűsítették fővállalkozóként. Ott milyen tapasztalatokról, eredményekről számolhatunk be?

 

– A SSI Schäfer logisztikai fővállalkozóként valósította meg a raktárbővítést a Gyermelyi Logisztikai Kft.-nél. A cég jelentős összegeket ruházott be, hogy nagyon hatékonyan és hibamentesen működjenek a logisztikai tevékenységek, amelynek meg is lett az eredménye, hiszen a hozzájuk érkező reklamáció csupán nullához közeli ezrelékszámokban mérhető. Az új automatizálási technológiának köszönhetően az egy kilogramm tésztára eső logisztikai kiadásuk a töredékére csökkent a korábbi manuális költségekhez képest.

 

– Ez aztán a gyors megtérülés.

 

– A Gyermelyi Vállalatcsoport 2000 óta tudatosan dolgozik egy fejlesztési folyamaton, évről évre beruházza az árbevétele 5-10 %-át nem csak az intralogisztikába, hanem egyéb fejlesztésbe is. Azok a cégek lépnek előre, akik nem felejtik el, hogy egy vállalkozásnak fejlesztésre kell fordítania a nyereség egy meghatározott részét. Másik jelentős projektünket az Oriflame-mel közösen valósítottuk meg két éve. Az Oriflame régiós elosztó központot működtet Magyarországon, és sokat számít, hogy egy műszakban 40 vagy 80 ember dolgozik egy adott munkaterületen, illetve 24 óra alatt képesek-e a környező 6-8 országot úgy ellátni, hogy a komissiózás során például akár 26 ezer vevőkartont állítsanak össze egy adott időegységen belül. Ezt precízen, pontosan egy hagyományos rendszerben rengeteg dolgozóval lehet megvalósítani, de ekkora régiós volumenben sokat számít a munkaerő létszáma. Azonban egy beruházás hasznossága nem csak az élőmunka-igény csökkentésében mutatkozik meg, hanem a tevékenység elvégzéséhez szükséges ipari épület méretében is, hiszen nem csak a beruházási, hanem a fenntartási költségeket is mérlegelni kell.

 

– Önök teljes logisztikai folyamatokra kínálnak megoldásokat, Magyarországon mely tevékenységi körökben a legaktívabbak?

 

– Az ügyfeleink egy része a teljes ellátási láncot kézben tartja, mások egyes részterületekre specializálódtak, sőt, egyesek bizonyos tevékenységeket kiszerveztek. A világgazdasági válság arra kényszeríti a cégeket, hogy racionalizálják munkafolyamataikat. A probléma az Magyarországon, hogy ennek során már minimalizálták az élőmunka-igényt és az egyéb költségeket, ezután azonban a gazdasági élénkülés elmaradt, és már nem lehet tovább racionalizálni. Persze a racionalizálásnak is van egy határa, hiszen ha nagyon leromlik a szolgáltatás minősége, akkor a piaci konkurens ebből hasznot húzhat. Biztos lesz egy pont, ahonnan már nem csak az ár számít az outsourcing-megoldásoknál sem, hanem az ár-érték arány. Hiszen ha kiszervezek egy tevékenységet, és nem az adott minőségben érkezik meg a szolgáltatás a végfelhasználóhoz, amit korábban megszokott, akkor hosszú távon veszítek az üzleten.

 

– A manuális avagy az automatizálási technológiák terén beszélhetünk jelentősebb fejlesztésekről az elmúlt években?

 

– Az elmúlt 15-20 évben látványos fejlődés nem történt a hagyományos vasakban, manuális állványtechnológiákban. Természetesen fejlődik a statika és a kapcsolódó alkalmazott tudományok is, mindenki megpróbál minél kevesebb anyaghasználattal minél szilárdabb tárolókat megalkotni. Főként azonban a dinamikus, vezérelt mozgó állványrendszereknél beszélhetünk jelentősebb fejlődésről. Az alaptechnológiák már korábban is ismertek voltak a világban, azonban a korábbi műszaki körülmények között nem tudták megvalósítani olyan minőségben, hogy az megfeleljen például a munkabiztonsági feltételeknek. Nagyon sok változást tapasztalhatunk. Például az új vizualizációs szoftverek már 100 %-os biztonsággal másodpercek alatt  azonosítják, megszámolják a készletet. Azonban nem maga a rendszer változott, hanem a rengeteg építőelem, a sokféle technológia egymáshoz való illeszkedési metódusai fejlődtek az elmúlt években. A Schäfer másfél évvel ezelőtt Hannoverben logisztikai nagydíjat vehetett át egy új műszaki megoldásáért, amelyben a technológiát alkotó 10 elemből 9 már korábban ismert volt, csupán a tízedik – egy vizualizációs szoftver – számított újdonságnak. Az egész rendszer más struktúrában történő felépítése egy újfajta terméket hozott létre, ami automatizálja az FMCG-áruházak részére a gyűjtőcsomagok pakolását, így pl. 300 ember helyett egy robot dolgozik egy automata raktárral együtt. Persze a Schäfer a kutatásokra évi sok millió eurót költött. Nálunk egyetlen logisztikai tervező vagy kutató sem tudna előteremteni egy adott szakterület kifinomítására ennyi pénzt.

 

– Önök hogyan alkalmazzák gyártásfolyamataikban a válság után előtérbe került fenntarthatóság eszméjét?

 

– Az összes félautomatizált és automatizált rendszer magában hordozza az energiamegtakarítást, hiszen az új technológiák az épületek méretének csökkentésével és az energiahatékonyság növelésével járnak együtt. Mindemellett a Schäfer több mint 60 éve gyártja a Budapesten is mindenütt látható szelektív hulladéktároló edényeket, amelyek fejlesztésével továbbra is foglalkozunk. Nagyon régóta nem használunk olyan csomagoló anyagokat, amelyek károsak, ez a hozzáállásunk kihat azokra a cégekre is, akikkel együtt dolgozunk. A fenntarthatóságot és környezettudatosságot ma már a vevői igények is generálják, így ennek szellemében gyártjuk a műanyag tároló vagy szállítóedényeket. Már 20 évvel ezelőtt is csak vízbázisú lakkokat használtunk, ami ma már minimumelvárásként jelenik meg. A fenntarthatóságot nagyobb perspektívából is szemlélhetjük, hiszen ha hatékonyabb technológiákat valósítunk meg, akkor ez hatékonyabb fuvarkihasználást jelent, ezáltal kevesebb kihasználatlan kapacitással és ideig közlekedik egy teherautó.

forrás: raktaram.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes