2011.07.11A SOL "Save Our Lives – Átfogó közlekedésbiztonsági stratégia a közép-európai régióra" elnevezésű projektről közlekedésbiztonsági konferenciát rendezett a KTI Közlekedéstudományi Intézet, és a Global Road Safety Partnership (GRSP) Magyarország Egyesület. 2011. június 29-én.
A konferencia áttekintést nyújtott a SOL projekt céljairól, feladatairól, a közlekedésbiztonságról a fenntartható közlekedés jegyében. Felvázolta az összefüggést, hogy miért szükséges olyan programokat és szabályozásokat létrehozni, amelyek egyformán figyelembe veszik a közúti közlekedés biztonságát és a fenntartható és fizikai aktivitást elősegítő közlekedés szempontjait régiós szinten.
Berta Tamás, a KTI Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője elmondta: a SOL projekt 12 mintarégiót támogat a térség 8 országában annak érdekében, hogy fejlessze közlekedésbiztonsági szemléletüket a fenntartható közlekedés jegyében, s ezáltal csökkentse a közúti közlekedés során bekövetkező balesetek és halálesetek számát. A magyarországi mintarégió Győr városa. A projekt a Közép-Európa Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. 
Megemlítette, hogy a magyar közlekedésbiztonsági program elsősorban a közutakra koncentrál, és elsődleges célja, hogy csökkenjen a közúti közlekedési balesetek sérültjeinek a száma. A SOL projekt kiválóan illeszkedik a magyar törekvésekhez. Ennek érdekében növelni kell a települések közlekedésbiztonsági aktivitását, és érdekeltté kell tenni az embereket, hogy odafigyeljenek saját, és más közlekedő társaik biztonságára.
Berta Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodás korban még elfogadható a közlekedésbiztonságra nevelés színvonala, ám ahogy nőnek a gyerekek, egyre kevesebb szó esik erről, míg a középiskolákban, szinte teljesen eltűnik ez a rendkívül fontos pedagógiai eszköz. „Aztán 20 éves kor körül valaki megszerzi a jogosítványt, és 65 éves korig szinte senki sem foglalkozik azzal, hogy az egyszerű civil vezetőket tovább képezze, vagyis semmilyen hatóság, vagy hivatalos intézmény nem törődik velük. Ezen változtatni kellene" – mutatott rá a KTI szakembere.
Véleménye szerint a közlekedésbiztonságra nevelésnek elégtelen a koordinációja, mert vannak olyan települések, ahol évente több ilyen jellegű versenyt, vetélkedőt rendeznek, ám akadnak jócskán olyanok, ahol évek óta nem tartottak ilyet, és ezen is módosítani kell.
Kathleen Elsig, a Global Road Safety Partnership, Europa és Közép-Ázsia régiós menedzsere megerősítette, hogy mivel Európában többségében a lakott területeken történnek a balesetek, ezért a közlekedésbiztonsági felvilágosító munkába be kell vonni a helyi önkormányzatokat is.
Utalt arra, hogy a SOL projekt most jutott el az elsőből a második szakaszába, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben már lesznek kézzel fogható pozitív eredményei is. A Világbank, és a WHO a közelmúltban elkészítette a SOL Világjelentést, amely elsősorban a döntéshozókat segíti, a közlekedésbiztonsági programok forrásainak hatékony felhasználásában, továbbá abban nyújt támaszt, hogy példákon keresztül bemutatja, hogy az elmélet hogyan találkozhat a gyakorlattal.
Kathleen Elsig a projektben részt vevőktől erősebb tervezést, irányítást, és több regionális egyeztetést vár el. Szerinte Magyarország a félúton jár a közlekedésbiztonságának javításában, ám lehetne élenjáró a PIN tevékenységében. (PIN=Road Safety Performance Index-Közlekedésbiztonsági Teljesítmény Index projekt 2006-os elindítása óta a résztvevő 27 uniós tagállamban, valamint Norvégiában, Svájcban és Izraelben már sikerült csökkenteni a halálos és a súlyos közúti balesetek számát.) A GRSP régiós menedzsere méltatta hazánk egyértelműen pozitív hozzáállását, aktivitását, és elkötelezettségét a közlekedésbiztonság javításának érdekében.
Dr. Bényi Mária, a WHO baleset-megelőzési összekötője az IDB (európai baleseti statisztikák adatbázisa) magyarországi adaptálásának fontosságáról beszélt, hogy miért fontos az egészségügyi adatok figyelembe vétele a közlekedésbiztonság céljára. Kifejtette, hogy hazánk tíz éve csatlakozott az IDB rendszeréhez, ám egyelőre országosan csak néhány kórházban működik a baleseti adatok kezelése. Bár szerették volna, ha ez a rendszer minden honi kórházban működne, ám az egészségügyi reform megnehezíti ezt. 
A baleseti adatgyűjtés kiterjed a balesetet szenvedett nemére, korára, helyére, a sérülés jellegére (közlekedési, munkahelyi, otthoni), maradt-e maradandó sérülés. Bényi Mária beszámolt egy közelmúltban befejezett négy hónapos kísérleti projektről, amelyet Pécs és környékén nyolc kórházban végeztek, és nagyjából egy millió lakost érintett. Ennek során csaknem 13 ezer adatot (7143 férfi, 5409 nő) dolgoztak fel. Az adatok 7,8 százaléka (993 eset) volt közúti közlekedési balesetből származó sérülés. Ez utóbbiak közül 297 volt gyalogost, 290-et kerékpárost, 103-at pedig motorkerékpárost érintő. A felmérésből kiderül, hogy a közlekedési balesetekben első helyen az alsó végtag, a másodikon a felső végtag, míg a harmadikon a fej sérült meg.
Horváth Dénes, a Smart Business Solution Kft. ügyvezető igazgatója a SOL Biztonságos utakon az iskolába győri mintaprojektjének helyzetértékeléséről tartott előadást. Ismertetett néhány tanulságos véleményt, amelyeket a győri közlekedőktől gyűjtöttek össze. „Fontos hogy mit hoz otthonról. Ha a gyerek már kiskorban azt látja az autóban, hogy a szülő úgy vezet, ahogy illik, ahogy a nagy könyvben meg van írva, és nem vadul megy, akkor valahol benne marad mindez. Tehát a legszűkebb környezet nagyon fontos mindig." 
„Nagyon fontos összefüggések vannak a járművezetés és a közlekedésre nevelés között. Én kisgyerekeket tanítok, illetve KRESZ-t oktatok, és azt látom, hogy a gyerekekben elég kusza kép van a közlekedésről. Illetve nincsenek tisztában azzal, hogy mégis mennyire fontos hogy ismerjék és eligazodjanak a közlekedésben. És úgy gondolom, hogy egy járművezetőnek is tudatában kell lennie annak, hogyha az utcán gyerekkel találkozik, akkor nem feltétlenül a közlekedés bizalmi alapon működik." „Az kellene, hogy a tantestületen belül is nagyobb súlya legyen ennek a területnek. Mert sokkal nagyobb súlya van egy matek vagy magyar versenynek, mint ennek a területnek."
„A gyerekeknek azt szoktam mondani, hogy életbevágóan fontos tantárgyat tanulunk, mert ha nyelvtanban rontasz egyet, majd kijavítod. De ha itt eltévesztesz egy szabályt, akkor megrokkansz, belehalsz, kórházba kerülsz. Ilyenkor döbbennek rá, hogy velük vagy a családtagokkal is megtörténhet."
„A közlekedési erkölcs és etika akkor fog javulni, ha minden más területen javulni fog a helyzet. Mert olyan nincs, hogy beülök a kocsiba és levetem az addig használt etikai ruhámat és kidobom az ablakon. Az úgy nem megy. Ugyanaz zajlik a közutakon, ami az élet egyéb területein."
Négy tanulság, amely levonható a kérdezői munkából:
- Az elméleti tudás fejlődik, a gyakorlati viszont csökken
- Ijesztő, hogy drasztikusan egyre kevesebbet foglalkoznak egyénileg közlekedéssel annak ellenére, hogy egyre inkább résztvevői (kisiskolás 25 %-ban, iskolás 70 %-ban nem, középiskolás 96 %-ban nem foglalkozik egyénileg közlekedéssel!)
- A biztonsági övet a gyerekek, a tanárok és a szülők is rendesen használják, szemben a fényvisszaverővel
- Utasként kétszer akkora a baleseti sérülés esélye, és biciklistaként háromszor akkora, mint gyalogosként.
Infrastruktúra felmérése:
• Környezet jellege
• Parkolóhelyek
• Közösségi közlekedési megállóhelyek
• Gyalogos átkelőhelyek
• Kerékpárút
• Védőkorlátok jelenléte
• Burkolatok és felfestés minősége
• Forgalom nagyság
• Sebesség adatok a gyalogátkelőhelyeken
• Parkolási és kerékpár tárolási lehetőségek
Konklúzió
• A biztonságos iskolák megteremtésének fontos lépese az igényeket is kiszolgáló biztonságos infrastruktúra kialakítása, fejlesztése.
• Az emberi tényező folyamatos fejlesztése a hosszú távú megoldás kulcsa.
• A jellemző forgalom alakulásának leképezéséhez olyan adat felvételezés kialakítása, amely akár hetekig is képes adatokat gyűjteni a közlekedés befolyásolása nélkül.
• Egységes értékelési módszertan kialakításának szükségessége, amelyből keletkezett javaslatok megvalósítása után a kialakult forgalmi rend időszakos vizsgálatát javasoljuk visszacsatolásként.
• A gyerekek, védtelen közlekedők biztonságának a mindenkori közlekedésbiztonsági akciók, programok fókuszban tartása.
SOL projekt háttér információ
A közlekedésbiztonság és a fenntartható közlekedés kérdése közösségeket érintő ügy. Az Európai Unióban a közúti közlekedés során bekövetkezett halálesetek 40 százaléka lakott területeken belül történik. Sajnos ebből 30 százalékban gyalogosok veszítik életüket. A városi környezetben a motorizáció a levegő és a környezet szennyezéséhez, zajterheléshez és forgalmi dugókhoz vezet. A közlekedési baleseti veszélyek komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelentenek a közösségek számára és befolyásolják a közlekedési mód megválasztását is.
Az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója által 2004-ben kiadott „A közúti közlekedési balesetek megelőzése: Európa közegészségügyi kilátásai" című riportja szerint az egyén valós és érzékelt baleseti kockázata közötti különbség jelentősen visszatartja attól, hogy közlekedési módként a gyaloglást vagy kerékpározást válassza.
Azon közösségek, amelyek a közlekedési rendszereiket a biztonság, a környezetvédelmi és közegészségügyi megfontolások figyelembevételével alakítják, sokkal élhetőbb és vonzóbb környezetet, továbbá magasabb életszínvonalat teremtenek lakóik számára.
A SOL projekt fő feladata, hogy csökkentse a közlekedési balesetek és közlekedési baleseti sérülések számát a fenntartható közlekedés jegyében oly módon, hogy:
• A közép-európai mintarégiókat felruházza a nemzetközi jó gyakorlatok megvalósítása során nyert tapasztalatokkal, tudással és készségekkel annak érdekében, hogy működő közlekedésbiztonsági hálózatot hozzanak létre.
• A résztvevő mintarégiókban megerősíti a közlekedésbiztonsági tevékenység irányítását, a több szektorra kiterjedő együttműködést, a felek szakismereteinek gyarapításával, hogy egymással együttműködve fenntarthatóbb, biztonságosabb és egészségesebb közlekedési rendszert dolgozhassanak ki régiójuk számára.
• Magatartást formáló programokat dolgoz ki, ezzel csökkentve egyes közlekedők túlzott kockázatvállalását.
• Optimalizálja a közoktató és nevelő programokat a közlekedési ismeretek bővítése, a szemléletváltás és a magatartás formálása érdekében.
• A közlekedési balesetek, a fenntartható és egészséges közlekedés irányában tanúsított politikai elkötelezettséget növeli.
• Nemzetközi platformot alakít ki, a tapasztalok, a következtetések, a tanulságok és a helyi sikertörténetek megosztására, a jól működő régiós beavatkozások terjesztésére.
Strbik László
>