Reneszánszát éli a belváros – Prága és Budapest a legvonzóbbak!

Bevásárlóközpont minden autópálya lehajtónál, kereskedelmi parkok ameddig a szem ellát – a kelet-európai fővárosokban a kiskereskedelem főként a városok szélén vetette meg lábát.

Ez a trend fordulni látszik Budapesten, Prágában, Pozsonyban, Varsóban, Zágrábban és Bukarestben is. Lassan nyitnak a belvárosban az első olyan plázák, melyek bevásárló utcákba olvadnak bele. „Nem a befektetők hiányos környezettudatosságának köszönhetően szorultak a kereskedők a város széli zöld területekre, hanem mert a belváros eddig nem biztosította a kellő feltételeket“, magyarázza Hanna Bomba-Wilhelmi.

Fogyasztói szempontból a prágai belváros a legvonzóbb. Olyan kritériumok alapján, mint bérlői mix, bevásárlóközpont látogatottság valamint vásárlási élmény, a cseh főváros kínálja a legjobb feltételeket. Őt követi Budapest belvárosa, mely a Váci1 üzletház 2011-es megnyitásával még előkelőbb helyezést érhet el. Kevesebb integrált kereskedelemmel rendelkezik a 3. helyezett Varsó, melyet szorosan követ Zágráb és Pozsony. Bukarest belvárosának jelenlegi kereskedelmi kínálata pusztán a 6. helyre volt elegendő.
Bevásárlóközpont sűrűségben is Prága az első! 1.000 emberenkénti 700 m²-es shopping center lefedettséggel Prága vezet a CEE-fővárosok között. Sőt, sűrűségével a bécsi szintet is kétszeresen felülmúlja! Ez azzal magyarázható, hogy a nyugati városokban, így Bécsben is, a bevásárlóutcák nagyobb történelmi kultúrával rendelkeznek és ez a kereskedelmi forma gyakrabban fordul elő, mint Kelet-Európában – csökkentve az igényt a bevásárlóközpontok iránt.

Amíg nyugaton a kiskereskedelem képes volt folytonos növekvést produkálni, addig Kelet-Európában két erőteljes átalakuláson esett át. Az egyik, hogy a kommunizmus alatt számos tradicionális, privát kézben lévő kiskereskedelmi egység helyére állami vezetésű üzletek kerültek, melyek kizárólag ellátási funkciót töltöttek be és hanyagolták a változatosságot valamint a vásárlási élményt. A másik, hogy az ennek köszönhetően keletkezett kínálati hiányt a rendszerváltás után a kereskedők nagy sebességgel igyekeztek pótolni. Ez a hullám, a  nagy területet igénylő üzletek dominanciája miatt, inkább az agglomerációs körzetekben indult el.

A belvárosi bevásárlóközpontok építését tisztázatlan ingatlantulajdonosi viszonyok is nehezítették. A górcső alá vett CEE-városokban azonban szolid változás figyelhető meg: régi gyártelepek helyén valamint bevásárló utcákban található ingatlanok újjáalakítása során épülő plázák formájában a kiskereskedelem visszatér a városokba. „A kínálat ezáltal urbanizáltabb lesz, az élmény és sokszínűség pedig fontosabb szerepet kap a belvárosban“, magyarázza Bomba-Wilhelmi.   

Prága és Budapest a legvonzóbbak a fogyasztók számára. „Itt az óváros, a kultúra, a kereskedelem és a gasztronómia optimális elegyet képezve szolgálják ki a vásárlókat“, így Bomba-Wilhelmi. Ez a típusú kölcsönhatás Varsó, Zágráb és Pozsony belvárosában már nem ilyen magas, ezért fogyasztói szempontból kevésbe attraktív. Bukarest zárja a rangsort, ami olyan várostervezési hibákra vezethető vissza, mint az alig renovált óváros vagy a belvárosi kereskedelem mellőzése a tervezésnél.
1.000 emberre eső 700 m²-rel Prága kétszer nagyobb shopping center lefedettséggel rendelkezik, mint a nyugat-európai Bécs. De Pozsony (660 m² ), Budapest (520 m² ) és Varsó (500 m² ) is magasabb értéket ér el a bécsi szintnél (350 m² ). A megvizsgált országok közül egyedül Bukarest (280 m² ) és Zágráb (340 m² ) mutattak alacsonyabb sűrűséget.

 

Forrás: vg.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes