Pályaválasztás: a legbiztosabb a még nem is létező szakma

A fakultációválasztás gyakran meghatározza a tanuló jövőjét

Gyermekeinknek a jövőben rugalmasan, akár tíz-húsz különböző állásban is dolgozniuk kell majd, ráadásul olyan szakmákban, amelyek ma még egyáltalán nem léteznek. A jövő állásainak kulcsa a természettudományos végzettség és a megbízható nyelvtudás lesz – legalábbis ezt állítja egybehangzóan az Ericsson Magyarország, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Work Force személyzeti tanácsadó szakértője.

Aki magas presztízsű és kezdőként is jól fizető állást szeretne, annak nem árt kedvelni a természettudományokat. Ugyanis a legjobb megélhetéssel kecsegtető, ugyanakkor a recesszió idején is gyors elhelyezkedést biztosító pályák mindegyike valamilyen módon kapcsolódik a természettudományokhoz. A munkaerőpiac folytonosan változó igényeinek leginkább azok tudnak megfelelni, akik ezt szem előtt tartják. Napjaink legnépszerűbb szakmáit hiába is szerettük volna tanulni húsz évvel ezelőtt, azok akkor még nem léteztek, mint ahogy ma sem tudjuk megmondani, mi lesz az „álomállás” húsz év múlva egy kezdő számára. Csak egy dolog valószínű – valamilyen matematikai vagy természettudományos képzettséget igényelni fog.

Amíg az olyan „divatszakmákban”, mint az ügyvéd, marketing vagy kommunikációs tanácsadó már felduzzadt a munkaerő kínálat és igen nehéz elhelyezkedni, addig angolul vagy németül jól beszélő mérnökökből folyamatosan hiánnyal küzdenek a világcégek Magyarországon.

„A szülők gyermekeik pályaválasztásakor sokszor nem veszik figyelembe a munkaerőpiac várható alakulását, hanem régi tapasztalatok alapján adnak tanácsot. Pedig egy kis előregondolkodással, szakszerű pályaválasztással kevesebb munkanélküli és virágzóbb gazdaság lenne az eredmény”. – fogalmazott Csákvári Róbert, a Work Force Személyzeti Tanácsadó ügyvezető igazgatója, aki szerint például a mérnökök hiánya általános jelenséggé vált az utóbbi években.

„A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos kutatáshoz, fejlesztéshez angolul vagy németül jól beszélő mérnökökre van szükség. De a piacon nem csak a mérnök, hanem általában a természettudományos végzettség és a megbízható nyelvtudás is hiánycikk.” – mutatott rá Beskid Vilmos, az Ericsson Magyarország HW fejlesztési részleg vezetője.

„A diákoknak és Magyarországnak ugyanarra van szüksége: profi és ezért sokat érő, nagy hozzáadott értéket előállító tudásra. A jövő legnépszerűbb és legjobban fizető szakmái ma még talán nem is léteznek, de azt biztosan lehet tudni, hogy természettudományos, leggyakrabban mérnöki képzettség szükséges hozzájuk.” – állította Gacsal József, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A XXI. században korábban teljesen különböző tudományos területek értek egymás határaihoz és fonódtak össze: így lehet ma már olyan közös területe a biológiának, az informatikának és az elektronikának, amelynek eredményeként például parányi, vérbe juttatható orvosi eszközöket fejlesztenek, hogy vírusokat derítsenek fel, vagy gyógyszert adagoljanak egyénre szabottan.

Sajnos sok szülő nem szentel kellő figyelmet 10. évfolyamos gyermeke fakultáció választására, pedig már ekkor eldőlhet, ki mennyire lesz sikeres később a munkaerőpiacon. A szakértők szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak.

 

További információk:

FORTE Communications

Gleichner Péter

Tel.: +36/1/322-0159

gleichner@forte.com.pr

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes