Parlament előtt az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A szaktárca több régóta megoldatlan kérdésben kezdeményez érdemi változtatást. A részben uniós jogharmonizációs kötelezettségek által indokolt módosítást az ágazati jogszabályok komolyabb átrendezése követi majd. Jövőre várható az előkészítés alatt álló személyszállítási törvény véglegesítése és a légiközlekedési törvény teljes megújítása.

Az alábbiakban a javaslat fontosabb, sokakat érintő elemeit mutatjuk be a tárgyalásra benyújtott szöveg sorrendjében. (Zárójelben a részletezett paragrafusra hivatkozva.)

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
A reklámtáblák visszaszorítása a közutak környezetéből

A közutak mentén túlzott mennyiségben és méretben feltűnő reklámtáblák a járművezetők figyelmét elterelve balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. Határozott kormányzati szándék ezek érezhető megrostálása a kihelyezés engedélyhez kötésével, a szabályszegés szankcionálásával. A módosítás megtiltja a láthatóságot akadályozó, a közlekedés biztonságát veszélyeztető jelzések, berendezések kihelyezését a közút területén, a közút mellett és felett (villany- és telefonoszlopokon). Meghatározza az indokolt kivételeket, ilyenek pl. a benzinkutak cégjelzései és üzemanyag árakat tartalmazó táblái, vagy az 50-100 méteren kívül elhelyezett, legfeljebb 4 m2 felületű táblák. A jelzések és berendezések a továbbiakban kizárólag közútkezelői hozzájárulás birtokában helyezhetők ki. Ellenkező esetben az útkezelő a táblát a tulajdonos költségére eltávolíttatja. A rendelkezés hat hónapos türelmi időt hagy a tilalomba ütköző reklámhordozók felszámolására. Ezt követően a közlekedési hatóság – akár ismételten is – 500 000 forintos bírságot szabhat ki annak az ingatlannak a tulajdonosára, amelynek területén a tárgyat elhelyezték. (4. §.)

Az auditori tevékenység végzésének keretfeltételei

Uniós előírás, hogy a közúti közlekedési beruházásokat a tervezés minden fázisában független auditori vizsgálatok kísérjék a közlekedésbiztonsági szempontok fokozottabb érvényesülése érdekében. A módosítás az auditori tevékenység végzésének alapvető szabályait rögzíti. A részletes feltételeket egy készülő kormányrendelet tartalmazza majd. (6. §.)

Távoktatás (e-learning) bevezetése a járművezetők képzésében

A módosítás a közúti járművezetők képzésében lehetővé teszi a távoktatás („e-learning") alkalmazását. A tanulók a jövőben saját döntésük alapján akár ezzel a felnőttoktatás egyéb területein már meghonosodott módszerrel is elsajátíthatják a közlekedési alapismereteket. A hagyományos tantermi elméleti oktatást részben kiváltó képzési forma alaposságát, mélységét a hatóság ellenőrzi. A korszerű távoktatás bevezetése a járművezető-képzésben részt vevők számára könnyebbséget jelent. Bevezetése azonban nemcsak kényelmi, hanem esélyegyenlőségi szempontból is komoly előrelépés. Míg a nagyvárosokban a tanulni vágyók jellemzően több, elérhető közelségben lévő autósiskola közül választhatnak, a vidéki kistelepülésekről, falvakból a térségi központba, megyeszékhelyre kell utazni a képzésre. Ennek idő- és költségigénye jelentős többletteher az egyébként sem olcsó jogosítványszerzésben. A javaslat a járművezetői vizsgabiztosok, szakoktatók és iskolavezetők képzését szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekhez rendeli. E szakemberek számára az eddigiekben élethosszig megszerzett jogosultsággal szemben időszakos továbbképzési és vizsgakötelezettséget ír elő. (7. §.)

Műszaki vizsgálaton már minősített jármű visszatartása

A módosítás jogalapot teremt a műszaki vizsgálaton már minősített jármű legfeljebb két órás időtartamú visszatartására a vizsgáló állomásokon. A rendelkezés a vizsgálati eredmények valódiságának hatósági helyszíni ellenőrzése teszi lehetővé. Az intézkedéstől a közúti forgalomban résztvevő járművek műszaki állapotának javulása, a visszaélések kiszűrése várható. (14. §.)

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
A légiutasok jogainak jobb érvényesülése

A légifuvarozók uniós rendeletben előírt tájékoztatási és ellátási kötelezettségeiket az egyes repülőtereken működő állandó képviselet vagy szerződéses partnerek híján esetenként nem, vagy nem megfelelően teljesítik. Az utasok értesítése, pontos informálása az izlandi vulkáni hamufelhő okozta nemzetközi légiforgalmi fennakadások időszakában több alkalommal is ilyen okokból maradt el. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében a jövőben a képviselővel nem rendelkező légitársaságok kötelesek lesznek szerződést kötni e kötelezettségeik teljesítésére. A légitársaságoknak a vonatkozó EK rendeletben részletezett minden esetben, a járataik által érintett összes repülőtéren gondoskodniuk kell majd olyan alkalmazott vagy szerződésben meghatalmazott képviselő rendelkezésre állásáról, aki az előírt kötelezettségeket teljesítve az utasoknak felvilágosítást ad az előállt problémákról, a megoldási lehetőségekről. Képviselője tevékenységéért a törvény szerint a légifuvarozó a felelős. Az intézkedés jelentősen javítja a légiutasok jogainak érvényesülését késés vagy járattörlés esetén. (28. §.)

A légiközlekedés védelmének megerősítése

A javaslat a légiközlekedési tevékenységekre (egyebek mellett a légiközlekedés védelmére, zajkorlátozásra) vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben akár 100 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását is lehetővé teszi. A jelenlegi legmagasabb, 3 000 000 forintos összeg nem jelent megfelelő visszatartó erőt. A módosítás megerősíti a rendőrség jogosítványait a légiközlekedés védelme terén. Meghatározott esetekben e feladatok ellátását a repülőtér üzemeltetőjének költségére és eszközei használatával a rendőrség akár teljes egészében is átveheti. A javaslat szigorítja az utasoktól a légiközlekedés védelmére beszedett díj felhasználásának ellenőrzését. (33-35. §.)

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXIIII. törvény módosítása
Elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásának feltételei

A módosítás törvényi felhatalmazást ad a közlekedési szolgáltatóknak ahhoz, hogy a pályaudvarokon, megállóhelyeken és járműveken kamerás megfigyelést végezzenek. A lehetőség a járművezetők és az utasok életének, testi épségének és vagyonának védelmét a felderítés segítése mellett a megelőzést támogatva is szolgálja. A javaslat az adatvédelmi biztos korábbi észrevételeinek megfelelő, szigorú adatkezelési garanciákat tartalmaz. (autóbuszra 42. §., vasútra 53. §.)

Tiszta járművek beszerzése

A módosítás a személyszállítási közszolgáltatások megrendelői számára a szerződések megkötésénél, az autóbuszos társaságok esetében pedig a járműbeszerzéseknél írja elő a járművek teljes élettartamára számított energetikai és környezeti hatás figyelembe vételét. Az uniós irányelvben foglalt kötelezettség átültetésével a légszennyező anyagok kibocsátásának mértéke csökkenthető, az energiahatékonyság javítható. A javaslat a közbeszerzési törvényben a Kormány részére felhatalmazást ad e szabályok részletes meghatározására. (43-46. §., 70. §.)

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
Kisvasutak, sífelvonók és iparvágányok üzemeltetői adminisztratív terheinek csökkentése

A módosítással a kisvasutak (turisztikai célú, keskeny nyomtávú vasutak), a sífelvonók és a saját célú pályahálózat (iparvágányok) működtetése a továbbiakban működési engedély és vasútbiztonsági tanúsítvány nélkül is lehetséges. Jelenleg az üzemeltetők kötelezettségei mindenben megegyeznek az országos nagyvasutak működtetőiével (így pl. 2 millió forintot kell fizetniük a vasútbiztonsági tanúsítványért). A változással az érintettek adminisztratív terhei és költségei csökkennek. Az intézkedés jótékonyan hat a belföldi turizmus fejlődésére, és elősegíti a gazdasági szereplők számára a hatékonyabb vasúti szállítást, mérsékli a kötöttpályás megoldások versenyhátrányát a közúti alternatívákkal szemben. A közlekedésbiztonsági megfelelőséget a szakhatóság továbbra is ellenőrzi. Magyarországon 14 erdei kisvasút, 10-12 sífelvonó és megközelítőleg 8000 iparvágány üzemel. (49. §., 55. §.)

Vasúti pályaműködtetés szervezeti és finanszírozási feltételei

A módosítás megengedi, hogy a vasúti pályahálózatot közvetett állami tulajdonban lévő gazdasági társaság is működtethesse e jog átruházhatóságának tilalma mellett. Ezzel a majdani közlekedési holding kereteiben működő elkülönült pályavasúti társaság megalapításának törvényes feltételei teremtődnek meg. A javaslat rögzíti, hogy az állam a pályavasút működtetésére közszolgáltatási szerződést köt. Az abban foglalt feladatok finanszírozását a költségvetés teherbíró képességét meghaladó mértékű forrásigény esetén állami kezességvállalás révén is biztosíthatja. Ezzel a működés pénzügyi szempontból kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik. (52., 54. §.)
A kormány a tervek szerint döntő részben 2011. január elsejével hatályba lépő módosítások sürgősségi tárgyalását kérte az Országgyűléstől. A fejlesztési minisztérium Völner Pál államtitkár és Schváb Zoltán helyettes államtitkár vezette közlekedési szakterületének további jelentős jogalkotási feladatai lesznek a személyszállítási törvény megalkotása és a légiközlekedési törvény megújítása. A tárca a jogszabályok előkészítésébe a lehető legszélesebb körben bevonja a szakmai és társadalmi szervezetek képviselőit is.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály

forrás: integratorforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes