A Sólyom fészket rak, megvan a lízingszerződés

A társaság Airbus A320-asokkal indul „még az idén“, az első gép augusztus huszadika előtt Ferihegyen lesz.

A Budapest Airport a forrás megjelölése nélkül közreadta a Sólyom Hungarian Airways A320-as gépének fantáziarajzát.

A reptérkezelő kommuikációs igazgatója korábban a Népszabadságnak megerősítette, hogy a Budapest Airport már tárgyalt Vágó Józsefékkel, és igaz az hír is, miszerint bérelnek irodát. – Ha minden a tervek szerint halad, már a hét közepén el is kezdenek beköltözni a repülőtéri irodákba – mondta a lapnak Hardy Mihály.

A közreadott fénykép azért érdekes, mert ha hiteles, akkor fényt derít arra, hogy milyen típussal akarja beindítani tevékenységét a légitársaság. Az iho/repülés ismeretei szerint A320-asból elég sok gyorsan hozzáférhető gép van mostanság a lízingpiacon.

A látványterv megjelenése után nem sokkal derült ki, hogy a Sólyom Airways megkötötte a szerződést hat repülőgép lízingelésére Londonban. Vágó József, a légitársaság szerint még augusztus 20-a előtt Budapestre érkezik az új magyar légitársaság első gépe, egyúttal megerősítette, hogy a cég már szerdán beköltözik irodáiba a fővárosi Liszt Ferenc-repülőtéren, és még augusztusban megkezdi a jegyek értékesítését járataira.

Arra a kérdésre, hogy mikor indul az első járatuk, Vágó József elmondta: ez attól is függ, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól mikor kapják meg az engedélyeket. A Sólyom Airways hat repülőgéppel indul el még az idén, de 2017-re már egy ötvengépes flotta szerepel a terveikben.

forrás: iho.hu

Szélesebb körű szállítmányozási szolgáltatások a UPS-től

Horvátország uniós csatlakozásával a UPS is bejelentette az országba és az országból választható szolgáltatásainak bővítését. Ezzel a vállalat egységes szállítmányozási portfóliót hozott létre a 28 EU-tagállamban.

Az új szállítmányozási lehetőségek és egyéb bővített szolgáltatások bevezetésével a UPS rugalmasabb lehetőséget nyújt az ügyfelek számára, hogy Horvátországból és Horvátországba szánt küldeményeik kapcsán megtalálják a szükséges egyensúlyt a költségek és a gyorsaság között. Az új portfólióval a vállalat hatékony hozzáférést biztosít a világpiacokhoz. A kereskedelmi korlátozások megszüntetésével, a folyamatok standardizálásával, a Horvátország, illetve más EU-országok közötti szállítmányok könnyebben feldolgozhatóak lettek, és megszűnt a kiegészítő dokumentáció szükségessége.

Az EU országokból érkező expressz szállítmányok – így Magyarországról küldve is – immár egy üzletnap alatt elérhetik a horvát címeket. A kevésbé sürgős szállítmányok esetében az ügyfelek mostantól a megbízható és gazdaságos, napspecifikus opciót is választhatják a UPS StandardTM-del. A fuvaroztatók folyamatosan nagyobb kontrollt is gyakorolhatnak szállítmányaik felett. A szolgáltatások között megtalálható a bővített UPS ReturnsTM, hogy az ügyfelek könnyebben kezelhessék a visszáru logisztikáját; ahogy a UPS Collect-on-Delivery (COD) bevezetése is – amely szolgáltatás lehetővé teszi a csomag ellenértékének a kiszállításkor való megfizetését, csökkentve a fuvaroztató cash flow kockázatának növekedését.

A Horvátországból küldött termékek esetében ezentúl bármely EU-országba elérhető a UPS Standard szolgáltatás. Ez kiegészíti a már eddig is rendelkezésre álló UPS ExpressTM szolgáltatást, az új kombináció így átfogó lehetőséget kínál a horvát fuvaroztatók számára, ezáltal megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt a gyorsaság és a gazdaságosság között.

forrás: logportal.hu

Kovács Imre újabb három évig az RCH CEO-ja

További három évvel meghosszabbították Kovács Imre CEO-ként való megbízatását a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél. A társaság Igazgatóságának elnöki tisztjét is betöltő szakember tíz éve megszakítás nélkül vezeti az országos lefedettséget biztosító vasúttársaságot.

Kovács Imre 2002 végén a GYSEV-től igazolt át a MÁV-hoz, ahol 2003-ban létrehozta és vezette annak Árufuvarozási Üzletágát. Irányította a tevékenység eredményessé tételét, majd a 2006-ban alapított jogutód MÁV Cargo Zrt. vezérigazgatójaként felkészítette a társaságot a privatizációra. A vállalat 2008-ban az európai vasút eddigi legnagyobb értékű privatizációs bevételét hozó tranzakció keretében kelt el. A későbbiekben Rail Cargo Hungaria Zrt.-re átnevezett társaságot az új tulajdonos Kovács Imre vezetésével modernizálta és átszervezte.

A gazdasági válság miatt átmenetileg veszteségesen működő cég az új árukezelési eljárások, informatikai fejlesztések bevezetése, az önálló mozdonyflotta létrehozása és a működés optimalizálása eredményként 2012-ben már nyereségessé vált. Kovács Imre Clemens Försttel, a Rail Cargo Hungaria CFO-jával közösen a Rail Cargo Hungaria Zrt. mellett irányítja a Rail Cargo Carrier Kft.-t is, amellyel erősíti a Rail Cargo Group délkelet-európai piaci jelenlétét.

forrás: magyarkozlekedes.hu

A kormány nem ért egyet a fuvarozók aggályaival

A díjfizetés fuvarozó érdekképviseletek által javasolt felfüggesztésével nem ért egyet Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára. Mint mondta, a problémák ezt nem indokolják. A kifogásolt túlszámlázásokkal kapcsolatban közölte: természetesen, ami az ÁAK-t nem illeti meg, azt a fuvarozók vissza fogják kapni.

A 300 ezer úthasználónak mindössze egy százaléka reklamált az e-útdíj bevezetésének első hetében, de a fedélzeti eszközök szaporodásával a problémák csökkennek – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Völner Pál közölte azt is: az első heti útdíjbevétel meghaladta a 2,8 milliárd forintot, a díj nagysága versenyképessé teszi a vasutat a közúti szállítással szemben. A rendszer pozitív hatása az is, hogy a nyugati határ mentén haladó teherautóknak nem éri meg kitérőt tenniük Ausztriából Magyarországra az olcsóbb úthasználat miatt – tette hozzá az államtitkár. A matricabevétel a teherjárművek után évi 30-40 milliárd forint volt, a többletbevétel ezen felül 150 milliárd forint lesz – mondta kérdésre válaszolva az államtitkár.

Az országhatárokon napi 24 órában az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. több mint 200 munkatársa segíti a kamionvezetőket, főleg a külföldieket – erről Kibédi-Varga Lajos, a társaság szakmai projekt szóvivője beszélt a tájékoztatón.

A fuvarozóknak azzal a kifogásával kapcsolatban, hogy az útdíjat előre kell fizetni az elemiútdíj-köteles útszakasz teljes hosszára akkor is, ha csak 200 métert megy azon a teherautó, az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a korábbi matricás rendszerben is a teljes autópályára kellett kifizetni a – lényegesen magasabb – díjat, tehát a fuvarozók már így is jobban járnak. Ugyanakkor megjegyezte: nem zárkóznak el attól, hogy ha a rendszer konszolidálódik, tárgyaljanak ennek az elemnek az esetleges változtatásról.

Még 100 ezer fedélzeti egységet szerelnek be

Az értékesítési helyek száma – ahol viszonylati jegy vásárolható, illetve a számlaegyenleg feltölthető – jelenleg 800, de a cél 1500 értékesítési pont. Jelenleg 20 ezer járműben van fedélzeti egység (OBU), de további 100 ezerbe várható a beszerelése – ismertette az adatokat Völner Pál.

Késik a hitel

A fuvarozók által a díjfizetésre igénybe vehető – járművenként 1 millió forintos – kedvezményes forgóeszköz hitel azért késik, mert közbeszerzést kell rá kiírni – tette hozzá. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára ezzel kapcsolatban a Klub Rádió reggeli műsorában azt hangsúlyozta, természetesen elfogadják ennek szükségességét, azonban sokkal korábban el kellett volna indítani a folyamatot, hogy a szükséges pénz már a rendszer indulásakor elérhető legyen a vállalkozások számára.

A díjfizetés fuvarozó érdekképviseletek által javasolt felfüggesztésével az államtitkár nem ért egyet, mint mondta, a problémák ezt nem indokolják. A kifogásolt túlszámlázásokkal kapcsolatban közölte: természetesen, ami az ÁAK-t nem illeti meg, azt a fuvarozók vissza fogják kapni.

Elvi kifogások, praktikus hibák

A fuvarozóknak elvi kifogásuk van az ellen, hogy az útdíjat előre kell fizetni, az elemiútdíj-köteles útszakasz teljes hosszára kell fizetni akkor is, ha csak 200 métert megy azon a teherautó, illetve amiatt is, hogy nem módosítható a kifizetett útirány, ha a feladó menet közben változtat a szállítási címen. Kifogásolták azt is, hogy a díjfizetést segítő kedvezményes forgóeszközhitelhez – amelyet a kormány és fuvarozók közötti stratégiai megállapodás is rögzít – még mindig nem jutnak hozzá. Számos praktikus probléma is felmerült, például a térkép rendszer vagy a számlázás pontatlansága kapcsán. Minden a fuvarozók képviseletei szerint jelentős károkat okoz a vállalkozásoknak. (piacesprofit)

Stratégiai partnerségről szóló megállapodást írt alá a kormányzat a logisztikai szakmával

aláírás1-300x225

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a teljes magyar logisztikai szakmát képviselő Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) között 2013. július 11-én létrejött egy stratégiai partnerségről szóló megállapodás. Az együttműködés célja olyan jogszabályi környezet megteremtése, amely hozzájárul az ország és a logisztikai szakma versenyképességéhez. A LEF tagjai a közös munka során részt vesznek a logisztikai szektort érintő jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésében, és szakmai javaslataikkal segítik az NFM munkáját.

A stratégiai partnerségi megállapodást 2013. július 11-én írta alá dr. Fónagy János, NFM parlamenti államtitkár és Fülöp Zsolt, aki az MLSZKSZ elnöki tisztsége mellett jelenleg a Logisztikai Egyeztető Fórum elnöki posztját is betölti. A logisztikai szakma az együttműködés keretei között részt vesz a közúti, vasúti és vízi közlekedést érintő jogszabálytervezetek véleményezésében és utólagos hatásvizsgálatában, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését elősegítő nézetek összegzésében, a közösségi közlekedésre vonatkozó Európai Uniós irányelvek és határozatok nyomon követésében, valamint tudományos kutatások segítségével a jogszabályalkotás elősegítésében is.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége több olyan szakmai javaslatot nyújtott be a kormányzatnak, amelyet a LEF is támogatott, úgymint a hazai logisztikai központok minősítési rendszere, a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósíthatósági tanulmánya, Záhony térségének fejlesztése, a közlekedési ágazatok versenyképességének elemzése.

A Szövetség új kezdeményezése is illeszkedik ehhez a folyamathoz, ami szerint az intermodális logisztikai szolgáltató központok 70 km-es körzetében tekintsenek el a központból, vagy a központba fuvarozó nehézgépjárművek útdíjfizetési kötelezettségétől. A Szövetség 2013. június 20-i publikációja szerint az indítvány élvezi a hazai logisztikai szakma egyöntetű támogatását. Az MLSZKSZ kezdeményezésére az adott körzeten belül az útdíj-mentesség hatálya alá tartozna minden olyan fuvarfeladat, amely bizonyítani tudja, hogy vasúton vagy vízen érkezett vagy távozik az adott átrakási pontra vagy ponttól. A gyakorlatban a rendszer működését a szakma úgy képzeli el, hogy a fuvarozók minden nehézgépjármű után befizetnék használatarányosan az útdíjat, majd havi rendszerességgel, a kereskedelmi gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez hasonlóan – a megfelelő igazolásokkal bizonyítva – visszaigényelnék azt. A Szövetség szakmai álláspontja szerint az intézkedéstől növekedne a „zöld fuvarozás”, azaz a vasúti, a kombinált és a belvízi teherszállítás forgalma és ezzel együtt az állami adóbevétel is. A törekvés összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy a belvízi forgalom részesedése 2030-ra elérje a 10 százalékot, illetve a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

forrás: mlszksz.hu

Kecskeméti fejlesztések

Intermodális csomópont létesül, újragondolják a buszvonalakat, a belvárosban állandó buszsávok lesznek.
Tovább folytatódik Kecskeméten a közösségi közlekedés fejlesztésének előkészítése. Bács-Kiskun megye székhelyén intermodális pályaudvar létesül, továbbá fejlesztik a közösségi közlekedést. A beruházás tervezése és előkészítése közel 1,8 milliárd forintba kerül, a pályázatra július 16-is várják az ajánlatokat – olvasható a kecskemet.hu oldalon.

A beruházás keretében a Rákóczi út tengelyében intermodális csomópont létesül, átalakítják a buszhálózatot, valamint új, környezettudatos telephelyet alakítanak ki a helyi forgalomban részt vevő autóbuszok számára.

A város főbb útvonalain, a fogadó csomópontok előtt, valamint a belvárosban a közösségi közlekedés előnyben részesül majd, ennek érdekében új buszsávok, csomópontok útvonalára vonatkozó tervek készülnek, és megtörténik a szükséges területek megszerzése. A projekt érinti az Izsáki út–Vízmű utca–Nagykörút, a Nagykörút–Budai kapu–Noszlopy park, a Kuruc körút–Noszlopy park–Szolnoki út szakaszokat, ahol az elkészülő tervek szerint állandó buszsáv létesül.

Az új intermodális csomópont mellett P+R parkolókat létesítenek. Erre három területet jelöltek ki: az 52. számú főút városi szakaszán, a Vízmű utca és a Nagykörút között körülbelül 60 férőhellyel, az Irinyi utcában a Széchenyiváros és a Nagykörút között 100 férőhellyel, a tervezett intermodális csomópontban pedig mintegy 90 férőhellyel. Minden P+R helyszínen biztosítható a biztonságos kerékpártárolás lehetősége, azaz B+R parkoló.

A projekttel párhuzamosan halad az új helyi környezettudatos autóbuszvonalak mentén az érintett megállóhelyek átépítése, az ITS utastájékoztatási rendszer kiépítése, ennek során 77 megállóhelyen helyezik ki az intelligens utastájékoztató berendezéseket. Szintén ezzel párhuzamosan halad a 25 környezettudatos busz beszerzése is. Az uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházás összértéke eléri a 135 milliárd forintot.

forrás: iho.hu

Elfogadta az EB a 2014-2020 közötti uniós források tervezésére vonatkozó magyar javaslatot

Elfogadta az Európai Bizottság a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány – ismertette az államtitkár.

A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és a kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió a megállapodást és az operatív programokat – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Kifejtette: a 2012 őszén az Európai Bizottsággal indult informális egyeztetések lezárását jelenti a Partnerségi Megállapodás első tervezetének elfogadása. Az EB a magyar tervezetet a főigazgatóságok közötti egyeztetésre és körözésre küldte ki; a tagállamok közül Magyarország Finnország után másodikként esett át ezen a “megfelelőségi teszten” – hangsúlyozta az államtitkár.

Elmondta, mostantól szélesebb körű szakmai konzultációra is lehetőség nyílik Magyarországon: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára már felkerült a tervezet, amelyet egy hónapig lehet véleményezni.

Cséfalvay Zoltán jelezte, hogy a következő lépés a 9 operatív program (op) kidolgozása, amelyet a tárcák már elkezdtek, de a közeljövőben ennek részleteiről is egyeztetnek. Jelezte: bár a pályázatok már az operatív programok elfogadása előtt kiírhatók, de ennek vannak kockázatai, mert ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az op-t, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek.

Maga a Partnerségi Megállapodás kifejezés is jelzi, hogy koncepcionális váltás van az EU-ban a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti tervezési időszak között. Míg az előző időszak kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett régiókat segíti különböző forrásokkal, 2014-től már az uniónak vannak közös céljai. Az egész EU versenyképességének erősítése a fő cél, amelyhez a különböző tagállamoknak hozzá kell járulniuk, és úgy kell elkészíteniük fejlesztési terveiket, hogy egy irányba mutatva az egész uniót segítsék – fejtette ki Cséfalvay Zoltán.

Kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni.

Cséfalvay Zoltán ismertette, hogy az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasoltja. A Partnerségi Megállapodásban építeni kell a 2007-2013-as tapasztalatokra, és az úgynevezett ex ante kondicionalitásra, ami azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz.

A magyar Partnerségi Megállapodás célja, hogy a fejlesztési források a fenntartható, magas hozzáadott értékű termeléshez és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez segítsék hozzá az országot – emelte ki az államtitkár.

Tájékoztatása szerint a foglalkoztatás és a kkv-k után a harmadik legtöbb forrás – közel 900 milliárd forint – közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint – a jelenlegi keret háromszorosa – az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája.

Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között a pályázatoktól a pénzügyi eszközök felé szeretnének elmozdulni, egyebek között a gazdaságfejlesztési op-nál, és a források felhasználása is új intézményi struktúrában valósul majd meg: 2014 január elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át.

Az államtitkár ismertette, hogy a jelenlegi 7 területi op-val szemben 2014-től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország operatív program. A területi programról kifejtette: a megyék, megyei jogú városok, kistérségek tervezik meg, hogy ott milyen fejlesztésre van szükség, és ezek épülnek be a területfejlesztési op-ba.

A közép-magyarországi op kapcsán arra a kérdésre, hogy lekerült-e napirendről Budapest és a Közép-magyarországi régió szétválasztása, Cséfalvay Zoltán kifejtette: a kormány azt szeretné, ha a közép-magyarországi op-be más operatív programokból maximum 15 százalékot át lehetne csoportosítani olyan, közép-magyarországi fejlesztésekre, amelyek az egész országra pozitív hatással vannak.

forrás: MTI

Stratégiailag kiemelt jelentőségű lett a Magtárház Kikötő

A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a felszámolás alatt álló Magtárház Kikötő Kft.-t, az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.

A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. Továbbá, amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb legyen és egységesített eljárás szerint történjék.

A stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítással a felszámolás küszöbére kerülő vállalatok működőképessége az általános gazdasági szabályoktól eltérő, speciális jogszabályi keretek között tartható fenn. Az érintett társaságot a meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátását. Bármilyen kötelezettségvállalás vagy kifizetés kizárólag a kijelölt vagyonfelügyelő, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jóváhagyásával történhet meg.

A Magtárház Kikötő Kft. felszámolását 2012 júliusában rendelte el a Fejér Megyei Bíróság. A felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, mely eredménytelenül zárult.

A Magyar Nemzet 2012 novemberében arról számolt be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és fedezetelvonás gyanújával az adonyi gabonatároló megépítéséhez nyújtott állami hitel miatt. A cég honlapja szerint 2006-ban építette fel az Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központot.

A lap a feljelentést idézve azt írta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. 2005-ben és 2007-ben összesen 15,9 milliárd forint hitelt folyósított a Magtárház Kft.-nek az adonyi intervenciós gabonaraktár és logisztikai központ létrehozásához. A lap értesülése szerint a beruházás megvalósult, de a kft. nem tudta törleszteni a hitelt, ezért az MFB felszámolási eljárást kezdeményezett ellene. A cég vagyona mindössze 5,6 milliárd forint, míg az MFB-vel szembeni hiteltartozása 13,5 milliárd forintot tesz ki.

A Kehi szerint a hitelnyújtáskor és azt követően is több szabálytalanság történt. Gráf József akkori agrárminiszter és Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akkori elnöke péládul szándéknyilatkozatot adott az épülő raktár bérléséről, amit az MFB-nél elfogadtak, pedig csak érvényes bérleti szerződés mellett nyújthatták volna a hitelt. A lap megjegyezte azt is, hogy a Magtárház Kft.nél dolgozik a volt MVH-vezető két lánya, egyikük a cég gazdasági vezetője.

forrás: MTI

Zöld utat kérnek a zöld fuvarozásnak – A hazai logisztikai szakma útdíj-mentességet javasol az intermodális logisztikai szolgáltató központok 70 kilométeres körzetére

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a használatarányos útdíj bevezetését figyelembe véve elemezte és értékelte a magyarországi kombinált (vasúti-vízi-közúti) szállítás helyzetét. A Szövetség 2013. februárjában publikált elemzése szerint ahhoz, hogy a teherfuvarozók a közút helyett a környezetbarát vasút-vízi-közúti kombinált szállítási módot válasszák az e-útdíj bevezetése nélkülözhetetlen, de nem elegendő. Bevezetésével párhuzamosan egy modern, fenntartható közlekedési rendszert kell kiépíteni: fejleszteni szükséges a vasúti eszközállományt, hálózatot – megépíteni például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűt, a V0-át –, illetve átalakítani a vasúti infrastruktúra-használat díjszámítási módszerét és korszerűsíteni a vasút működését meghatározó előírásokat, szabályzatokat. Adminisztratív eszközökkel korlátozni szükséges a kombinált szállításban résztvevő kamionforgalmat a kombiterminálok 70 km-es körzetére, és bevezetni a magyar fuvarosokat támogató díjkompenzációt.

A Szövetség ezzel összhangban most azt javasolja, hogy ne kelljen úthasználati díjat fizetniük az intermodális logisztikai szolgáltató központok 70 km-es körzetében azon nehézgépjárműveknek, amelyek a szolgáltató központokba és azokból elfuvarozzák az árut. Az adott körzeten belül az útdíj-mentesség hatálya alá tartozna minden olyan fuvar feladat, amely bizonyítani tudja, hogy vasúton vagy vízen érkezett vagy távozik az adott átrakási pontra vagy ponttól. A gyakorlatban a rendszer működését a szakma úgy képzeli el, hogy a fuvarozók minden nehézgépjármű után befizetnék használatarányosan az útdíjat, majd havi rendszerességgel, a kereskedelmi gázolaj jövedéki adó visszatérítéshez hasonlóan – a megfelelő igazolásokkal bizonyítva – visszaigényelnék azt.

Ennek az intézkedésnek a bevezetésétől a vasúti kombinált szállítás és a belvízi teherforgalom növekedését várja a logisztikai szakma. Véleményük szerint ezáltal lehetővé válna a belföldön mintegy 90.000 TEU/éves vasúti konténer forgalom 2006-on szintjének visszaállítása is, ami mintegy 60.000 közúti járműszerelvényi forgalom vasútra terelését jelentené. A Közlekedéstudományi Intézet 2004-ben készített elemzése kimutatta, hogy ha éves szinten 35.000 kamionnyi áru a közútról vasútra, vagy vízre terelődne, az 4,8 milliárd forint károkozástól, útfelújítási kiadástól mentesítené a magyar úthálózatot, azaz ennyivel kevesebbet kellene a Magyar Államnak közútfenntartásra költenie éves szinten az adófizetők pénzéből. Az akkori megállapítások most is érvényesek, ezért ha a jelenleg közúton közlekedő belföldi konténeres forgalom – ami 60.000 járműszerelvényt jelent évente – átkerülne vasútra, úgy az útfenntartási és környezeti kárelhárítási kiadásoknál 8,2 Mrd Ft/év megtakarítást lehetne elérni az állami költségvetésben.

„Hazánkban 15 intermodális logisztikai szolgáltató központ van, melyek működési területe biztosítja az ország teljes lefedettségét. A 15 terminálból mindösszesen 5 központ bonyolít érdemi forgalmat, holott a többi helyszín is megfelelően felszerelt, mégis kihasználatlan.” – mondta Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke. „Az általunk javasolt megoldással a magyar vasúttársaság plusz megbízásokhoz jutna, így az infrastruktúra használatából (pályahasználati díj, tolatás, vontatás) közel kétszer több üzemeltetési díj bevétel áramolna az államhoz és növekedne a kombiterminálok és kikötők forgalma is. Ezzel párhuzamosan a nehézgépjárművek környezeti terheléstől mentesülne a közút, ami konkrét költségvetési megtakarítást is jelentene. Jókora lépést tenne ezzel az ország a „zöld” fuvarozás irányában”.

A törekvés összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy a belvízi forgalom részesedése 2030-ra elérje a 10 százalékot, illetve a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

forrás: mlszksz.hu

Közép-Európa egyik cargo-központja lehet Budapest

A Budapest Airport bízik a légi teheráru szállítás jövőjében és mindent megtesz azért, hogy Budapest Közép-Európa egyik cargo-központjává fejlődhessen – közölte a Budapest Airport hétfőn az MTI-vel.

A cég közleményében rámutatott arra, hogy a Malév 2012-es csődje miatt kénytelen volt két évre befagyasztani a tervezett Cargo City megépítését a 2. terminál mellett, ugyanakkor azt várja, hogy a gazdaság fellendülésével párhuzamosan tovább nő az igény a légi teheráru szállításra.

Christa Soltau, a cég cargo üzletágának vezetéséért felelős szakembere a közleményben kiemelte: a repülőtéren akár évtizedekre fedezni tudják a cargo raktárak területi igényeit, ráadásul Budapestről nem kevesebb, mint 20 európai ország érhető el a gazdaságos, 1000 kilométeres teherautó szállítási távolságon belül.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaság közleményében kiemelte, hogy a Budapest Airport a közúti szállítmányozásai partnerekkel közösen részt vett a müncheni “Transport and Logistics” kiállításon, ahol 63 ország 2013 kiállítója vett részt a logisztika és a szállítmányozás területéről.

forrás: MTI

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes