Nemzetstratégiai célok a fejlesztéspolitikában

A jövőben elsősorban azokat a fejlesztéseket támogatjuk, amelyek a munkahelyteremtést biztosítják. A gazdaságélénkítés eredményeként tíz év alatt szeretnénk egymillió új munkahelyet teremteni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozzuk – nyilatkozta a Demokratának Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára. Az új rendszer egyszerűbb lesz, és számítanak a térségek fejlesztési elképzeléseire is.

- Nehéz feladatot vállalt: az uniós források elosztása, fejlesztéspolitikai célokhoz rendelése az ön által vezetett államtitkárság feladata. Nem volt nehéz eligazodni ebben a hihetetlenül bonyolult rendszerben?

- Kaotikus rendszert kaptunk örökül az elmúlt nyolc évben regnáló szocialista kormányoktól. Átláthatatlan és bonyolult volt a források, így az uniós pénzek pályáztatása is, ezért ezt egy éven belül teljesen megújítjuk, mivel a következő tíz évben ez határozza meg Magyarországon a fejlesztéspolitikát. Tehát nem arról van szó, hogy javítgatjuk, módosítgatjuk, hanem arról, hogy a nemzetstratégia megvalósítása érdekében átalakítjuk az intézmény- és felügyeleti rendszert, megvalósítjuk a forráskoordinációt. Hangsúlyozom azonban, hogy a megújulás csak úgy képzelhető el, ha elszakadunk az előző kormányok gyakorlatától, amely azt sugallta, hogy bizonyos akadályokat nem lehet áttörni. Ez nem így van! Minden akadályt át lehet, és át is kell törni, élve a választóktól kapott nagyon erős felhatalmazással. A megújulásban egyébként semmi ördöngös nem lesz: a fő szempont, hogy a józan ész működési szabályai szerint alakítsuk át a rendszert.

- Melyek azok az akadályok, amelyek az elmúlt években gúzsba kötötték a rendszert?

ó Magyarországon eddig ötletszerűen történtek a fejlesztések, egységes koncepció nélkül, drága intézményrendszer fenntartásával. A tizenöt közreműködő szervezet, nyolc irányító hatóság, háromezer ember és tizenöt operatív program bonyolította ó szó szerint bonyolította ó a rendkívül rossz hatékonyságú fejlesztéspolitikát. Átláthatatlan és ellenőrizhetetlen volt, hogy a források felhasználása jó irányba tereli-e az ország fejlődését.

- A vállalkozások többsége meg is ijedt a rendszer bonyolultságától, ezért nem is pályázott.

- Még akkor sem próbáltak uniós forrásokhoz jutni, ha a vállalkozásnak fontos lett volna. Az Állami Számvevőszék több jelentése is kimutatta, hogy az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem volt nemzetgazdasági tervezés, amely a fejlesztéspolitika alapját jelentette volna. Az ÁSZ megállapításai azt sugallják, hogy a támogatáspolitikai folyamatokat újra kell gondolni.

- Milyen lesz a fejlesztéspolitika új rendszere?

- Az új rendszerben nagyon szoros együttműködésben dolgozik a nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az előbbi végzi a nemzetgazdasági stratégia-alkotást, ami az elmúlt években hiányzott. A fejlesztési tárca pedig ennek az egységes fejlesztési, nemzetgazdasági stratégiának a végrehajtásáért felel. Olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb pályázati rendszert szeretnénk, olyan rendszert, amelyben a fejlesztési források koordinált felhasználása az ország számára legfontosabb szempontok szerint történik. Az uniós pénzek természetesen kiegészülnek az itthoni fejlesztésre szánt összegekkel, a Magyar Fejlesztési Bank forrásaival és az innovációs alappal.

- Orbán Viktor a szervezetek számának húsz százalékos csökkentését helyezte kilátásba. Nem indokolt ennél erőteljesebb csökkentés?

- Az egységes fejlesztési rendszer kialakítása jelenleg is tart. A végrehajtó továbbra is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz, ám a 15 közreműködő szervezet szerepét átgondoljuk.

- Ön sorrajárja Magyarország településeit, fórumokat tart az új fejlesztési politikáról. Ezeken mit tapasztal, mire panaszkodnak leginkább a vállalkozások?

- Szeptemberben indítottuk a nemzeti konzultációkat, mivel a vállalkozások és az önkormányzatok is jelezték: véleményükkel támogatni szeretnék a megújulási folyamatot. Mindenhol elmondják: túl bürokratikus a rendszer, számukra átláthatatlan a pályázatok kezelése, lassú a folyamat, indokolatlanul sok papírmunkával jár, fölösleges igazolásokkal és hiánypótlási felszólításokkal. Jelenleg a pályázati adatlapok hossza 64 oldal, amit jelentősen csökkenteni akarunk. De az egész pályázati rendszert is egyszerűsíteni kell, mert rengeteg kiírás fut egyszerre.
Kevesebb, ám a nemzetstratégiai célokat hatékonyan megvalósító pályázatokra van szükség, megfelelő pályázati rendszerrel, annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen elég idejük elképzeléseik kidolgozására. Eddig sok esetben rövidek voltak a határidők, a kiírók pedig nem törődtek azzal, hogy az egyes pályázatoknak milyen többszöröző hatásai lesznek a gazdaságra.
Pedig csak ezek figyelembevételével lehet valós gazdaságélénkítést elérni.

- Nem is volt érdemi gazdaságélénkítés az elmúlt években…

- Már csak azért sem, mert a források kihelyezésekor a fenntarthatóságot sem vizsgálták. Számtalan olyan beruházást valósítottak meg, ami például egy-egy önkormányzat számára a jövőben működtetési problémát okoz majd ó egyszerűen nem lesz pénz a fenntartásukra.

- Ötletelés alatt a szétszórt, egységes stratégiai célok nélküli fejlesztéseket értette?

- Igen, és azt is, hogy eddig olyan beruházások valósultak meg, amelyek inkább kisebb közösségek érdekei voltak: szép lett a főtér, az utca, az emberek környezete.
Nem vitatom, hogy ez is fontos, de akkor, amikor az ország nagyon rossz helyzetben van, akkor ezeket a forrásokat sokkal inkább a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés irányába kell terelni.

- Eddig arról beszélgettünk, hogy miképp lehet vonzóvá tenni a rendszert azok számára, akik eddig idegenkedtek az uniós pályázatoktól. Milyen problémákról számolnak be azok, akik már nyertek a korábbi pályázatokon?

- A konzultációkon rendre felhozzák, hogy a kifizetések lassúak. Jelenleg a számlák benyújtása után hatvan nappal érkezik meg a pénz, ezt szeretnénk leszorítani. Jelentősen csökkentenénk az elvárt igazolások számát is: ami a cégnyilvántartásban vagy más állami nyilvántartásokban rendelkezésre áll, azt nem kell újra benyújtani. A vállalkozók lényegében arra panaszkodtak, hogy a közreműködő szervezetek nem szolgáltatásnyújtóként, hanem hatóságként viselkedtek velük. Ennek véget akarunk vetni. Nem működött jól a panaszkezelés intézménye sem: a panaszokat első- és másodfokon is ugyanahhoz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez lehetett benyújtani, amely elbírálta a pályázatokat. Ezen már változtattunk is: megalakulásunk óta a másodfokú jogorvoslat itt, az államtitkárságon zajlik.

- A kritikákon túl építő jellegű, konkrét javaslatok is érkeznek? ó Számtalan. A konzultációkon is, és a minisztériumba is. Mindet elolvassuk, értékeljük és igyekszünk figyelembe venni. Több alkalommal ismételt párbeszédet is folytattunk a hasznos javaslatok benyújtóival.

- A folyamat már korábban elkezdődött, mert a különböző kamarákkal, szakmai szervezetekkel már a választások előtt is egyeztetett a Fidesz, s be is építette programjába a javaslatokat. így is előkerülhetnek újdonságok?

- Igen, programunkba már beépítettük a kamarák, a civil szervezetek jobbító javaslatait is. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan megmaradjon az élő kapcsolat a rendszer ismerői, valamint a használói között. Akkor lehet sikeres egy kormány, ha meghallgatja az emberek véleményét.

- Mennyi pénz lesz az Új Széchenyi Tervre?

- A választások utáni helyzetfelmérés során szembesülnünk kellett a források szűkösségével. A 2007-2013 közötti nyolcezermilliárd forintos uniós fejlesztési forrásból négyezermilliárdot már lekötött az előző kormány, további kétezermilliárdot pedig olyan projektekre kell félretenni, amelyek már kiírásra kerültek. Vagyis csupán a források negyedére, 1900-2000 milliárd forintra számíthatunk.
Ráadásul ezeket több hosszú távú fejlesztési kötelezettség is terheli, mint például az ivóvíz- vagy csatornaberuházási projektek, a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel, az alternatív és megújuló energiákkal kapcsolatos programok. Az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos pályázatokra így legalább ezermilliárd forintot fordítunk.

- Milyen jellegű beruházások lehetnek ennek az ezermilliárdnak a fő nyertesei?

- Az Új Széchenyi Tervben kijelöltük a hét fő irányt: az egészségipart, a zöldgazdaság-fejlesztést, a foglalkoztatást, az otthonteremtést, a tudásgazdaságot, a közlekedést-tranzitgazdaságot és a vállalkozásfejlesztést. A hét stratégiai iránynak egyértelműen a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést kell szolgálnia.
Emellett természetesen figyelembe veszszük a kistérségek fejlesztési stratégiáját, amelyeknek illeszkedniük kell az országos stratégiába.

- Mellékesen már említettük az unió stratégiai céljait: víz- és csatornázás, környezetvédelem, zöld energia. Ezek mellé zárkózik a mi fő stratégiai célunk, a munkahelyteremtés?

- Elsősorban azokat a fejlesztéseket támogatjuk, amelyek új munkahelyek létesítését szolgálják. A nemzeti együttműködés kormánya arra vállalkozott, hogy a gazdaságélénkítés következményeként tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy helyzetbe hozzuk a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Jelenleg ezek biztosítják a magyarországi munkahelyek döntő többségét, ehhez képest tetszhalott állapotban vannak. Az Új Széchenyi Terv csak akkor lehet sikeres, ha megmozdulnak a magyar kis- és közepes vállalkozások. Nem láttam még olyan országot sikeresnek, ahol a kis- és közepes vállalkozásokat nem becsülték. Márpedig jelenleg csak az uniós források tíz százalékából részesedik ez a szektor, ezért ezt legalább ötven százalékra szeretnénk emelni.

- Hogyan?

- A kis- és középes vállalkozásokat úgy szeretnénk helyzetbe hozni, hogy az adórendszer módosítása mellett a támogatásokat részben közvetlenül, a pályázati rendszeren szeretnénk eljuttatni, részben pedig áttételesen, hogy nagyobb beruházások beszállítójaként, alvállalkozójaként jelenhessenek meg. Ezt a folyamatot a közbeszerzési törvény módosításával már a nyáron elindítottuk. A források emelését jelentheti az is, hogy a korábbi időszakhoz képest sokkal komolyabb szerepet szánunk ennek a szektornak a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. Eddig ez a terület mostohagyerek volt, pedig az alapját jelenthetné a hosszú távú gazdaságélénkítésnek. Sokkal biztosabbak azok a munkahelyek, amelyek hazai ötletre, fejlesztésre épülnek – akár évtizedes folyamatok is meghatározhatók így. Kutatás-fejlesztést és innovációt azonban a vállalkozások állami szerepvállalás nélkül nem tudnak megvalósítani. A nemzeti együttműködés kormánya hosszú távon szeretne sikeres lenni, ehhez azonban arra van szükség, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció zászlóshajó legyen. Mindezzel együtt érjük el azt a célt, ami Magyarország talpra állását, felemelkedését jelenti majd.

forrás: szechenyiterv.gov.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes