Nem szereti munkahelyét a magyar

A magyar munkavállalók csupán 8 százaléka nagyon elégedett a munkahelyével, és ezzel a sor végén kullogunk nemzetközi összehasonlításban – derül ki a Randstad nemrégiben elvégzett kutatásából. Az elégedettség több szempont függvénye, ami függ a munka jellegétől, és a munkatársak képzettségtől is. A fizetés kevésbé, a jó főnök nagyon ösztönző.

image

Magyarországon a munkavállalók mindössze 8 százaléka elégedett a jelenlegi munkaadójával a Randstad nemzetközi állásközvetítő cég kutatása szerint. Ezzel sereghajtók vagyunk a nemzetközi listán, nálunk csak a japánok és a kínaiak elégedetlenebbek 7 illetve 6 százalékkal. A sor végén található ezek mellett Görögország és Csehország 18 illetve Szlovákia 16 százalékkal – cikkez a The Gazette.

A legelégedettebbek a dán és a norvég munkavállalók, mindkét országban a dolgozók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett, de szeretik munkahelyüket a kanadaiak és a mexikóiak is (35 százalék). Jól teljesített az Egyesült Államok is 31 százalékkal illetve Svédország 29 százalékkal a munkatársi elégedettséget illetően.

A felmérés elsősorban azt mutatta, hogy milyen fokú a munkavállalói bizalom illetve milyen a dolgozók várakozása a munkahelyi változások valószínűségét illetően és hogy ők maguk terveznek-e munkahelyváltást a következő fél évben.

Bár Pozvai Zsolt, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója nem szeretett volna találgatni, mi az oka annak, hogy Magyarországon ilyen kevés dolgozó vallotta nagyon elégedettnek magát, mivel a teljes kutatást nem ismerik (sajnos mi sem kaptunk több információt arról a felmérést végző cégtől), közölte, hogy tapasztalataik szerint a magyar munkavállalóknál általában alacsony az elégedettség – különösen a válság kirobbanása óta – a munkahely biztonságával kapcsolatban, hiányolják a tervezhetőséget. Az információáramlás minősége örökös gond, és az együttműködés egyes területein is tapasztalnak hiányosságokat.
Ugyanakkor a dolgozók általában elégedettek a munkakörülményekkel, az ösztönzési rendszerek egyes elemeivel (cafeteria). Sok esetben a munkaköri feladatok minőségével, tartalmával is, tehát szeretik a munkájukat. Több esetben tapasztalták, hogy nincs gondjuk a vezetői stílussal, de ebben már nagyon szór a mezőny.
Még nagyon kevés helyen szerepelnek a vezetők "kiégettségével" kapcsolatos kérdések, de egyre több helyen szembe kell nézniük ezzel a problémával, amire megoldást kell találniuk a cégeknek. Hangsúlyozni kell, hogy az elégedettség minden esetben több szempont függvénye, ami erősen függ a munka jellegétől, és a munkatársak képzettségtől – tette hozzá a vezérigazgató. Általában elmondható, hogy a munkahely megbízhatósága, tervezhetősége a legfontosabb tényezők között van a munkavállalók elégedettségét illetően, már a felsőfokú végzettségűek esetében is. Előtérbe került a család-munkahely egyensúlya, de fontos a dolgozóknak az érdeklődési terület és a munkaköri feladatok közötti harmónia is.

Mint elmondta, csak megerősíteni tudja, hogy a pénzügyi ösztönzők hatása kevésbé jellemző. Jelentős továbbá a munkahely hangulata, az egyik legmeghatározóbbnak a közvetlen vezetővel való kapcsolatot látja Pozvai. Hozzáfűzte: nem véletlenül mondják, hogy mindenki egy céghez csatlakozik, de végül egy főnököt hagy ott.

Nemzetközi kitekintés

A Randstad internetes kutatása során 18 és 65 év közötti embereket kérdeztek meg 23 országban, akik legalább 24 órát dolgoznak hetente fizetett munkakörben. Legkevesebb 400 interjút készítettek el országonként. Az interjúkat január 21. és február 9. között vették fel. A felmérés szerint a legtöbben – 47 százalék – a 18 és 24 éves kor közöttiek mondták nagyon elégedettnek magukat, ezt követte a 45-54 éves korosztály 45 százalékkal, majd az 55-64 éves korosztály 41 százalékkal. Kevésbé ismerik el munkahelyüket a 25-34 évesek (23 százalék) illetve a 35-44 évesek (27 százalék).
A felmérésből kiderül, hogy a kanadai dolgozók – amely a legboldogabb nemzetek között van e tekintetben – 78 százaléka nem kíván munkát keresni a közeljövőben. Ugyanakkor a válaszadók többsége azt mondta, hogy szíve szerint elhagyná a munkahelyét, még ha a munkanélküliségi ráta viszonylag magas is. Úgy tűnik, a tengerentúli munkavállalók lassan visszanyerik a bizalmukat a munkaerőpiacon. Tény, hogy a megkérdezett kanadai alkalmazottak 67 százaléka közölte, bíznak abban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben képesek egy hasonló új munkát kapni.

Egy még frissebb, júniusi kutatás adataiból kiderül, hogy az alkalmazottak nagyjából azonos esélyt látnak arra, mint az év elején, hogy elveszítsék a munkahelyüket. A munkavállalók nagyobb része gondolja, hogy könnyebb lesz a jelenlegitől eltérő pozíciót találni (72 százalék), mint hasonló munkakörben elhelyezkedni (64 százalék). Európában a norvég és a cseh munkavállalók gondolkodnak a legoptimistábban a tekintetben, hogy hamar találnának új állást (87 és 84 százalék). Ázsiában a kínai munkavállalók pozitívak leginkább ebben a kérdésben 90 százalékkal.

A munkavállalói bizalom magas Ausztráliában, Kanadában és Mexikóban is (82, 82 és 86 százalék). Norvégiában csak nagyon kevés alkalmazott – 3 százalék – gondolja, hogy elveszíti munkáját a következő hat hónapban. Hasonlóan alacsony arányt mértek Svédországban és Kanadában is.
Csupán Beliumban, Olaszországban, Kanadában és Indiában gondolja több ember, hogy állást változtatna a következő félévben az első negyedéves adatokhoz viszonyítva. Különösen a fiatalok, a 18 és 24 év közöttiek gondolkodnak új munkahelyről – Kanadában a náluk mért mobilitási index 92 volt az első negyedévben és ez 125-re emelkedett a következő három hónapban. Olaszországban is magasabb ez a mutatószám a fiatalok körében (83-ról 108-ra nőtt). Belgiumban az összes 44 évesnél fiatalabb munkavállalónál magasabb a mobilitási hajlandóság, míg Indiában a legmagasabb ez a szám az 55 és 65 év közöttiek esetében.
A személyes motiváció Skandináviában a legmagasabb – derült ki a felmérésből. A legtöbb ambíciózus ember itt található, átlagosan a munkavállalók 70 százalékának nagyra törő tervei vannak. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy az itteni dolgozók a legelégedettebbek között vannak. A japánok is magas ambícióval rendelkeznek, de ezt sokszor nem a jelenlegi szervezetben képzelik el, mivel itt találhatók a legkevésbé elégedett munkavállalók.

Mit mérnek és miért érdemes mérni?

Egy munkatársi elégedettség felmérés során nem önmagában az elégedettséget kell mérni, hanem a részben ebből fakadó elkötelezettséget, hiszen ez jelent valódi értéket a munkaadónak – véli Pozvai Zsolt. A top tíz tényező, amit vizsgálnak: a munkakörülmények, a munka tartalma, ösztönzés, közvetlen vezető, szervezeti kultúra, együttműködés, fejlődési és előrelépési lehetőség, információáramlás, munka-magánélet egyensúly és stressz.
Önmagában a felmérésnél sokkal fontosabb az eredmények elemzése, a visszacsatolás, de leginkább a valós problémákra reagáló cselekvési terv kidolgozása és fegyelmezett megvalósítása – tette hozzá.
A munkatársak elégedettsége meghatározza az elkötelezettségüket, ezáltal a teljesítményüket, ezzel a vállalati összcélok teljesülését, a többi között ezért érdemes elégedettség felmérést indítania egy cégnek. Az elégedettség során vizsgált szempontok képet alkotnak a szervezet kultúrájáról, amely a cég közép- és hosszú távú terveit befolyásolja. Az évenkénti ismétlés azonnali beavatkozási lehetőséget ad, és objektív módon képes mérni, jól mutatja a tendenciákat.
A Develornál tapasztalták továbbá, hogy önmagában az elégedettség mérése is növeli az elégedettséget, főleg ha a problémákra megoldásokat is talál a cég vezetése. Ellenkező esetben viszont jobb nem is belevágni – hangsúlyozta a vezérigazgató. Közölte azt is, hogy a legfrissebb májusi kutatásuk szerint a cégek harmada fontosnak tartja az ilyen típusú vizsgálatokat, felméréseket végez és az eredmények ismeretében cselekszik, változtat. A második harmad szintén fontosnak tartja, de még hiányzik a megvalósítás, vagy csak a felmérést készíti el, de hiányzik a cselekvési terv. A harmadik harmad vagy nem látja a jelentőségét, vagy például vezetői feladatként határozza meg úgy, hogy ők úgyis ismerik az embereket, nem szükséges külön mérés. Ebben azonban nagyot tévednek, hiszen sosem árt a külső, elfogulatlan és objektív szem – véli Pozvai.

Forrás: hrportal.hui

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes