Nem múlik a kalózveszély – veszélyességi pótlékot kérnek a hajósok

Megduplázódott tavaly a kalóztámadások száma az Ádeni-öbölben: a szomáliai tengeri rablók több mint 200 esetben ütöttek rajta hajókon, amelyeket olykor csak több millió dolláros váltságdíj ellenében engedtek szabadon. Bár a történtek miatt a hajóstársaságok pótdíjat vetettek ki a logisztikai cégekre, jelentősebb plusz biztonsági intézkedéseket nem hoztak, így a kereskedelmi hajók továbbra sem érezhetik magukat biztonságban a Távol-Kelet és Európa közötti tengeri összeköttetésben szinte kikerülhetetlennek számító szakaszon.

Csaknem megduplázódott tavaly a szomáliai kalózok által elkövetett támadások száma az Ádeni-öbölben: a tengeri rablók összesen 217 esetben ütöttek rajta hajókon, azaz a nemzetközi vizeken véghezvitt, mintegy 400 támadás több mint fele az ő számlájukra írható, közölte a nemzetközi vízi közlekedést felügyelő hatóság (IMB).

Újabb hajók kerültek bajba

A helyzet ráadásul – úgy tűnik – idén sem javult lényegesen. Májusban például a Panega nevű bolgár tankert, a görög MS Eleni P nevű áruszállító hajót és a Marida Marguerite német tankert is hatalmukba kerítették a szomáliai kalózok, akik – a tekintélyes német Spiegel hetilap legutóbbi információi szerint – mintegy 300 tengerészt tartanak a fogságban.
A hajóstársaságok helyzetét nehezíti, hogy az Ádeni-öböl csak nagy áldozatok árán iktatható ki a Távol-Kelet és Európa közötti tengeri szállítási útvonalból. „A két kontinens közötti tengeri forgalom kilencven százaléka a Szuezi-csatornán keresztül bonyolódik, ahová az Ádeni-öbölön keresztül vezet az út” – magyarázta az mfor.hu kérdésére Nagy Péter, a DHL Global Forwarding tengeri szállítmányozási igazgatója.
Aki mégis el szeretné kerülni ezt az útszakaszt, annak meg kell kerülnie Afrikát. Ez azonban egyrészt jelentősen megnöveli az üzemanyagköltségeket, másrészt 3-4 nappal meghosszabbítja az amúgy 26-28 napig tartó utat Távol-Kelet és a nagy európai kikötők között. „Ennyi késés viszont sok megbízónak már nem fér bele” – magyarázta az igazgató.
Ennek ellenére egyébként tavaly megnőtt azon hajóstársaságok száma, amelyek inkább Afrika megkerülését választották a rövidebb útvonal helyett. Igaz, ennek nem a kalózoktól való félelem, hanem az üzleti racionalitás volt az oka – az Egyiptom által felügyelt Szuezi-csatorna magas díjai miatt ugyanis jobban megérte nekik kerülőt tenni.

Veszélyességi pótlék a kalózok miatt

 

A hajóstársaságok más módon is próbálnak javítani mérlegükön: a fokozódó támadások láttán úgynevezett „kalóz pótdíjat” vetettek ki minden általuk szállított konténerre – függetlenül attól, hogy érinti-e a veszélyes szakaszt.
Nagy Péter szerint a pótdíj összege konténerenként 20-30 dollár körül mozog, ami összességében egy-két százalékkal drágítja meg a fuvardíjakat. Igaz, ezt a logisztikai cégek általában automatikusan áthárítják a megbízókra – azaz végeredményben a szállíttató cég fizeti meg a kalóztámadások okozta feszültséget.
Ráadásul a hajóstársaságok – a DHL Global Forwarding tengeri szállítmányozási igazgatója szerint – a pótdíj fejében gyakorlatilag nem tesznek semmit. „Ők ezt veszélyességi pótléknak fogják fel. Nem tudok arról, hogy például cserében fegyveres kíséretet biztosítottak volna vagy egyéb módon érdemben növelték volna a biztonságot” – mondta a szakember.
A kereskedelmi hajók így kénytelenek mások segítségére, például az EU Atalanta nevű egységére hagyatkozni. Bár utóbbi, direkt a kalózok elleni küzdelemre kiképzett katonai alakulatát az európai közösség azzal a céllal küldte a térségbe 2008 végén, hogy védje a Szomáliába irányuló segélyszállítmányokat, vészhelyzetben kereskedelmi hajók is kérhetnek segítséget tőle.

Több millió dolláros váltságdíj

Az Atalantának és amerikai hadihajóknak már sikerült támadásokat megakadályozniuk, azonban sok esetben sikerrel járnak a kalózok. A 2009 áprilisában túszul ejtett német konténerhajót, a Hansa Stavangert és 24 fős legénységét például több hónapig tartották fogva – végül 2,7 millió dolláros váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
A támadások során esetlegesen megsérült, megsemmisült vagy elrabolt árukért egyébként a logisztikai cégek nem fizetnek kártérítést – a megbízó csak akkor jut pénzéhez, ha mindenre kiterjedő biztosítást köt az árura. „Nem tudok olyan esetről, hogy az ügyfél a kalóztámadásoktól való félelmében kötött volna ilyen biztosítást. Igaz, eddig nem is ért kár szállítmányt a tengeri rablók miatt” – magyarázta a szakember.

Forrás: mfor.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes