Mérhető fenntarthatóság

Az európai raktárak energiahatékonyságának mérése. Az európai vevők vagy bérlők nemrégiben még nem tudták felmérni az általuk használni tervezett raktárak energiahatékonyságát.

2006-ra az Európai Unió tagállamainak többsége implementálta az Európai Épületek Energetikai Teljesítmény Direktívát (EPBD) amely megköveteli a lakó-, kereskedelmi- és középületek energetikai besorolását, az üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának csökkentése végett. Mára az ellátási lánc szakértők Európa-szerte követendő példaként tekintenek a fenntartható, vagy „zöld” raktárépületekre.

Az EPBD megállapította az épületek minimálisan megfelelő energiafogyasztási szintjét, amely épülettípusonként és országonként is eltérő, valamint kifejlesztett egy közös módszertant a már álló, és új épületek integrált energetikai teljesítményének kalibrálására, amely számolások eredményeképpen minden épület Energetikai Tanúsítványt (EPC) kap. Ez összehasonlítja az épület energetikai teljesítményét a megfelelő alapelvekben rögzített minimum szinttel.

A jövőben az európai vállalatok az épületek tanúsítványa alapján választhatják ki a leghatékonyabb épületeket, és menedzselhetik karbon-kibocsátásuk mértékét. Ez két olyan intézkedés, amelyek segítségével az európai nagyvállalatok megfelelhetnek az EU által az EPBD-ben rögzített elvárásoknak, és a Kiotói Egyezménynek. Ezen felül, a fenntartható épületekkel elérhető potenciális költségmegtakarítás jelentős mértékű lehet, az Egyesült Királyságban például akár évi 230 000 – 335 000 font is.

Európai Épületek Energetikai Teljesítmény Direktíva (EPBD)
A szabályzás továbbra is fenntartható, kisebb karbon kibocsátású létesítmények használatára ösztönöz. A Kiotói Egyezményen belül az EU nyolc százalékos kibocsátás csökkentést vállalt az 1990-es szinthez képest. Ez európai épületek az összes energiafelhasználás mintegy negyven százalékáért felelősek, ezért prominens szerepet kell játszaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében, és a kiotói célok elérésében.

Az EU ennek érdekében adoptálta a 2002/91/EC direktívát, azaz az EPBD-t, amely megköveteli az épületek tulajdonosaitól a tanúsítvány beszerzését.

Fenntarthatóság és energiatakarékosság
A felmérések és esettanulmányok betekintést kínálnak a fenntartható fejlesztési technológiákkal összefüggő energiatakarékosság és csökkenő karbon kibocsátás területére. A logisztikai létesítményeket érintő kezdeményezések az energiafogyasztás (és pazarlás) két legnagyobb forrását célozzák az európai raktárlétesítmények esetében, az elektromosságot és a gázt. A világítást és a szigetelést érintő fenntartható megoldások jelentős csökkenést eredményeznek a raktár üzemeltetés energiafogyasztásában.

A világítás esetében például, a nem fenntartható technológiák és gyakorlatok akár hetven százalékkal is megnövelhetik a raktárvilágítás áramfogyasztását. A természetes fény alkalmazása, a fény- és mozgásérzékelők telepítése, valamint a magas hatékonyságú világítás telepítése harminc-hetven százalék megtakarítást jelenthet. Csupán a villanykörték lecserélése az irodákban évtizedek óta használt világítótestekre negyven százalékos megtakarítást eredményezhet.

A hő- és légszigetelés által termelt energia megtakarítás nehezebben mérhető. Nem tudunk olyan tanulmányról, amely megkísérelte felmérni ezeket az előnyöket, de bizonyos, hogy a raktárak kényelmes belső hőmérséklete, különösen hideg időben, sokkal kevesebb energiát igényel, ha a dokkoló kapuk szigeteltek, és nincsenek kitéve a külső hőmérsékletnek, amikor a kamionok ki- és beállnak az ajtókhoz.

Az Energetikai Tanúsítvány (EPC)
Az EPBD-ben meghatározott tanúsítványok (EPC) az épületek megbecsült energiafogyasztását hivatottak mérni, olyan standardok alapján, amelyek integrált megközelítése az épület minden olyan aspektusát vizsgálja, amely hatással lehet annak energiahatékonyságára. Azok a fenntarthatósági gyakorlatok, amelyeket az építkezés során alkalmaztak, nehezen mérhetőek, és ezért ezeket az EPC számítás nem is tartalmazza.

Az EPBD mérési standardjai egész Európában eltérőek, figyelembe véve az éghajlat különbségeit. Az Egyesült Királyságban a raktárak tipikusan nem fűtöttek, ezért nagyobb a szigetelések szerepe. Dél-Európában, ahol a raktárak a túlmelegedés kockázatának vannak kitéve a nyári hónapokban, a természetes fény ferde tetőkön, vagy az épületek északi oldalára helyezett ablakokon keresztül jut az épületbe.

Az éghajlati különbségek miatt az EPBD minden esetben a tagországra ruházta az épületek méréséhez használt EPC minimumszintek meghatározását. Ez az „alap épület” egy olyan raktárt jelent, amely megfelel: (a) az összes helyi építési szabálynak, (b) az adott tagállamban megállapított minimum fenntarthatósági standardnak. Bármely létező vagy új raktár, amely eladó vagy bérbeadó, az „alap épület” alapján értékelendő az ország specifikus EPC standard felhasználásával, ezért az adott épület EPC besorolása a potenciális energia megtakarítást vagy túlfogyasztást ehhez képest mutatja.

Az EPBD szerint az EPC tanúsítványnak rendelkezésre kell állnia, ha egy épület felépül, eladják, vagy bérbe adják, a leendő bérlő vagy vevő pedig bármely EU országban kérheti a fejlesztés alatt álló épület EPC besorolását.

Hetvenegy, már tanúsítvánnyal rendelkező ProLogis épületből álló mintánk alapján tudjuk megállapítani a raktárak energiahatékonyságának javulását, és annak súlyozott átlagát az ország specifikus alapok szerint. (ld. a táblázatot az eredeti dokumentumban) A százalékos értékek a ProLogis létesítmények által elért teljes éves karbon-kibocsátás megtakarítást jelzik minden országban. Például, a táblázatban szereplő tizenhét Egyesült Királyságbeli épület közül az egyik, egy 37 353 négyzetméteres kettering-i raktár EPC besorolása azt jelzi, hogy 54%-kal kevesebb metrikus tonna széndioxidot bocsát ki, mint amennyi a vonatkozó alap, vagy minimum standard egy újépítésű épület esetén, tehát 298, 82 metrikus tonna széndioxidot évente, szemben a 646, 21 metrikus tonna alapértékkel.

Az EPC és a működési költségek csökkenése
Az alapvető ok, amiért a magas EPC besorolású épületek karbon-kibocsátása alacsonyabb, egyszerűen az rosszabb besorolású épületekhez képest alacsonyabb energiafogyasztás. És minden energia megtakarítás a működési költségek megtakarítását eredményezi. Vegyük ismét a fent említett 37 353 négyzetméteres kettering-i raktárt. EPC besorolása szerint ez az épület 47%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint az Egyesült Királyságbeli újépítésű minimum standard, vagy alapépület, tehát a fogyasztása 22,62 kWh/m2/év szemben a 43,08 kWh/m2/év alapértékkel.

Az ehhez az EPC besoroláshoz kapcsolódó nettó költségcsökkenés függ attól, hogy a bérlő milyen áron vásárolja az energiát. 6,6 penny-s kWh árfolyamú gáz és 9-12,5 penny-s kWh árfolyamú villanyenergia esetében az elvárható éves működési költség csökkenés 70 000 és 100 000 font közé esik, egy újépítésű „alap raktárral” összehasonlítva. Egy 1995 előtt épült raktárral összevetve viszont az éves működési költség megtakarítás a 230 000 – 335 000 font közötti tartományig nőhet!

Fontos megjegyezni, hogy az egyes országok EPC szintjeihez rendelt működési költség csökkenés nagyban függ a fenntarthatósági megoldásoktól, amelyeket az egyes országok „alap épületében” szerepelnek, valamint az egyes országokban elérhető energia formáitól és árától.

Új vagy régi
Bár a fenntarthatósági megoldások könnyebben implementálhatóak az építkezés alatt, ezek később is alkalmazhatóak, már létező raktárak esetében. Egyes európai létesítménytulajdonosok már el is kezdték felújítani régebbi raktárlétesítményeiket, az energiahatékonyságot javító megoldásokkal.

Az EPC segítségével a területek használói összehasonlíthatják a potenciális költség megtakarítást egy létező standard raktár, egy felújított standard épület és egy vadonatúj épület esetében. Persze megfontolás tárgya lehet az elhelyezkedés és az épület felhasználási módja is, és a piaci körülményektől függően a bérlet ösztönzői nagyvonalúbbak lehetnek egy már létező, üres raktár esetében, mint egy új, vagy egy személyre szabott (built-to-suite, BTS) épület esetében, viszont egyes országokban az újépítésű „zöld” raktárak használói adókedvezményeket vagy gyorsított engedélyezési eljárások előnyeit élvezhetik.

A hosszú távú bérleti megállapodásokat kereső bérlők számára a zöld raktárak tipikusan megtestesítik a legújabb tervezési irányelveket, így az értékcsökkenés vagy az elavulás kevésbé hat rájuk, mint egy hagyományos épület esetében.

Ahogyan a „zöld” raktárak fokozatosan iparági standarddá válnak, eljöhet az idő, amikor a vállalatok tartózkodnak majd a nem „zöld” létesítményektől, attól tartva, hogy a társadalommal szemben felelőtlennek tűnhetnek. A hagyományos európai létesítménybecslés még nem ismeri el, és nem tartalmazza a beépített fenntarthatósági technológia felértékelését, de mivel a bérlőket és vásárlókat egyre inkább foglalkoztatja az általuk elfoglalandó épület energiahatékonysága, előbb utóbb ezt az attribútumot is figyelembe kell majd venni.

Záró megjegyzések
Vitatható módon az épület-specifikus fenntartható technológia legkönnyebben megfogható előnye (a bérlők számára is) a működési költségek csökkenése. Az EPC besorolás olyan közös eszköz, amelynek segítségével az európai épületek energiahatékonysága mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik, és az ország-specifikus besorolások az ezekből fakadó költségcsökkenés megbecsléséhez is felhasználhatóak.

A „zöld” épületek standarddá válnak az ellátási-lánc iparágban és az európai logisztikai létesítmények szektorában is, és ezek az épületek újradefiniálták a modern befektetői szintű raktárakat egész Európában. Az EPC besorolási rendszer egyik célja, hogy a használókat és vállalkozásaikat egyre inkább az energetikailag hatékony épületek felé terelje, és egyértelműen kimutassa a „zöld” létesítmények választásának valódi előnyeit. Ez a tudás a döntési mátrix jövőbeli megváltozását fogja eredményezni.

A következő szakasz: Vállalati felelősségvállalás és karbon lábnyom
A tárgyalókban és igazgatói irodákban a „fenntarthatóság” kifejezést gyorsan leváltja a „vállalati felelősségvállalás”. A működési költségeken túl, egy a fenntartható fejlődés koncepciója szerinti épület használata ideális és megfogható eszközt jelent, amelynek segítségével a vállalat kimutathatja elkötelezettségét a felelősségvállalás iránt. Az előnyök közt a javuló megítélés, a márka iránti lojalitás és elismertség is szerepel, amelyek mindegyike végsősorban a jobb profitabilitás felé vezet.

A törvény szerint a karbon kibocsátás csökkenését mérő EPC besorolásokat kötelező elérhetővé tenni a használók felé. Az EPC segítségével a vállalatok demonstrálhatják mennyire hatékonyan működik vállalkozásuk és disztribúciós rendszerük, tehát az EPC a vállalati felelősségvállalás mérhető illusztrációja.

Bár a fenntartható raktárak tekintetében a felhasználói piac nagy része még a kezdeti stádiumban van, de az EU hosszú távú célja, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése egyre nagyobb nyomást helyez a bérlőkre és tulajdonosokra, hogy „zöld” raktárt válasszanak. Előretekintve, a vállalat megítélésének javulása és felelősségvállalás hangsúlyozása legalább olyan fontos lesz, mint a működési költségek csökkenése.

Forrás: tranzitonline.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes