Mi áll a logisztikai központok összefogásának útjában?

A hazai logisztikai központok – kilencvenes években is már megfogalmazódott – szorosabb együttműködése, például közös információs platform létrehozása, áruforgalmak közös kezelése a mai napig nem alakult ki rendesen – véli Karmazin György, a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. A verseny, versengés még mindig jellemzőbb a logisztikai központokat működtető vállalatok körében.

mlszksz

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) tagjaként a napi, operatív munkavégzés során egyelőre szerények az együttműködési területek a többi logisztikai központtal vagy szolgáltatóval – mondta a Navigátornak Karmazin György. Az MLSZKSZ-ben kezdeményezett közös beszerzési összefogásnak látja az eredményét, de az áruforgalmak összehangolt kezelése mindezidáig nem tudott megvalósulni. Ennek több oka van. Ezt a folyamatot a logisztikát érintő magyar szabályzórendszer sem támogatja. Ugyanakkor már elindultak olyan alulról jövő kezdeményezések és megállapodások, amelyek pont ezek ellen a hiányosságok ellen hatnak. Ilyen változás például, hogy az MLSZKSZ a tagvállalatokat képviselve és összefogva mint szolgáltató hálózat jelenik meg az országos hatóságok felé, és egységes feltételekkel kínálja a tagvállalatok szabad kapacitásait és azok hasznosítását. Többek között ezt a tevékenységet kívánja a jövőben is folytatni a szervezet annak érdekében, hogy közös üzletek, közös realitások, közös piaci fellépések jelenjenek meg a szövetségen belül.

Karmazin_GyorgyA szakember emlékeztet arra, hogy eredetileg 13 logisztikai központot (LSZK) jelöltek ki Magyarországon a kilencvenes évek végére. Időközben azonban világossá vált, hogy ez a "központi" elképzelés (kutatási eredmény) nem adott elegendő alapot a kialakításhoz. A logisztikai piac szereplői és a nagy árukibocsájtó cégek sokkal nagyobb hatással voltak a struktúrára, mint amire számítottak a munkacsoport tagjai. A szolgáltatóközpontok a transzeurópai folyosók mentén – főleg Budapesten és környékén, illetve a Hegyeshalom-Záhony vonalon – alakultak ki, és elsősorban piaci szempontok alapján jelölték ki a működési területüket. Kormányzati, illetve önkormányzati befolyással működő logisztikai központok is megtalálhatók az országban, bár ezek piaci részaránya csekély.

A magyarországi logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalatok hatékony kooperációjának megvalósítására, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködési folyamatok koordinálására 2002-ben hozták létre az MLSZKSZ-t. A szakmai érdekközvetítő és érdekegyeztető nonprofit szervezet célja a gazdasági tevékenységeket segítő logisztikai szolgáltatások nyújtásának összehangolása, valamint a közlekedéspolitikai irányelvekben megfogalmazott környezetbarát áruszállítási rendszerek kialakításának koordinálása. Ezek megvalósítása érdekében a szövetség feladata, hogy kezdeményezze és szervezze tagjainak összehangolt fellépését a hazai logisztikai szolgáltatói tevékenység szabályainak egységesítése, szakmai színvonalának emelése és a nemzetgazdasági szempontból fontos jellegének elismertetése érdekében. A szervezet az elmúlt időszakban szakmai konferenciákat szervezett, közös beszerzéseket eszközölt, és a tagvállalatok szakmai érdekeit képviseli a kormányzat felé a Logisztikai Egyeztető Fórumon (LEF) keresztül. Azok közül a célok közül azonban, amelyek már a kilencvenes években is megfogalmazódtak, a logisztikai központokat működtető vállalatok együttműködésének kialakítása és támogatása nem nagyon működik, a szakember nem tud rá jó példát a gyakorlatból.

Az együttműködés megvalósításának problematikája kapcsán megemlítette a "co-opetition" fogalmát, ami a competition (verseny, versengés) és cooperation (együttműködés) szó kombinációjából jött létre, utalva arra, hogy a két tevékenység egyszerre lehet jelen az azonos területen működő piaci szereplők között. Jelen pillanatban az LSZK-ban működő szolgáltatóvállalatok különböző költségek mellett alakítják ki áraikat. Például a helyi építményadók jelentősen eltérhetnek a különböző városokban, egyes helyeken négyzetméterenként évi 200 forint költséggel számolhatnak a szolgáltatók, míg más helyeken ennek az ötszörösét meghaladó értéket is kénytelenek elfogadni. Ezek a különbözőségek jelentősen befolyásolják az adott régióban kialakítható piaci árakat, többek között versenytorzító hatásuk van, és szinte ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. Ezért ezen a területen is szükség lenne a közös fellépésre -fogalmaz a szakember, aki szerint a verseny, versengés még mindig jobban megtalálható a mindennapokban, mint az együttműködés.

2012 elején az is megfigyelhető volt, hogy a logisztikai központok körül kezd elfogyni a "levegő", kevés az új megrendelő, a meglévők növekedése pedig várakozás alatti; látható, hogy a régiós partnerektől származó új megrendelések nem fogják biztosítani a logisztikai szolgáltatók által kitűzött tervszámok elérését. A korlátozott növekedési lehetőségek mit fognak felerősíteni az ágazatban: a versenyt vagy az együttműködést, vagy ezek egészséges egyvelegét? Vagy ismét elindul a felvásárlási láz, a koncentráció, és egyes közepes méretű vállalatok kisebb szállítmányozócégek felvásárlásával kívánnak piacot szerezni? Ezeket Karmazin György nem tudja, de úgy véli, hogy talán a 2012-es év választ ad ezekre a kérdésekre is.

Forrás: Navigátor

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes