A hatékonyabb jégvédekezés érdekében a szakminisztérium átszervezte a dunai jégtörőhajó-parkját. A vízügyi igazgatóság bajai kikötőjében ezentúl hat jégtörőhajó fog állomásozni, ehhez azonban fel kellett újítani a kikötőt, javítani kellett a helykihasználást.

A beruházás 160 millió forintba került, a téli kikötő korszerűsítését a KvVM finanszírozta. Az átszervezésnek köszönhetően hamarabb elérhetők lesznek a jégtorlaszok szempontjából veszélyes helyek a Dunán, könnyebben elháríthatók lesznek a veszélyhelyzetek, ezáltal nő a folyó mentén élők árvízi biztonsága.
A 417 kilométer hosszúságú hazai Duna-szakasz mentén a természeti károk jelentős részét a folyó árvizei jelentették és jelentik ma is. Különösen veszélyesnek mondható a folyó Dunaföldvár alatti, kanyargós és mederváltozásra hajlamos szakasza, ahol könnyen kialakulhatnak jégtorlaszok és jeges árvizek. 1956 tavaszán a rendkívüli időjárási, vízjárási és jégviszonyok következtében katasztrofális jeges árvíz alakult ki a Dunán, amely a legnagyobb pusztítást Baja térségében végezte, emberáldozatot is követelve. A gátszakadások miatt több helyen ki kellett telepíteni a lakosságot, összedőlt házak, megrongált közúti és vasúti töltések, tetemes mezőgazdasági és erdészeti károk maradtak hátra.

A cikk részletei ->
- greenfo.hu -