Magyarország felemelkedik: indul az Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontja a gazdasági szereplőkkel folytatott széleskörű konzultációk eredménye. A vitairat összeállítói szerint a magyar gazdaság ezen a hét területen néz szembe a legkomolyabb problémákkal, vagy épp az ország adottságai ezeken a területeken jelentik a legnagyobb potenciált.

Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja a következő:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért a kitörési pontok úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.

Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötletekkel, javaslatokkal, pályázatokkal és fejlesztésekkel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. A 2011. január 15-én induló Új Széchenyi Terv egy keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.

Az Új Széchenyi Terv tervezési szakaszát övező széleskörű társadalmi konzultációk eredménye lesz az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontjának véglegesítése. A kitörési pontok tartalmazni fogják a programokat, alprogramokat és intézkedéseket.

A program előkészítésébe, valamint annak megvalósításába a kormány alapvetően a magyar kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni. Az állam és a vállalkozói szektor közötti szövetség elengedhetetlen feltétele annak, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége és létrejöhessen az egymillió új és adózó munkahely. Az új gazdaságpolitika lényege azonban többet jelent egymillió új munkahely megteremtésénél: az újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel, melynek célja a nemzet általános jólétének fejlődése. Mindezek érdekében a magyar gazdaságban rejlő lehetőségekre épülő, fenntartható gazdasági növekedés szükséges.

Az Új Széchenyi Terv az állam és a vállalkozások közötti szövetség alapja és kerete, egy olyan szövetségé, amellyel minden érintett fél nyer. A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyó emberek munkalehetőséget, tudást és szorgalmat elismerő jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Az állam ugyanakkor a foglalkoztatási problémák enyhülését, az adósság csökkenését, valamint a társadalmi célok elérését lehetővé tevő forrásokat várja az Új Széchenyi Terv megvalósításától.

Mitől lesz sikeresebb, jobb az Új Széchenyi Terv?
o Nem az állam akarja kitalálni, hogyan kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a gazdasági szereplőktől származó életképes ötletekre, elképzelésekre épít.o Az Új Széchenyi Tervet a vállalkozásokkal együttműködve dolgozza ki, és hatja végre a kormány.
o Az Új Széchenyi Terv az országba és a vállalatokba vetett hitre épülő érték alapú politika, nem technokrata modernizációs program.
o Az Új Széchenyi Terv kidolgozása és végrehajtása során valóban használni fogjuk az Európai Unió által is ajánlott eljárásokat, mint például az érintettekkel való szoros együttműködést, a kormányszintű nyomon követést a végrehajtásban és a források kitörési pontokra való koncentrációját.
o Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere sokkal átláthatóbb, egyszerűbb és kevésbé bürokratikus lesz.

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Az állam az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kívánja a középpontba helyezni. A kormány jelentősen csökkenti a pályázatok számát, és nagymértékben egyszerűsíti a pályáztatási eljárásokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.
Mindezeken túl Magyarország további lépésekkel – adó- és adminisztrációs tehercsökkentéssel, a versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolásával, a korrupció visszaszorításával – szolgálja az üzleti környezet és a versenyképesség javítását.

Végkövetkeztetés
Az Új Széchenyi Terv Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programja. Kijelöli azokat a kitörési pontokat, amelyek hosszú távú gazdasági növekedést és javuló versenyképességet biztosítanak. Az Új Széchenyi Terv záloga az új gazdaságpolitikának és az egymillió új munkahely megteremtésének.

forrás: szechenyiterv.Gov.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes