Életképtelen vasúti cégek

Nullszaldós vállalkozás a MÁV az államnak. Száraz Emese, a Költségvetési Tanács Titkárságának (KTT) elemző közgazdásza legalábbis úgy számol: „a költségvetés közel annyit fordít a vasúti piacon tevékenykedő állami tulajdonban lévő monopóliumára, mint az egész vasúti szektor által megtermelt GDP”.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozó tanulmánya szerint 2008-ban a vasúti ágazat 213 milliárd forinttal járult hozzá a nemzeti össztermékhez, miközben a MÁV-csoport 198 milliárd forint költségvetési támogatást kapott.

Mindez a vasútra fordított állami kiadások terén előkelő helyet biztosít hazánknak az Európai Unióban. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala szerint a nemzeti össztermék arányában számolt magyar költségvetési kiadások a dobogóra kerüléshez nem elegendőek, de ahhoz igen, hogy Magyarország – Csehország, Luxemburg és Belgium után –az EU negyedik vasútjára legtöbbet költő tagállama legyen. A tanulmányból kiderül az is, mit jelent ez részleteiben. Idei áron számolva a MÁV átlag évi 183 milliárd forintot használt fel az elmúlt tíz évben. Közvetetten, hitelátvállalásokkal, szanálásokkal azonban a vasút további százmilliárdokat vett ki a költségvetésből. Hitelállománya az idén 289 milliárd forint, amiből az állami garanciavállalások nyomán 189 milliárdot szintén az államnak kell előteremtenie szükség esetén. Ha pedig a vasút adósságállományát az államháztartás részeként számolnák el, a GDP-hez mért magyar államadósság hozzávetőleg 1,1 százalékkal nőne.

A MÁV-csoport „fejőstehene” vasúti személyszállító cége. A KTT tanulmányának szerzője szerint a vállalatcsoportba – nettó szemléletben – csak a MÁV Start Zrt.-n keresztül érkezik külső forrás. Évente mintegy 180 milliárd forint. Ez a pénz pedig a többi vasutas leányvállalaton és a partnereken keresztül „kiáramlik” a társaságból.

 

Az önállósított leányvállalatok „nem képesek egymás nélkül ellátni feladatukat”. A nagy csapathoz tartozás legnagyobb haszonélvezője maga az anyavállalat, a MÁV Zrt. A társaság 120milliárd forint belső eredményt könyvelhetett el abból, hogy az általa megvásárolt árukat és szolgáltatásokat tovább értékesítette saját cégeinek. A belső tranzakciók a MÁV Gépészetnek 33 milliárd, a MÁV Trakciónak 21 milliárd forintot hoztak. Az egyéb, teljes körűen konszolidált vasutas vállalkozások 32 milliárd forintot kaszáltak – írja a tanulmány szerzője.

A MÁV átalakítására tett kormányzati lépések az elmúlt években nem sok eredményt hoztak. A mellékvonalak bezárása nem érte el a célját, mert a vasúti pályákat jogszabályi kötelezettségek miatt akkor is fent kell tartani, ha nem közlekedik rajtuk vonat. Finanszírozásuk így akkor is a MÁV gondja marad, ha az állam nem rendel meg személyszállító vonatokat a szárnyakra.

forrás: nol.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes