Külkereskedelmi termékforgalom Részletes adatok, 2011. január–március

 

2011 első negyedévében a külkereskedelemi  termékforgalom volumene jelentősen nőtt, az exporté 18, az importé 16%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 562 milliárd forintot (2071 millió eurót) tett ki, 174 milliárd forinttal (614 millió euróval)
többet, mint 2010 azonos időszakában. Az első háromhavi kivitel értéke 5456 milliárd forint (20 milliárd euró), a behozatalé 4893 milliárd forint (18 milliárd euró) volt, ezzel az export és import forintértéke is meghaladta a gazdasági világválság előtti – 2008. év azonos időszaki – szintet.  A külkereskedelmi termékforgalom  forintban mért árszínvonala 2011 első negyedévében az előzőév azonos időszakához képest importban 6,2, exportban 5,9%-kal emelkedett. A  cserearány 0,3%-kal romlott. 

2011. január–márciusban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene 20,
illetve 19%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül a  híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék
mindkét irányú forgalmának volumene több mint ötödével nőtt, mely elsősorban a mobiltelefon- és
alkatrész-kereskedelem ázsiai relációban regisztrált dinamikus növekedésének köszönhető. Exportban a
régi, importban pedig az új tagországokkal szembeni növekmény is jelentős volt. Az árucsoport másik
meghatározó súlyt képviselő termékköre – a televízió  és alkatrészeinek kivitele és behozatala ezzel
szemben – némileg csökkent. Átlagot meghaladó mértékben bővült az  általános rendeltetésű ipari gép
mindkét irányú forgalmának, továbbá a  közúti jármű behozatalának volumene. A személygépkocsi- és
alkatrészimport forintértéke így sem éri el a három évvel korábbi szintet. 

A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 21, illetve 20%-kal bővült 2010
azonos időszakához képest. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene csaknem kétötödével,
az importé mintegy negyedével nőtt. Az árucsoport országszerkezetét vizsgálva a behozatal koncentrált, a
forgalom közel 80%-át a régi tagországokkal bonyolítottuk, ezzel szemben a kivitelben több országcsoport (új tagállamok 40, EU-n kívüli európai országok 28, EU-15 23%) is szerepet játszik.

Számottevő a szakmai, tudományos ellenőrző  műszer és a  színesfém exportjának, valamint a  gumigyártmány mindkét
irányú forgalmának volumennövekedése.
Az energiahordozók importvolumene az első negyedévben 8%-kal csökkent az elmúlt év azonos
időszakához képest. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az import csaknem harmadát kitevő
természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene mintegy  40%-kal visszaesett. A csökkenés
egyrészt a gáz világpiaci árának alakulása, másrészt februártól a stratégiai készletek felhasználása miatt
következett be. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene közel negyedével
bővült az alacsony bázishoz viszonyítva. 

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2011. január–márciusban 10%-kal, az
importé 16%-kal növekedett. A kivitel mintegy harmadát képviselő gabona és gabonakészítmény
exportvolumene az árak közel másfélszeres emelkedése mellett alig haladta meg az egy évvel korábbi
szintet. Az árucsoporton belül ellentétesen alakult a két fő termék exportja, míg a kukoricakiszállítások
mennyisége 40%-kal nőtt, a búzáé kevesebb mint felére csökkent. Átlagot meghaladó mértékben növekedett a hús és húskészítmény (sertéshús), a tejtermék és tojás, valamint a kávé, tea, kakaó, fűszer mindkét irányú forgalmának volumene. 
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első negyedévében 16, illetve 19%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 117 milliárd forinttal javult, ennek csaknem négyötöde az új tagállamokkal
folytatott kereskedelemben realizálódott, nagyrészt a gyógyszerforgalom növekményének köszönhetően.  
Dinamikusan, 27%-kal bővült az  EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel
szemben az importé csupán 11%-kal haladta meg a  bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai
országokba irányuló mobiltelefon-kivitel jelentette, míg az import mérsékeltebb növekedését az
energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 260 milliárd
forint volt, 57 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben. 

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes