KKV-nagykövet: Menj, tapasztalj, vállalkozz!

Matheidesz Réka, a mai napig kisvállalkozásként működő, mégis kimagasló sikerű WAMP ügyvezető igazgatója, az Európai KKV-hét nagykövete. Véleménye szerint a siker kulcsa, hogy a vállalkozás és partnereinek együttműködése kölcsönös előnyökön alapuljon. A EurActivnak adott interjúban hangsúlyozta, a válság különös lendületet adott a kreatív ágazatoknak, így az valóban kiutat mutathat a válságból.

Matheidesz Réka eredetileg közgazdász. A Közgázon és a College of Europe-on végzett nemzetközi kapcsolatok szakon. Sok helyen élt külföldön, az elmúlt években kezdődött design iránti érdeklődése és megszállottsága. Ő a WAMP ügyvezetője, a nemzetközi kapcsolatok kialakításáért, nemzetközi projektekért, partnerkapcsolatokért és szponzorrációért felel.

Amikor megkapta a felkérést, hogy legyen az Európai Kis- és Középvállalkozások Hetének nagykövete, mi jutott először az eszébe: hogyan tudná a legjobban ellátni ezt a feladatot?

Nagyon fontosnak tartom a személyes hitelességet. Az életutakat nézve pedig különösen. Én közgazdászként végeztem, de a diploma után nem sokkal az Európai Unió intézményeiben is kipróbáltam magam, majd dolgoztam az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben és tanácsadóként is.
Most azonban egy kisvállalkozást vezetek, mert nagyon fontosnak tartom, hogy az ember ne csak papíron lássa azt, amit csinál. Egy vállalkozásban éppen az a jó, hogy az ember nagyon kézzelfogható eredményeket lát maga előtt. Látja mind a közvetlen célokat, mind az eredményeket, és tudja, hogy ezért csak ő és a közvetlen környezete tehet. Ráadásul az ember olyan dolgot csinál, amivel értéket teremt, és ez nagyon jó érzés!
Ezt a hozzáállást szeretném nagykövetként közvetíteni.
Az "Európai Kis- és Középvállalkozások Hete" rendezvénysorozat célja, hogy népszerűsítse a vállalkozói életformát. A dizájn-termékeknek ma igen nagy keletje van Magyarországon, és rengeteg vállalkozás vágott bele, hogy ezt a népszerűségi hullámot meglovagolja. Ön szerint ez a szektor jó "reklám" lehet a vállalkozói életforma számára?

A tervezők nagy része mikro-vállalkozásként, többnyire önállóan vagy kis csoportokban, kis stúdiókban működik.
Az újszerű ötletek, tehát egyrészt a dizájn nagyon gyorsan fejlődő, változó terület, és a kisvállalkozói lét az, ahol a legrugalmasabban lehet reagálni ezekre a kihívásokra. Ha ugyanez állami kereteken belül működne, vagy nagyvállalkozások uralnák a szektort, akkor sokkal kevésbé tudna a piaci igényekhez alkalmazkodni a kínálat.
Ebből a szempontból is jó, hogy a WAMP is mikro-vállalkozásként működik. Így jobban értjük ezt az élethelyzetet, jobban látjuk annak előnyeit és hátrányait. Tudjuk, hogy melyek azok a területek, ahol a tervezőknek szükségük van segítségre, és így sokkal jobban is működik az együttműködés. A win-win szituációkban hiszünk.
Mindazonáltal vállalkozni nem könnyű ma Magyarországon, ami megnehezíti e létforma népszerűsítését. Problémát jelent egyrészt, hogy a "vállalkozás" fogalmát gyakran rossz szájízzel mondjuk ki, feltételezve, hogy az illetőnek valamilyen illegális ténykedése is van. Másrészt sajnos az állam szinte egyáltalán nem segíti, sem a kezdő, sem a már létező vállalkozásokat.
Összehasonlításképpen, Ausztriát lehetne kiemelni, ahol a kreatív ágazatot kiemelt figyelemmel kezelik, mint stratégiailag fontos terület. A kormányzat azt a döntést hozta, hogy minden kezdő kreatív kisvállalkozásnak ugyanannyi támogatást ad, mint amennyit az saját forrásból elő tud teremteni. Cserébe a vállalkozásnak meghatározott ideig fenn kell maradnia. Egy ilyen támogatás nyilván az adott ország anyagi lehetőségeitől is függ, de nagyon fontos, hogy az állam legalább valamilyen támogatói hátteret biztosítson.

Az Európai Kisvállalkozói Törvényt ugyan nem kötelező erejű uniós szabályozás, de célja, hogy keretet adjon a tagállamok kkv-politikáinak. E szerint azonban minden kis- és középvállalkozásnak számít, ami 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi az EKT alkalmazását Magyarországon?

Ez valóban alkalmazhatatlan a magyarországi viszonyokra, hiszen egy, a mi ágazatunkban tipikus mikro-vállalkozásoknak egy multi-céggel kell, de legalábbis egy multi magyarországi leányvállalatával kell versenyeznie ilyen szempontból.
Ha ezt vesszük a kkv-k alapjának, akkor azzal Magyarországon gyakorlatilag minden vállalkozás kis-, vagy közepes vállalkozásnak számít. Egy multi magyar leányvállalata pedig nyilván nagyobb eséllyel indul az uniós forrásokért folyó versenyben is.

A gazdasági válság jelentősen megtépázta a vállalkozói szektort. Mennyire igaz ez a dizájnszektorra, a kreatív iparágakra?

A válság átrendezte a piacot, és átrendezte a prioritásokat. Úgy látom, hogy két irányba mozdult el, egyrészt a nagyon olcsó termékek irányába, másrészt az egyedi és különleges termékek iránt nőtt a kereslet.
Tehát a cégek, és a magánemberek kevesebbet költenek, és inkább különlegesebb dolgokra fordítják pénzüket. A dizájnszektort a válság emiatt kevésbé érintette, sőt talán hasznára is vált. A szponzorok ugyan elmaradtak, de ez még mindig egy nagyon dinamikusan fejlődő terület.

Brüsszel úgy véli, hogy a kreativitás és az innováció lehet a gazdaság új motorja. Ez Magyarországon is megállja a helyét?

Igen. Magyarországon is nagy lehetőség rejlik a kreatív gazdaságban, de ahhoz pénzt és erőfeszítést kell a szektorba fektetni. Rengeteg tehetség van a dizájn területén, akik külföldi versenyeken is megállják a helyüket. De hiányzik a tőke és a kezdeményezés, hogy ezeken az embereken keresztül az egész ágazatot fejlesszük.

Az fn.hu-nak adott korábbi interjúban elmondta, hogy túlságosan átpolitizáltnak tartja a magyar kulturális-művészeti ágazatot, de úgy véli, mégis szükség lenne valamilyen szakpolitikai támogatásra. Az új kormányzat eddigi tevékenységében tapasztalható már valamilyen változás a korábbiakhoz képest?

Szerintem erről még korai beszélni. Egyelőre nem látszik, hogy ebben e tekintetben milyen új irányok lesznek.
Az lenne a legkedvezőbb, ha ezt nem csak egy kulturális területnek tekintenék, hanem mint a gazdaság egy fontos ágazata. A WAMP célja is ez: hogy rámutassunk, hogy a dizájn a gazdaság egyik nagyon fontos mozgatórugója amellett, hogy a kultúrának is része.
Egyre többet dolgozunk olyan cégekkel, akik akár a marketing tevékenységükben, akár kampányaikban felismerték a dizájn szerepét, illetve azt, hogy ez nekik versenyelőnyt jelent.

Csak Magyarországra jellemző az, hogy még nem ismerte fel ennek jelentőségét, vagy a régió hasonló tendenciákat mutat?

Csehország és Szlovénia jellemzően sokat tesz a kreatív ágazatokért, de Szlovákiában is fejlődő ágazat. A fejlett ipar – ahogy Csehország esetén – jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a dizájn erőre kapjon.
Mindazonáltal több együttműködésre lenne szükség a visegrádi országok között is. Elsősorban közös kiállításokra, vásárokra gondolok, amelyek kialakítanak egy állandó interakciót a négy ország piaci szereplői között. A WAMP keretein belül is hasonló irányba szeretnénk tovább fejlődni.

Gondoltak arra, hogy ebből a szempontból fordítsák a maguk hasznára Magyarország uniós elnökségét?

Igen, ez mindenképpen prioritást élvez.
Akár országimázs szempontból is, a kreativitás mindenképpen nagyon fontos, és látványos elem.
Másrészt sok nemzetközi programot szervezünk, Magyarországra hívunk nemzetközi dizájnereket, fesztiválokat, különböző programokat. Az országokat és a meghívott dizájnereket olyan szempontból választottuk ki, ahol és akik esetében a dizájn az országimázs-képző, identitás-képző szerepet is jelent.
Hollandiára és Finnországra ez tipikusan igaz. Mind a két országban, tudatos döntés alapján a ’60-as, ’70-es években meg akarták erősíteni a dizájnt. Finnországban ez teljesen megváltoztatta a gazdaság szerkezetét.

Mit üzenne a jövő vállalkozójának?


A vállalkozásban az a legnehezebb, hogy megtaláljuk azt, amivel az ember 100 százalékosan tud azonosulni. Ennek ellenére önmagában ez sem elég.
Jó lenne, ha minden jövendőbeli vállalkozó csak úgy vágna bele az álmai megvalósításába, ha előtte megtanulná az eszközöket és használatukat. Menjenek külföldrelássanak világot, nézzenek meg nagyobb cégeket, többféle szervezeti-működési formát, és azután kezdjenek el vállalkozni!
Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember mások fejével tudjon gondolkodni, vagys nyitott legyen mások elképzeléseire. A WAMP is azért lett ilyen sikeres, mert egy olyan üzleti modellt választott az alapjául, amely a kölcsönös előnyökön alapszik. Az a célunk, hogy az együttműködésből mindenki nyertesként kerüljön ki.

Forrás: muszakiforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes