Kilátások 2011: a diplomások és a szakik már bizakodhatnak

Javultak a Magyarországon jelen lévő vállalatok várakozásai: jövőre már 15 százalékkal több cég tervez létszámbővítést, mint amennyi szinten tartást vagy leépítést. A legtöbb új munkahelyre a diplomások és a szakképzett fizikai munkások számíthatnak, a szakképzetleneknek viszont jövőre sem lesz jobb a helyzetük. Mfor.hu tudósítás.

Optimistábban tekintettek a jövőbe a hazánkban működő cégek idén ősszel, mint 2009 hasonló időszakában – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet szerdán nyilvánosságra hozott rövidtávú munkaerőpiaci prognózisából.
Több cég bővíthet, mint tavaly

Eszerint 2011-ben 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést a versenyszférában, mint amennyi szinten tartást vagy csökkentést. Elsősorban a szakképzett fizikai dolgozók és a diplomások iránt nőhet meg a kereslet: előbbieknél 16, utóbbiaknál 12 százalékkal haladja meg a munkaerő-felvételt fontolgató cégek aránya a leépítést tervezőkét.  

2009-ben még jóval visszafogottabbak voltak a várakozások: akkor csupán öt százalékponttal voltak többen a bővíteni kívánó vállalatok. Igaz, a valóság végül kedvezőbben alakult – az új állásokat teremtő társaságok összességében 14 százalékos, a szakképzett fizikai dolgozók és a diplomások esetében pedig 12 százalékos többségbe kerültek.
A fenti adatok is mutatják, hogy szoros összefüggés van a képzettségi szint és az elhelyezkedési esélyek között, mondta el a kutatás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Parragh László, az MKIK elnöke. Egyúttal utalt arra, hogy a szakképzetlenek között kiugróan magas, 75 százalékos a munkanélküliség, ráadásul esetükben mindössze egy százalékkal haladja meg a 2011-ben "gyarapodni kívánó" cégek száma a "fogyókúrázókét".  
Optimizmusban élen a feldolgozóipar

A legoptimistábbak a kivitelre termelő, szolgáltató, tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok voltak, de a kkv-k is bizakodóan várják 2011-et. Az egyes szektorokat tekintve a főleg a német export által húzott feldolgozóiparban a legnagyobb a "hurráhangulat”, míg a legvisszafogottabbnak az építőipari cégek mutatkoztak, tette hozzá Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója.     

A kutatók emlékeztettek arra, hogy a magyar üzleti szektor már 2009 végén túljutott a válság mélypontján. A cégek helyzetét és várakozásait mutató indexek 2009 második felében és 2010-ben végig javultak, és mára elérték a válság előtti szintet.

Több mint hétezer cégnél kopogtattak

A reprezentatív felmérés idén szeptember-októberben készült a versenyszférában, több mint hétezer cég megkérdezésével.

Igaz, a pozitív tendenciák még törékenyek – ezt mutatja a rövid távú várakozások romlása is -, így a kilábalás a válságból várhatóan sokkal hosszabb időt fog igénybe venni, mint amilyen gyorsan a recesszió elérte a gazdaságot.
Év eleje óta egyre többen dolgoznak

Mint ismert, a válság 2008 őszén tört be hazánkba, és a munkaerőpiacon is komoly pusztítást okozott – a foglalkoztatottak száma 140 ezerrel csökkent. A mélypont 2010 eleje volt, azóta lassan, de fokozatosan javulnak a mutatók.

A foglalkoztatottak száma például már 3 millió 792 ezer főt tett ki a 15-64 éves korosztályban idén augusztus és október között, ami az egy évvel korábbi és a három hónappal ezelőtti (2010. május–július) értéket is 35 ezer fővel haladja meg. Ennél több foglalkoztatottat utoljára 2008. november-2009. január között, azaz közvetlenül a válság hazai beszivárgása utáni hónapokban jegyeztek fel: akkor 3 millió 810 ezer ember dolgozott hazánkban.

Igaz, a krízis előtti szint eléréséhez további jelentős javulásra lenne szükség – 2008. augusztus-októberben még 3 millió 883 ezer, július-szeptemberben pedig 3 millió 891 ezer foglalkoztatott volt, azaz mintegy 90-100 ezerrel több, mint 2010. augusztus-októberben.              

A foglalkoztatási arány – a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya – 56 százalékot tett ki az elmúlt három hónapban a 15-64 évesek között, ami az előző három hónaphoz képest stagnálást, az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva pedig enyhe, 0,4 százalékos javulást jelez.

A munkanélküliség a tavasszal beindult csökkenés után gyakorlatilag stagnál – az elmúlt három hónapban átlagban 465 ezren volt a regisztrált állástalanok száma a 15-64 éves korosztályban. Ez mintegy 30 ezer fővel kevesebb a mélypontot jelentő 2010. január–márciusi értéknél, viszont még mindig csaknem 30 ezerrel több a 2009. augusztus-októberi időszakban mértnél.

A munkanélküliségi ráta – a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül – az év eleji 11,9 százalékról 10,9 százalékra esett vissza július-szeptemberre, augusztus-októberben pedig ezen a szinten maradt.

A válság előtti szint eléréséhez további, több mint három százalékos javulásra lenne szükség – erre valószínűleg még sokáig kell várni. (A grafikon a 15-74 éves korosztályon belüli rátát mutatja, de ez gyakorlatilag megegyezik a 15-64 éves korosztályon belüli mutatóval – a szerk.)      

A fentiekből következően a gazdaságilag aktívak száma – foglalkoztatottak és munkanélküliek együttvéve – is enyhe mértékben nőtt. Augusztus-októberben 4 millió 258 ezren voltak ilyen státusban, ami év elejéhez képest 70 ezer, 2009. augusztus-októberhez viszonyítva pedig 60 ezer fős javulást, összességében pedig sok éves csúcsot jelent.

Ennek megfelelően javuló tendenciát mutat az aktivitási ráta – a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül – is. Idén augusztus-októberben 62,9 százalékos volt ez a ráta, ami csaknem egy százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Igaz, ez nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony, hiszen – 2009-es adatok szerint – az EU-átlag 71 százalék. Magyarországnál alacsonyabb értéket csak Máltában mértek, azaz van mit behozni az elkövetkező években.

25 év alatt és 50 év felett nagy a baj

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a 25-45 éves korosztály foglalkoztatottsági szintje már majdnem eléri az unió átlagát, a 25 év alatti és az 50 év feletti korosztályban viszont továbbra is nagy a baj – utóbbiaknál valószínűleg az  (ál)rokkantnyugdíjasok kimagaslóan magas száma jelenti az egyik legnagyobb problémát.

W. B.

forrás: mfor.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes