Két év múlva eltűnhet a Jegyeket, bérleteket felszólítás

Ha minden jól megy, két év múlva eltűnik a budapesti tömegközlekedésből a "Jegyeket, bérleteket!" felszólítás, és egy plasztikkártyát kell majd mutatnunk az ellenőrnek. Az mfor.hu az elkészült hatástanulmány alapján próbálja összegezni, milyen lesz az új rendszer, illetve az mennyibe fog kerülni a vállalatnak és az utasoknak. Mfor.hu-háttér.

Muzeális értékű lyukasztók
A mai budapesti jegyrendszer Európában egyedülállóan elavult, a Budapesten alkalmazott kézi jegylyukasztókat más nagyvárosokban legfeljebb a múzeumokban találhatunk – kezdődik az az előterjesztés, melyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán nagy többséggel támogatott. "Cél a menetdíj-rendszer megújítása, a mainál kényelmesebb és korszerűbb jegy- és bérletvásárlás lehetővé tétele például az interneten vagy mobiltelefonnal, a bliccelés visszaszorítása, a jegy- és bérlethamisítás felszámolása, olyan technológiai rendszer bevezetése, mely a tömegközlekedés mellett a parkolásban és a közbringa-rendszerben is használható" – olvasható a dokumentumban.
Magyarul ez azt jelenti, hogy a főváros harmadszor is nekifut az elektronikus jegyrendszer bevezetésének. Az elfogadott előterjesztés értelmében optimális esetben 2014-től kezdhetik bevezetni az új kártyarendszert, mely új típusú jegyeket is hoz majd magával, így több nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is megjelenhet az időalapú jegy, vagy az úgynevezett napi költési maximum.

Az új rendszer bemutatása előtt azonban érdemes egy kicsit elmerülni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által készített 320 oldalas megvalósíthatósági tanulmány első felében, mely a jelenlegi gyakorlat hibáira világít rá. A tanulmány becslése szerint a BKV 2011-ben 50,2 milliárd forintos menetdíj bevételt érhetett el, ehhez társult 16,4 milliárdos fogyasztói árkiegészítés a költségvetésből.

A tanulmány több egészen megdöbbentő adattal is szolgál a jelenlegi rendszer működéséről. A jegybevételek több mint 15 százalékát például csak az értékesítési és ellenőrzési költségek viszik el évente. Ennek alapján pedig nem csoda, hogy évről évre állami és önkormányzati tízmilliárdokat kell a cégbe tolni, hogy egyáltalán működőképes legyen. Hasonlóan abszurd helyzet, hogy a jegyérvényesítő készülékek többsége gyakran nem a valós időt pecsételi a jegyekre, mivel nincs központi órajelük.
Az elmúlt években többször felvetették, hogy a papíralapú jegy megtartása mellett is fel lehetne szerelni kapukat a metróállomásokon az ellenőrök helyett, azonban a BKK tanulmánya szerint ez a jelenlegi rendszerben kivitelezhetetlen, hiszen a kapu bármilyen papírdarab bedugására kinyílna, nem lehetne a jegyekre optimalizálni.

További részletek >

Forrás: MFOR