Kemény edzéstervre fognák a hazai kisvállalkozásokat

2007-2013 között lehívható 7000 milliárd forintnyi uniós forrásból eddig 940 milliárd jelent meg a magyar gazdaságban. Mindez azt jelenti, hogy a következő években további mintegy 6000 milliárdnyi forráshoz juthatunk, csak azt jól kell felhasználni – hangzott el a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI) által szervezett Újratervezés 2.0.1.0 című konferencián pénteken.

Létre lehet hozni tíz év alatt egymillió új munkahelyet hazánkban, ehhez azonban keményen fel kell edzeni a hazai kis- és középvállalkozásokat, tőkét kell juttatni nekik – vélekedik Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke. A szakember szerint jelenleg a hazánkban lévő multik túl nagy arányban részesednek a nyereségből és az adókedvezményekből, kevéssel járulnak viszont hozzá a foglalkoztatáshoz.

Lényegében hiányzik a magyar kkv-szektor

Az újraelosztási rátát a jelenlegi 50 százalékról tíz év alatt negyven százalék környékére kellene csökkenteni Magyarországon. Ennek forrása lehetne a növekedés, az alacsony kamatszint, a bürokrácia átalakítása, a szociális rendszer és a közösségi közlekedés átalakítása – vázolta fel előadásában Heim Péter.

A közgazdász szerint régóta probléma, hogy a bankrendszer nem hitelez, így a hazai megtakarítások nem hasznosulnak a magyar gazdaságban. "Jóval aktívabb jegybanki politikára és alacsonyabb kamatra lenne szükség, ami persze rövid távon gyengébb forintot eredményezne" – vázolta fel a Századvég Gazdaságkutató vezetője.

Heim szerint szükség lenne egy magyar "bad bank" létrehozására, mely átvállalná a pénzintézetek veszteségeinek egy részét. Jelenleg ugyanis a bankok átstrukturálásokkal, könnyítésekkel próbálják kozmetikázni mérlegüket, így viszont a problémás hitelek sosem kerülnek ki a portfóliójukból.

A kkv-szektor ma lényegében hiányzik a magyar gazdaságból. A külföldi vállalatok részesedése aránytalanul magas az exportból, a nyereségből és az adókedvezményekből, az adófizetésből viszont kis részarányt képviselnek és a foglalkoztatáshoz is kevésbé járulnak hozzá – mondta Heim Péter.

A szakember szerint nem az a megoldás, hogy nem engedjük be a külföldi tőkét, hanem sokkal jobb struktúrában kellett volna beengedni őket. Ma ugyanis szinte csak az olcsó munkaerő miatt jönnek hazánkba a multik, alapanyagaik 80 százalékát importból szerzik be.

Heim szerint lehetne egymillió új munkahelyet teremteni a következő tíz évben, ehhez azonban sokkal inkább a munkaintenzív iparágak felé kellene fordulni, illetve újra fel kellene építeni a magyar mezőgazdaságot. "Keményen fel kell edzeni a kkv-kat úgy, hogy tőkét juttatunk nekik. A Jeremie-program például egy jó ötlet, de sokkal nagyobb arányban kellett volna bevonni a magántőkét" – véli a Századvég Gazdaságkutató szakembere. Szerinte eddig az uniós források akadályozták meg, hogy a magyar gazdaság összeomoljon, de ezeket a forrásokat lehetne sokkal hasznosabban is használni, hiszen sok pénzt feleslegesen költünk el.

Eddig a pénz 13 százaléka jelent meg a gazdaságban

Az Unió 2007-2013 közötti költségvetése szerint hazánk a hét éves időszakban, illetve utána további két évig mintegy 7000 milliárd forintnyi forrást hívhat le. Ennek eddig a felét kötötték le, de csak 940 milliárd forint jelent meg a magyar gazdaságban, azaz a következő öt és fél évben további 6000 milliárdhoz lehetne hozzájutni – vázolta fel előadásában Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. Ugyanakkor nem elég lehívni ezt a pénzt, az is kell, hogy jó helyre menjen, valóban a gazdaságot gyarapítsa – tette hozzá.

Essősy szerint komoly probléma például a rendszerben, hogy a 3200 magyar településből 3000 lényegében ki van zárva a pályázatokból, az ottani mikrovállalkozások egyáltalán nem pályázhatnak forrásokra.

A szakember szerint végig kell gondolni azt is, szükség van-e ennyire kiterjedt intézményrendszerre, szűrőre az uniós források esetében. "Legyen a rendszer csúcsán egy gazdasági minisztérium, mely a többi kabinettel kommunikál, alatta pedig legyen egy nemzeti fejlesztési minisztérium, mely kiírja a pályázatokat" – vázolta fel Essősy. Szerinte ebből a szempontból a Fidesz által elképzelt új kormányzati struktúra biztatónak tűnik.

Jelenleg az uniós pályázatok kapcsán 16 közreműködő szervezet van, a MAPI javaslatai szerint ezt nagyjából ötre lehetne csökkenteni, ez létszám- és költségcsökkentést hozhatna. Emellett a cég azt javasolja, hogy az összes uniós és hazai forrást vonják össze, ne kelljen ugyanarra a célra több helyről pénzt osztani. Ez egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb rendszerhez vezetne. Essősy Zsombor szerint is fontos lenne, hogy a multik magyar beszállítókat alkalmazzanak, ehhez szükséges a magyar kkv-rendszer megerősítése.

A következő években tudatos piacbeavatkozás szükséges a kkv-k javára, ugyanis nem elég nekik pénzt juttatni, piacot kell teremteni számukra – vélekedik Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke. Szerinte a következő időszakban a fejlesztéspolitika összehangolására van szükség, nem feltétlenül kell a vissza nem térítendő támogatásokat erőltetni, sokszor a visszatérítendő támogatások is ugyanolyan hasznosak.

Az eddig lekötött 3700 milliárd forintnyi uniós forrásból 350 milliárd megy a kkv-szektornak, miközben a 700 ezer működő magyar vállalkozás 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Ugyanakkor a kkv-szektor alig 10 százaléka a termelő vállalkozás, ez is elszomorító – mondta előadásában Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Krisán szerint annak nincs értelme, ha mindenre juttatunk egy kis pénzt, a kormány által kijelölt fontos fejlesztéspolitikai irányokat kellene követni.  "Nem ugyanaz a hatékonysága annak, ha valakinek támogatást adunk, vagy ha kamattámogatáson keresztül bevonjuk a bankok pénzét is" – vázolta fel a szakember.

BK

Forrás: Menedzsment Fórum

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes