Jövőkutatási tanulmányt készített a DHL

Öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Deutsche Post DHL által kidolgozott A szállítmányozás jövője: Logisztika 2050-ben című jövőkutatási tanulmány. Az ágazat szolgáltatásai iránti igény szinte mindegyik változat szerint jelentős mértékben növekszik. A tanulmányt ma a Földön, vízen, levegőben – Trendek és tendenciák 2012 logisztikai konferencián ismertetik.

Az öt forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás, és igyekszik megbecsülni azt, milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkező változások a 2050-ben élő emberek életére és értékrendjére. A tanulmány öt, egészen különböző, néhol szélsőséges változatot mutat be azzal kapcsolatban, milyen lesz vagy lehet a világ 2050-ben. Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetően megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentős mértékben nőni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük.

Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye forgatókönyv szerint a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztásintenzív fellendülés jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erőforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnő az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt. Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetővé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. A klímaváltozás azonban egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok működésében, ez komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára.

A megahatékony megavárosok forgatókönyv szerint a világ működését hatalmas "megavárosok" határozzák meg. Ezek egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezői a fenntartható fejlődést célzó paradigmának. A városok növekedéséből adódó problémák – például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés – megoldása érdekében rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoznak ki. A robotika forradalmasítja a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoznak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas járműforgalmat hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetővé, amely közúti, tengeri és űrrepülőkkel történő áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közművek logisztikai irányítása, valamint a repülőterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintű szolgáltatásainak biztosítása.

A testre szabott megoldások forgatókönyvben a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D-s nyomtatók. Ez a tendencia a regionális kereskedelem erősödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentős mértékben csökken az igény a kész- és félkész termékek nagy távolságba történő szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc működését. Szintén ők felügyelik a 3D-s nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnő a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentősége.
A bénító protekcionizmus forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlődés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet. Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiéleződnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedő logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítőként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban.

A globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetően jelentősen megnő a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák működésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. A hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetőség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyeződik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenálló képességét a problémákkal szemben. Ez a regionális kereskedelemre épülő, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes időszakokban is zavartalan legyen. Az összetett "just-in-time" folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártó vállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható működéshez.
Kutatási program

A Logisztika 2050-ben tanulmány a Szállítmányozás a jövőben című kutatási program harmadik projektje. A tanulmánysorozattal a Deutsche Post DHL igyekszik másokat is bevonni a jövőnket formáló tényezőkkel kapcsolatos párbeszédbe. A kutatási program 2009-ben kezdődött, az első tanulmány célja a 2020-ban várható ügyfélelvárások feltérképezése volt. Egy évvel később a fenntartható logisztikát célzó változásokat vizsgálták meg a kutatók.
Az idei tanulmányban a lehetséges jövőképek kidolgozásának módszertani alapját a kulcsfontosságú tényezők részletes elemzése, valamint a jövőnket formáló főbb trendekkel való kapcsolódási pontjainak vizsgálata jelentette. A klasszikus, izolált elemzésekkel és előrejelzésekkel ellentétben a program során alkalmazott, több alternatíva kidolgozására és elismert szakértők bevonására épülő módszertan a főbb paraméterek vizsgálata alapján több elképzelhető irányt térképez fel. E lehetséges irányokat a szakemberek workshopok keretében megvitatták és értékelték. Ez a megközelítés lehetővé tette az előttünk álló négy évtized lehetséges tendenciáinak meghatározását, valamint összetett forgatókönyvek szisztematikus és átfogó kidolgozását.

forrás: raktaram.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes