Jegyzet a logisztikai szolgáltatások piac(ra jutás)áról VI.

A potenciális ügyfelekért folytatott küzdelemben igen fontosak a versenyelőnyt jelentő szolgáltatások, szakismeretek. Mind az ipari, mind a kereskedelmi vállalatok egyre inkább főtevékenységükre koncentrálnak, ezért nő az igény egyes tevékenységek kiszervezése (outsourcing) iránt.

/Folytatás/
Az IT-kompetencia, mint versenyelőny
A potenciális ügyfelekért folytatott küzdelemben igen fontosak a versenyelőnyt jelentő szolgáltatások, szakismeretek. Mind az ipari, mind a kereskedelmi vállalatok egyre inkább főtevékenységükre koncentrálnak, ezért nő az igény egyes tevékenységek kiszervezése (outsourcing) iránt. A logisztikai szolgáltatások területén sokszor jelentkezik igény a globális ellátási (SCM) lánc-irányítási megoldásaira. Valójában legtöbbször az információtechnológia (IT), a megvalósítás ideje, rugalmassága és költsége a legfontosabb kritérium az eredményes piaci szereplés szempontjából.
Bármit, bármikor, bárhol
A "bármit" az összes lényeges információ birtoklását jelenti, és nemcsak a kiválasztott szempont szerint. A folyamatorientált információk és jelzőszámok ismeretében a logisztikai szolgáltató abban a helyzetben van, hogy:
- a logisztikai folyamatokat a vevő, a megbízó részére állandóan vizsgálni képes hatékonyság és minőség szempontjából,
- felmerülő eltérések esetén megfelelő ellenintézkedéseket hoz(hat),
- ezek eredményét közvetlenül mérni tudja. (measurement)
Ennek a szabálykörnek a sikeres megvalósításával szolgáltatnak koncepciókat olyan aktív folyamatfigyelésre, mint az ellátási lánc eseményeinek kezelése (SCEM). Ezek arra irányulnak, hogy a tervezett és nem tervezett eseményeket a lehető leggyorsabban lehessen irányítani oly módon, hogy haladéktalanul ellenintézkedéseket lehessen bevezetni. Az SCEM javítja a vevő részére nyújtott szolgáltatást, mert az események által vezérelt, célzott és gyors információk birtokában biztosítja a folyamat(ok) zökkenőmentes működését. Egy információ relevanciáját ebben az összefüggésben nem az IT-rendszer vagy a felhasználója szabja meg, hanem a vevő kívánsága, igénye; ez dönti el, hogy milyen információ(k)ra van szükség.
A "bármikor" meghatározás az információ(k) naprakészségére (up-to-date) utal, jelentheti:
- a megfelelő időben szerzett információt, vagy azt, hogy
- az aktuális információt a küldemény – illetve a megbízási állapot(ok)ról, helyzetről, vagy a raktárkészlet(ek)ről haladéktalanul rendelkezésre lehet bocsátani.
A "bárhol" jelenti az IT-ben a legnagyobb kihívást. Az információ átláthatóságát jelenti a piacokon és a helyszínen át. Ez azt is jelenti, hogy figyelembe vesz az egyre inkább szigorodó törvényi kötelezettségeket, előírásokat: pl. egy világviszonylatban végzett, általános tételkövetésről, vagy a nyersanyagok és késztermékek eredetvizsgálatáról van szó.
A "bárhol" a folyamat szempontjából lényeges, szignifikáns (fontos jelentéssel bíró) információk állandó elérhetőségét jelenti akár "útközben" is, rakodásról, a pillanatnyi helyszínről, (földrajzi koordináták) valamint a szállítások tervezéséről. Ez a cél a telematika területéről származó mobil alkalmazásokkal, a valamennyi releváns piaccal kiépített és fenntartott ONLINE kapcsolat útján érhető el. A nemzeti piacokon működő vállalkozók részére ez kevésbé problematikus, mivel ezek a piacok többnyire átlátható(bb)ak. Lényegesen több kérdés merül fel a nemzetközi vagy globális területen tevékenykedő logisztikai szolgáltatók részéről. Történelmileg szemlélve sok ilyen logisztikai szolgáltató külföldi szolgáltatók fúziója vagy átvétele révén fejlődött ki. Legtöbbször azonban ezekkel együtt átvették az érvényes IT-rendszert nemcsak vállalati szinten (ERP), hanem a raktárakban, (WMS, LVS) a szállítások kimunkálásában (TMS, tracking&tracing). A rendszerek sokfélesége megnehezíti az átfogó logisztikai megoldások integrációját, és a hiányzó szinergia miatt magas fenntartási és továbbfejlesztési költségeket eredményez. Nyilvánvaló, hogy a logisztikai szolgáltatók előtt álló kihívás az adatok és információk átláthatósága a fennálló rendszerhatárokon át.
"Time to market"
A "time to market" azt a sebességet (is) jelenti, amellyel a futó műveleteket a vevő változó üzleti igényeihez lehet igazítani. Minél magasabb szintű a folyamatok, az IT-és eljárási modellek szabványosítási foka, annál inkább tud a szolgáltató ennek az igénynek megfelelni. Egy szolgáltató IT-rendszerének integrációs sebessége abból a szempontból is lényeges, hogy egy logisztikai szolgáltató – egy ipari vagy kereskedelmi – vállalat, vagy egy másik logisztikai szolgáltató valamely műveletét milyen gyorsan tudja átvenni. A megvalósítási idő ma egyre fontosabb szerepet kap az outsourcing keretei között dolgozó logisztikai szolgáltatók szempontjából, mivel (állandó) megbízásainak lehetőleg folyamatos teljesítésében van érdekelve a megrendelő cég. Az integráció sebessége függ, többek között:
- a technikai feltételektől,
- az IT-rendszerektől,
- a rendelkezésre álló know-how-tól,
- a szükséges(képzett) humán erőforrástól,
- a pénzügyi lehetőségektől.
Az integrációs sebesség növelésének további sikertényezője az ágazat-specifikus know-how vállalatot átfogó csoportosítása, a folyamat és az IT- alkalmazások területén, például egy központi kompetencia- és támogatási centrum létrehozása révén. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni és elemezni a logisztikai szolgáltató képességét a know-how és a technológia átvitelére. Minél nyitottabb és kooperációra készebb a logisztikai szolgáltató, annál egyszerűbb és gyorsabb a megbízó részére a projekt eredményes lezárása.
/folytatjuk/

Kunvári Antal

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes