Jegyzet a logisztikai szolgáltatások piac(ra jutás)áról. I.

A logisztika területén használatos "szolgáltatás" fogalom értelmezése korántsem egységes. A szakértők egy része a logisztikai szolgáltatáson egyszerűen a hagyományos szállítási és raktározási tevékenységből kiinduló, többletértéket létrehozó tevékenységet értik, emiatt a fogalmat szűkebben értelmezik, mint magát a logisztikát.

A logisztikai szolgáltatásról – általában.
A logisztika területén használatos "szolgáltatás" fogalom értelmezése korántsem egységes. A szakértők egy része a logisztikai szolgáltatáson egyszerűen a hagyományos szállítási és raktározási tevékenységből kiinduló, többletértéket létrehozó tevékenységet értik, emiatt a fogalmat szűkebben értelmezik, mint magát a logisztikát. Egy ilyen meghatározás azt eredményezheti, hogy a piacon működő számos céget nem sorolhatjuk a logisztikai szolgáltatók közé.
Másik szempont szerint a logisztikai szolgáltatás fogalma teljesen pragmatikus módon mindarra vonatkozik, amit a logisztikai szolgáltató vállalatok a gyakorlatban valójában véghezvisznek, megvalósítanak. Ez a szemlélet viszont kizárja a megjelölésből a vállalaton belüli tevékenységeket.
Mindezekhez adódik még az a tény, hogy a magukat logisztikai szolgáltatóként meghatározó vállalatokat kínálatuk bővítésében a piaci lehetőségek és főleg ügyfeleik igényei vezérlik. Emiatt a logisztikai szolgáltatók egyre inkább hajlamosak arra, hogy olyan szolgáltatást is kínáljanak, amelyek már nem logisztikai természetűek. Például: a konfekcionálási feladatok átvétele, az alkatrészek előszerelése, textíliák vasalása és legújabban a pénzügyi szolgáltatások is.
Az elmondottak miatt az látszik célszerűnek, hogy a logisztikai szolgáltatás fogalmát definíciószerűen a logisztika fogalmával kapcsoljuk össze, és minden olyan tevékenységre vonatkoztassuk, amelyek lefedik a logisztika alapvető feladatait.
Ezek alapján a fogalomkörbe tartozik pl. az újságkihordók és a taxisofőrök tevékenysége éppúgy, mint az áruk egyszerű szállítása és raktározása.
A logisztikai szolgáltatók és a piaci verseny.
Bár a szóban forgó piaci szegmensben a forgalom nagyobbik részét még mindig a klasszikus logisztikai ügyletek teszik ki, az elmúlt években ezeket a tevékenységeket egyre inkább átfogó szervizkínálatokba kapcsolják be. Ennek oka azoknak a kereskedőknek fokozódó igyekezete, akik piaci partnereik számát csökkenteni akarják, hogy ily módon csökkenthessék a tranzakciós költségeket és erősíthessék piaci helyzetüket is.
Ezzel párhuzamosan egyre több olyan vállalat tűnik fel, amely a korábban saját maga által végzett logisztikai tevékenységek kiszervezésével (outsourcing) nyit meg költségcsökkentési lehetőségeket. Ily módon a szolgáltatók részére újabb piaci szegmens nyílik. Példának okáért Németországban a valamennyi iparágra számított 30%-os outsourcing-részesedés nagy része az értékteremtésre fordítódik. A szállítási szolgáltatásokat ma a kereskedelmi és gépkocsigyártó vállalatok 75%-ánál kiszervezik, a fogyasztási javakat előállító iparvállalatoknál ez az arány még magasabb! Amennyiben a raktározást és az intralogisztikát tekintjük, ezeket az ipari vállalatok felénél, a kereskedelmi vállalatok egynegyedénél szervezik ki.
A logisztikai piacon beállott változások következtében a logisztikai szolgáltatóknak mostanában "új lapokat osztanak". Az iparban és a kereskedelemben beálló, megváltozott anyagmozgatási feltételek a külső logisztika újjáalakításához, valamint az anyagmozgatási és logisztikai szolgáltató közötti kapcsolatrendszer új formáihoz vezetnek.
A szerkezeti változások a teherszállítási forgalom dregulációjából erednek; ennek következtében olyan piacgazdasági mozgás indult be, mely egyrészről az alacsony árszinttel, másrészről koncentrálódási folyamatokkal jellemezhető. Ehhez járul még az állandó és fokozódó költségnyomás,amelyet például Németországban az útvám tervezett bevezetése és a külföldi versenytársak erősödő konkurenciája idéz elő.
A logisztikai szolgáltatóknak ezáltal versenyelőnyöket kell megteremteniük, azokat stabilizálniuk és védelmezniük ,hogy ne szoruljanak ki a piacról. Ennek egyenes következménye, hogy újra kell értékelni a logisztikai szolgáltatók kompetenciáját, és át kell gondolni, auditálni piaci helyzetüket. Ehhez pontosan tájékozódniuk kell a felvevőpiacon illetve a vevői igények terén. Számos elemzésből látható: ok logisztikai szolgáltató nagy reményeket fűz – érthető módon – a marketinghez, hogy új vevőket szerezzen és azokat vállalatához kösse. A logisztikai szolgáltatónak, valamint a marketing és cégvezetésnek világossá kell tennie, hogy terméke és know-how-ja milyen pozitív hatást gyakorol a vevő értékteremtő láncára. Ehhez a legfontosabbak a piaci ismeretek, amelyeket csak a posszibilis vevők megfelelő kritériumok szerinti elemzésével lehet megszerezni. Egy ilyen analízisnél szem előtt kell tartani a logisztikai szolgáltatásnak, mint "terméknek" a sajátosságait.
/folytatjuk/

Kunvári Antal

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes