Újabb látogatói létszám rekord a kecskeméti LogLEAN Est-en

A LeanCenter és a Logisztika Portál által közösen szervezett és a kecskeméti Főiskola védnöksége alatt lebonyolított „LogLEAN Est” a mára hagyománnyá vált „Lean Est” rendezvénysorozat részeként 2009. november 27-én délután nyitotta kapuit. Mintegy 280 fő jelezte részvételi szándékát, ebből 207 fő jelent meg. A kecskeméti LogLEAN Est – ahogy azt a neve is jelzi – elsősorban a logisztikai folyamatok fejlesztési potenciáljára kívánta irányítani a figyelmet. Az előadások három blokkban követték egymást, megjelent az akadémiai, a tanácsadói valamint a vállalati nézőpont is.

Első felszólalóként Dr. Belina Károly, a GAMF dékánja beszélt a jelenlevőknek a főiskolán idén beindított járműipari képzések szerkezetéről, és a kutatási valamint vállalati együttműködésekről. Rámutatott, hogy a frissdiplomások egyik legnagyobb hiányossága a nyelvismeret, ezzel köztudottan csökkentik későbbi munkavállalási esélyeiket. Ahogy bármely más nemzetközi ipari környezetben, a járműgyártásban is alapvető fontosságú 1-2 nyelv legalább társalgási szintű ismerete.

Dékán urat Hegedűs Zoltán főiskolai docens követte a sorban, aki roppant érdekes és látványos bemutatót tartott a robotika gyártási alkalmazásairól, a robotprogramozás alapjairól. Miért is alkalmaznak sok helyen robotokat az élőmunkaerő helyett? Milyen gondolatok rejlenek a pénzügyi befektetők fejében, mikor összevetik a robot beruházás megtérülését a munkaerő költségeivel? A látványos és érdekes bemutatókon felül ezek a kérdések is felmerültek az előadó mondataiban.

A tanácsadói blokkban Vida Gábor, az IFUA Horváth & Partners kompetenciaközpont-vezetője beszélt elsőként arról, hogy miként tudja a menedzsment a logisztikai folyamatait, üzleti tevékenységét felülvizsgálni majd illeszteni a napjainkban dinamikusan változó gazdasági környezethez. Az együttműködés, a vevői igények folyamatos követése, valamint a javaslattétel és a kölcsönös konszenzus vezetheti oda a szolgáltatót és a szolgáltatást igénybe vevőt, hogy a válságból a lehető legjobb kivezető utat megtalálja. Vida Gábor kifejtette, hogy a költségeket a teljes értékláncon elemezve kell követni és hatni rájuk.

A látogatók megismerkedhettek egy ergonómiai és logisztikai szimulációs szoftverrel, melynek képességeit Molnár Zsolt, a GraphIT vezető PLM konzultánsa mutatta be előadásában. Az egyes paraméterek változtatásával azonnal modellezhető és látható volt az egyes kiszolgálási utak csökkenése, és például a dolgozó ergonómiai terhelésének változása. Pár egyszerű és hétköznapi példán keresztül alapos bepillantást kaphattunk a szoftver működésébe és lehetőségeibe.

A második szünet után a vállalati előadások sorát Czingel Ferenc, az Axon Kábelgyártó kft munkatársa nyitotta meg. Egy három részfolyamatból álló gyártócellán mutatta be, hogy a műveletek egyszerű átrendezésével milyen előnyöket szerezhet a vállalat. A rövidebb utak, a kisebb puffer-készletek jelentős megtakarítást hoztak az úgynevezett SRC kábel gyártási költségeiben. Több mint 90% gyártásközi készletcsökkentés, valamint több mint kétszeres napi gyártási kapacitás-növelés volt a tiszta eredmény példájukban, melyhez egyetlen fillér beruházásra sem volt szükségük. A megtakarítás ezzel szemben évi 30,000 € mértékű!

A lean menedzsement eszközeinek bevezetése és maga a folyamatos fejlesztési kultúra elterjesztése egy vállalatnál mindig kihívást jelent a szervezet számára. Bár magától értetődően minden üzleti tevékenységet folytató vállalkozás ügyel a költségeire és annak kézben tarthatóságára, az úgynevezett „józan ész” technikán felül a kaizen jelentette rendszerezettség alkalmazása már nem olyan kézenfekvő. Általános probléma, hogy a dolgozók ötleteinek sok esetben következménye a létszám leépítése, így nem könnyű motiválni őket a jobbító javaslatok kidolgozására. Egy ötlet akár feleslegessé is tehet egyeseket a létszámból, másrészt azonban találhatunk számukra új tevékenységet is a cégnél, de a lényeg, hogy a karcsúsítást követően versenyképesebb lesz cégünk, ezáltal újra az emelkedés útjára lép tovább növelve gyártási volumenét és létszámát. Faragó Sándor a Phoenix-Mecano Kecskemét kft munkatársa előadásában e szervezet előbbi kihívásain felül bemutatta az elért eredményeket, a bevezetett eszközöket is.

Vilidár Attila, a CabTec kft képviseletében a vállalatnál bevezetett kanban rendszert ismertette meg a látogatókkal. A kiinduló folyamat nehézségei, a kézzel írott anyagigénylőkkel kapcsolatos vezérlési és logisztikai problémák, valamint az adott esetben késéssel érkező anyagok váltották ki az igényt a kanban rendszer alkalmazására. Ezáltal biztosított a folyamatos anyagáram, vizuálisak az eltérések, követhető az anyagmozgás és a készlet mennyiség. A további fejlesztési lehetőségek közt a vonalkódos azonosítást, az elektronikus kanban bevezetését, és a beszállítók ezen rendszerbe történő integrálását jelölte meg az előadó.

 

A kérdések és válaszok sorát követően a szerencsések még némi meglepetést is kaphattak. A rendezvény támogatói és szervezői értékes ajándékokkal kedveskedtek annak a pár látogatónak, akiknek sorsjegyét kihúzták a Lean Est záróakkordjaként megtartott sorsoláson.

 

További részletek és a prezentációk elérhetők a Leancenter.hu oldalán >

 

- Leancenter.hu -

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes