Új KRESZ, táblák nélkül – a bringásbarát szabályok tesztje

Nagy sikerként könyvelték el tavaly ősszel a bringás érdekvédők, hogy a KRESZ módosításakor a legtöbb követelésüket elfogadta a kormány, s a KRESZ 35 éves történetében először, valóban bringásbaráttá alakították a közúti közlekedési szabályokat. Nem ment könnyen, nézzük, mire mentek vele.

Az egyik legfontosabb új szabály, hogy az egyirányú utcába a forgalommal szemben is be lehet hajtani kerékpárral. Kipróbáltuk a Dob utcában, de mivel itt nincs kitáblázva – ráadásul ha ki lenne, akkor se férnének el az autók és a kerékpárok –, maradt a jó öreg halálfélelem. Valójában az új szabályt egyetlen budapesti utcában tesztelhetik a bringások szabályosan, mivel eddig csak az új pesti főutcában állítottak ki táblát. A József Attila utcai bringasávból kanyarodtunk rá a főutcára, ahol az első meglepetés az volt, hogy a bal kanyar után tíz méterrel elfogyott a bringasáv.

A második meglepetéssel a szembejövő 15-ös busz szolgált, ami elől legfeljebb „lapjával” térhettünk volna ki – mivel nem szoktuk még meg, hogy nincs járda, hanem csak egy egybefüggő útfelület fémtüskékkel leválasztva. A vakokat segítő, de nem kifejezetten bringabarát „puklik” és a Rogán-tüskék között szlalomozva oldható meg tehát a feladat, ami elsőre eléggé kaotikusra sikeredett. Viszont az utcán az autósok nagy része félrehúzódott érkeztünkkor – nem úgy a gyalogosok, akik rutinból csak a forgalom irányába néznek átkeléskor. Mindez László János, a Magyar Kerékpárklub vezetője szerint teljesen rendben van. Ennek a szabálynak ugyanis pont az a lényege, hogy együttműködésre késztesse a feleket: ha ki kell térni a busz elől, akkor kitérsz. Ha a gyalogos másik irányba néz ki, akkor lelassítasz.

Megkérdeztünk bringás futárokat is – akik eddig is bementek az egyirányúba –, ők is azt mondták, sokkal biztonságosabb ez így, mert jobban látnak, és jobban odafigyelnek az autósok a szembejövőre. Kereszteződésnél viszont egyelőre életveszélyes a mutatvány, az autósok ugyanis egyirányúnál reflexből csak a forgalom irányába néznek (csak az elsőbbségadás kötelező „macisajt” táblát nézik), nem számítanak bringásra a másik irányból. Ráadásul zavart okozhat (persze főleg ha nincs kitáblázva), hogy ilyenkor kinek van elsőbbsége. László János szerint viszont a közlekedőknek érdemes úgy gondolkodniuk, hogy kétirányú az az utca, kivéve az autósoknak, és akkor megoldódik az elsőbbség kérdése is.

A másik új szabály, hogy lámpánál be lehet sorolni az autók elé, hogy a lassabb bringások előbb startolhassanak. Ez viszont megint csak egy elméleti lehetőség – nem találtunk egyetlen olyan kereszteződést sem Budapesten, ahol felfestették volna a felállót, így megint csak szabálytalankodva próbálhattuk ki – megállapítva, hogy egyáltalán nem felemelő, több helyen is ledudáltak, leszorítottak , a buszsávokról már nem is beszélve.

Feloldották a bringások szoros jobbra tartási kötelezettségét is – ennek az új szabálynak a tesztelését már inkább a berögződések nehezítették: aki megszokta, hogy a padka mellé húzódva teker, remélve, nem veszik észre, hogy ott biztonságosabb, annak kell némi bátorság, hogy beljebb húzódjon – futárok ajánlásának megfelelően: a jobb oldali keréknyomig, hogy maradjon hatvan-hetven centi az út szélét jellemző „aknamezőtől” (kivágódó ajtók, csatornafedelek, kátyúk, kilépő gyalogosok és más „tereptárgyak” miatt). Futárok szerint is fontos szabály, a hiedelem ellenére jóval biztonságosabb beljebb sorolni – főleg a kereszteződésekben, bár sokat segítene, ha a külső sávra alacsonyabb sebességkorlátozás vonatkozna, mivel a bringások ha akarnának sem tudnának az autókkal tempót tartani – szükségszerűen lassítják tehát a forgalmat.

Álló kocsisort előzni szabad – ezt a szabályt már életbe léptetése előtt is „gyakorolta” a bringások többsége, vagyis csak legálissá tették a hétköznapi rutint. Az autósok részéről kétféle reakciót tapasztaltunk: voltak, akik előzékenyen félrehúzódtak balra, mások viszont kisoroltak jobbra, nehogy elférjünk mellettük.

A bringasávot elálló autókat mostantól elszállíthatják – ilyen táblát már láttunk egypárat a városban, de nem annyit, mint a bringasávot elálló autót.

Egy elsőre elég veszélyesnek hangzó, ám a szakértő szerint kifejezetten biztonságot szolgáló másik új rendelkezés, hogy ha az autósáv mellett kerékpársáv van, és az autós jobbra kanyarodik, ki kell sorolnia a bringasávra. A szakértő szerint ugyanis az a veszélyes, amikor az autós nem sorol ki, csak az utolsó pillanatban – itt majdnem biztos a „találkozás”, míg az új szabálynak köszönhetően jobban átlátja mindkettő a forgalmat.

Az osztott gyalogos-kerékpáros utakra is hoztak egy új szabályt, de hogy miért, azt a kerékpárosok is találgatják. A szabály ugyanis úgy szól, hogy a gyalogos és a bringás nem akadályozhatják és nem veszélyeztethetik egymást. Miután a gyalogosok még a bringásoknál is kevésbé ismerik a KRESZ-t, ez a papírízű elgondolás teljesen fölöslegesnek tűnik – alig találkoztunk olyan gyalogossal, aki ne akadályozott volna, és a tekinteteket elnézve, ők is ezt gondolták rólunk. László János magyarázata szerint ez a rendelkezés inkább csak a bíróságoknak mond valamit, eddig ugyanis gyalogos–bringás ütközésnél a felelősség nem volt megállapítható. A budai rakparton azt tapasztaltuk, jobb megkímélni a gyalogosokat a KRESZ ismertetésétől – a béke érdekében inkább lementünk az úttestre.

Az új szabályokkal tehát a fő problémát az jelenti, hogy igazából nem léptek még életbe, ráadásul a főváros legforgalmasabb útjaira nem is nagyon vonatkoztathatók. A Nagykörúton, a Rákóczi úton, az Andrássy úton, vagy éppenséggel a Thökölyn kerékpározni továbbra is életveszélyes művelet – vagy a buszsáv miatt, vagy a parkoló autók takarása miatt –, a kerékpárosoknak bőven van tehát még mit követelniük a fővárosban.

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes