Így védenék meg a kelet-európai kiscégeket

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) az Európai Unió Kézműves és Kisvállalkozások Szövetségén (UEAPME) keresztül azt javasolja, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki felzárkóztatási programot, és alkalmazzon pozitív megkülönböztetést a 2004 után csatlakozott kelet-európai országok kisvállalkozói számára – nyilatkozta az MTI-nek Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke, az UEAPME közép-európai országokat képviselő alelnöke.

Kassai Róbert elmondta, hogy az UEAPME legutóbbi ülésén egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel, köztük Daniel Calleja-Crespo vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóval, az Európai Unió kkv-nagykövetével.
Többi között arra hívták figyel a figyelmet, hogy az unió vegye figyelembe, a kelet-európai kisvállalkozások nyugat-európai versenytársaikhoz képest eltérő gazdasági környezetben, a tervgazdaságból a piacgazdaságra áttérve pedig kevésbé felkészülten működnek.
Az Európai Unió alapelve a versenyegyenlőség, versenysemlegesség, de ahhoz, hogy ez érvényesüljön az esélyegyenlőséget számukra is meg kell teremteni – mutatott rá az alelnök.
Kedvezőtlen a kelet-európai kisvállalkozások számára, hogy az Európai Unió kisvállalkozások besorolására vonatkozó ajánlása 50 millió euróig, azaz mintegy 15 milliárd forintig jelöli meg a felsőhatárt, ezen belül nincs elkülönítve a családi és mikrovállalkozás kategória. A magyar kisvállalkozásokra nézve ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásoknál a 8-12 milliárd forint éves árbevételt elérő nagynak számító vállalatokkal kell versenyezniük, amiben nyilvánvalóan alulmaradnak, viszont a munka nagy részét alvállalkozóként a kiscégek végzik el – fejtette ki az alelnök.
Kassai Róbert szerint az Európai Unió vagy vegye tudomásul, hogy egyes országok, mint például Magyarország a kisebb vállalkozások számára külön is elérhetővé teszi az uniós forrásokat, vagy mondja ki maga az Európai Unió ezt a lehetőséget. Ez azért fontos, mert Magyarországon az uniós szabály szerinti kisvállalkozás, de hazai szempontból nagynak tekinthető vállalkozások egy része külföldi tulajdonú, és a források kicsiknek történő elkülönülése miatt az Európai Unióhoz fordulhatnak panasszal ezen gyakorlat ellen.
Az alelnök tájékoztatása szerint az Európai Bizottság KKV-nagykövete egyetértett azzal a felvetéssel, ellenőrizni kellene, hogy az egyes országok miként építik át saját jogrendszerükbe a 10 pontból álló kisvállalkozási ajánlást, mert sok esetben, bizonyos országok saját mulasztásukat az Európai Unióra próbálják hárítani.
A megbeszélésen az érdekképviselet javasolta azt is, hogy a statisztikai adatokban az 5 fő alatt foglalkoztató vállalkozások teljesítményét is meg kellene jeleníteni, hogy látni lehessen, mennyiben hasznosul támogatásuk Kassai Róbert szerint – aki az Országos Statisztikai Tanács tagja is – ehhez nem kell több adatot összegyűjteni a vállalkozótól, hanem a különböző állami helyeken meglévő adatokat kellene feldolgozni, összefésülni.
Kassai Róbert elmondta: arról is tájékoztatta az EU kkv-nagykövetét, hogy a magyar kormány gondolkodik abban, a kisvállalkozások hitelezését többségi állami tulajdonban lévő bankokon keresztül oldja meg.
Az Európai Bizottság felkérte a kisvállalkozói szövetség tagjait, egyeztessenek országaikban arról, hogy az Európai Unió mely jogszabályokat változtassa meg a vállalkozói környezet javítására – tette hozzá az IPOSZ alelnöke.

Forrás: HR Portál

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes