Így adósodott el a MÁV – Megtaláltuk a 60 milliárdos vágás harmadát

A kormány a MÁV 300 milliárd forintos adósságát bevonja az államadósságba, cserében viszont 2012-ben 45, 2013-14-ben pedig 60-60 milliárd forinttal csökken a vasúttársaság állami támogatása – jelentette be szerdán a nemzetgazdasági miniszter. Az állami mamutvállalat adósságát teljes mértékben konszolidálták 2002-ben, azaz az elmúlt 8 év alatt úgy jött össze a 300 milliárdos, a magyar GDP több, mint egy százalékát kitevő adósság, hogy 2007-ben még egy extra 170 milliárdos támogatást is kapott a cég. Mfor.hu-háttér.

A vasúti szolgáltatás színvonalát tekintve nehéz elképzelni, honnan lehet még évente további 45 milliárd forintot lefaragni, azonban ha a kormány terveinek megfelelően egycsapásra eltűnik a vállalat adóssága, akkor azzal rögtön több tízmilliárdot lehet megspórolni a kamatkiadások eltűnése miatt. Ha ehhez hozzávesszük az utazási kedvezmények tervezett megnyirbálását (lásd: 300 ezren félthetik ingyenes utazásukat a Széll Kálmán Terv miatt), akkor máris nem lehetetlen összerakni a tervezett csomagot.

Így halmozódott az adósság
Utoljára 2002-ben indult tiszta lappal a MÁV, akkor a vállalat teljes adósságát magára vállalta a magyar kormány, 2007-ben azonban már csak részleges konszolidációra futotta. A vasúttársaság honlapján jelenleg csak 2004-től találhatók meg a konszolidált beszámolók, így az látszik, hogy két évvel a "lenullázás" után már 143,3 milliárd forintot tett ki a cég adósságállománya. Ez egyrészt beruházási és fejlesztési hitelekből, egyéb hosszú lejáratú hitelekből és rövid lejáratú adósságokból tevődött össze.

Az adatokból az is kitűnik, hogy az igazán komoly eladósodás 2002-2006 között jellemezte a vasúttársaságot, hiszen 2006 végére már 324,6 milliárd forintra rúgott az adósság. 2004-ben például 70,7 milliárd forintnyi hitelt vett fel a cég, míg 2005-ben 92,4 milliárd forintra volt szüksége a működés fenntartásához.

2006 végén az egyéb hosszú lejáratú hitelek tették ki a legnagyobb részt a cég adósságán belül, a 324,6 milliárdos összeg fele ezen a soron szerepelt. Aztán 2007-ben az akkor regnáló Gyurcsány-kormányegyrészt 111,6 milliárdos tőkejuttatást, másrészt 62,8 milliárdos extra költségtérítést juttatott a vasúti társaságnak, aminek segítségével a cégcsoport teljes adóssága – elsősorban a rövid lejáratú, kedvezőtlen kamatozású hitelek visszafizetése révén – év végére 254,8 milliárdra mérséklődött.
A 2010-es adatok egyelőre nem ismertek, egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató csak annyit mondott, hogy az adósságállományon belül 180-190 milliárd forintot tesz ki a működést szolgáló hitel, amely az alulfinanszírozottság miatt szükséges. Ezen túl 100-110 milliárd forint eszközökhöz kötődő hitel van. Az utolsó ismert pontos számok 2009-re vonatkoznak: akkor 147,5 milliárd forintot tettek ki a beruházási és fejlesztési hitelek és 102,8 milliárdot az egyéb hosszú lejáratú hitelek, a teljes adósság pedig 251 milliárd forint volt.

Eltűnhet a kamatkiadás
A teljes 300 milliárd forintos MÁV-adósság konszolidálásával az évente kamatkiadásra fordított összeg is egycsapásra eltűnik a vasúttársaság mérlegéből, legalábbis átmenetileg, amíg újra el nem kezd gyűlni az adósság. A kamatkiadások jelentős tételt tettek ki az elmúlt években, a tervezett 45 milliárdos költségcsökkentés akát fele-harmada is származhat ebből a forrásból.

A legtöbbet 2007-ben és 2008-ben fordította kamatkiadásokra a MÁV, akkor 19,5, illetve 19,4 milliárd forint volt ez az összeg éves szinten. Nem járunk messze az igazságtól tehát, ha azt feltételezzük, hogy tavaly is 20 milliárd körül volt az éves kamatkiadás, hiszen az adósság mintegy 50 milliárddal magasabb volt, mint az említett években.
Ezek után pedig már csak az a kérdés, hol lehet még további 25 milliárd forintot megspórolni a vállalatcsoportnál. Ennek egyik forrása az utazási kedvezmények tervezett megvágása lehet, hiszen a kormány tervei szerint a volt és jelenlegi vasutasok, illetve családjuk ingyenes utazását megszüntetnék. Ahogy arról csütörtökön az mfor.hu írt, jelenleg mindegy 300 ezer korlátlan ingyenes utazásra jogosító arcképes igazolvány van forgalomban.
A kiadáscsökkentés másik forrását a működés ésszerűsítése jelentheti. Bár a kormány továbbra is tiltakozik akkor, amikor vasúti szárnyvonalak esetleges bezárása kerül szóba, a jelenlegi kommunikációban is időről időre feltűnik az ésszerűsítés igénye és a párhuzamosságok megszüntetése. A tervek között szerepel az is, hogy elsősorban a vidéki városokban egy épületbe vonják össze a vasútállomást a buszpályaudvarral, ettől felszabaduló ingatlanokat és költségcsökkentést remél a minisztérium.

Beke Károly

forrás: mfor.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes