Igen nagy áldozatokkal jár az államadósság kezelése

A fejlett országok GDP arányos államadóssága tavaly elérte a 90 százalékot, a növekvő államadósság növekvő kockázatot, bizonytalanságot jelent, a befektetői bizalom megingását hozhatja magával – hangoztatták a "Független költségvetési intézmények" címmel Budapesten rendezett konferencia pénteki, második napjának előadói.

Az országok nem, vagy csak igen nagy áldozatokkal képesek kinőni az emelkedő adósságot – mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Julia Bertelsmann, a Heritage Alapítvány szakértője, aki Kenneth Rogoffal, az IMF korábbi vezető közgazdászával készült közös tanulmányukat ismertette.

A növekvő adósság veszélyét azért becsülik alá, mert a lakosság és a politikusok körében is elterjedt a túlzott optimizmus, valamint a pénzügyi válság kivételes helyzetnek való minősítése – hangsúlyozta Julia Bertelsmann.

Bár az USA szövetségi adósságának limitjét rögzítik, ezt a limitet folyamatosan megemelik – mutatott rá a Heritage Alapítvány szakértője.

Az államadósság optimális szintjét elméletileg még nem határozták meg – mondta Jürgen von Hagen. A bonni egyetem professzora szerint a fenntartható államadósság szintje olyan abszurd tétel, mintha egy vállalkozás azt tűzné zászlajára, hogy "ne menjünk csődbe".

Jürgen von Hagen a költségvetések politikai bukásának okai között első helyen említette a politikai célok maximalizálását, a szavazatszerzést.

Csaba László akadémikus  arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam és a lakosság adósságállománya is olyan fontos gazdasági mutató, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Budapest Corvinus, a CEU és a debreceni egyetem professzora ugyanakkor az adósságok okozta bizonytalanságot fontosabbnak minősítette, mint az adósságok kiváltotta kockázatot.

"Az állam, vagy a magánszféra adósságállományát nem elég technikai, vagy makrogazdasági alapon elemezni, mivel ezek politikai, illetve társadalmi mellékhatásai is jelentősek" – fogalmazott az akadémikus.

Kornai János akadémikus arról beszélt, hogy egy ország adósságállományának szintje elsősorban politikai kérdés, tehát optimális adósságszint nincs.

A nemzetközi hírű közgazdász professzor a költségvetési tanácsok szerepéről azt mondta: ha e tanács a döntéshozatal, azaz közvetve a politika része, akkor nem tudja betölteni a neki szánt ellenőrző, "őrkutya" szerepet. Az Egyesült Államok és a magyar költségvetési tanács ebből a szempontból azonos helyzetben van: tagjai nem függnek a politikától, döntéseket nem hoznak, nincs vétójoguk, ugyanakkor elemzéseikkel, hatásvizsgálatokkal és a nyilvánosság tájékoztatásával képesek befolyásolni a költségvetési folyamatokat – mondta Kornai János.

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes