Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után (I. rész)E

Emberi tényező a közlekedésbiztonságban – Pongrácz Tamás, az NKH elnök-helyettese
Magyarország helyzete a közúti közlekedési balesetek terén az elmúlt két évben javuló tendenciát mutat ugyan, azonban a közúti balesetek továbbra is jelentős emberi és anyagi áldozatokat követelnek – mondta el dr. Pongrácz Tamás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnök-helyettese, a Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után című konferencián, november 30.-án Budapesten.

Hozzátette: Magyarországon a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és kommunikáció a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően állami feladat, mely több tárca, állami szerv, társadalmi szervezet, intézet, érdekképviselet és magánszemély együttműködésével valósul meg.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a közúti közlekedés biztonságára. Tevékenységét a közlekedésbiztonság szempontjai szerint szervezi. Jelentős figyelmet és anyagi forrásokat biztosít a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos elemző munkára, a kutatás-fejlesztésre, a további feladatok számbavételére. E munka keretében a Közlekedéstudományi Intézettel együttműködve olyan tanulmányok születtek, melyek a közlekedésre nevelés területén számos lehetőséget tártak fel a mindennapi folyamatok közlekedésbiztonsági szempontú jobbítására.

Az NKH egyik alapvető feladata a járművezető-képzés felügyelete, illetve a járművezetők vizsgáztatása, ezért fokozott felelőssége van a járművezetést tanulók és a kezdő vezetők közlekedésre nevelésében. Feladatai ellátása során a Hatóság napi kapcsolatba kerül a gépjárművezetést tanulókkal, s ez a kapcsolat különleges lehetőséget nyújt a Hatóság számára a helyes közlekedésbiztonsági magatartás kialakítására, a megfelelő szemlélet formálására a kezdő vezetők körében. A közlekedők e csoportja jellemzően 17-25 év közötti fiatal, vagyis az a korcsoport, akik még eredményesen lelkesíthetők, nevelhetők. E korcsoport tagjai alap élethelyzetüket tekintve is általában iskolai oktatásban vesznek részt, számukra tehát kiemelten fontos az oktatói minta, az oktatás során szerzett tapasztalatok. Ezért nagyon fontos, hogy a gépjárművezető-képzés résztvevőiben a képzés során a megfelelő, pozitív hozzáállás, beállítódás alakuljon ki a különböző közlekedési helyzetekkel és résztvevőkkel szemben, mert csak a megfelelő attitűd birtokában képes a vezetni tanuló fiatal a környezetéből magával hozott rossz közlekedési magatartási minták ellensúlyozására, a helyes közlekedési magatartás elsajátítására. Fontos azt is tudni, hogy nincs szeparált közlekedési magatartás: aki a közlekedésben szabálytalan, az az élet egyéb területein is hajlamosabb a szabálytalankodásra. A szabálytisztelő, fegyelmezett, a partnerek szempontjait is figyelő és méltányoló járművezető pedig általában az egyéb élethelyzetekben is hasonlóan viselkedik.

Sajnos tény, hogy a járművezetői vizsgára jelentkezők nagyon kötött, szigorú rend szerinti eljárásban találkoznak a Hatósággal. Mivel a gépjárművezetői engedély megszerzése csak hatósági eljárás keretében lehetséges, ezért a Hatóságra nézve általánosan, más eljárásokban is kötelező eljárásrendtől eltekinteni a jogosítvány megszerzése közben sem lehet. A fiatalok azonban általában kevésbé fogékonyak a megkérdőjelezhetetlen fegyelmi előírások teljesítésére, az értelmezhetetlen szövegezésű jogszabályok bebiflázására, vagy épp a kötelező elvárások iránti megfelelésre. Ebből következően a kívánt hatás érdekében célszerű, ha az NKH a hivatali eljárás (jogosítványszerzés) mellett más formában is segíti, folyamatosan felkészíti a fiatalokat a közlekedési ismeretek elsajátítására és a közlekedésbe, mint egyfajta kulturális rendszerbe való beilleszkedés folyamatára. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak az óvodai és általános iskolai közlekedésbiztonsági programok kialakítását, mentorálását, fejlesztését, valamint a fiatalokat megcélzó kulturális és egyéb tömegrendezvényeken a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk megfelelő formában történő átadását.

A fiatal járművezetőkkel szemben támasztott közlekedésbiztonsági elvárások

Magyarország helyzete a közúti közlekedési balesetek terén az elmúlt két évben javuló tendenciát mutat ugyan, azonban a közúti balesetek továbbra is jelentős emberi és anyagi áldozatokat követelnek. Hazánkat európai uniós tagsága is kötelezi a közlekedési baleseti helyzet javítására, hiszen a Fehér Könyv iránymutatásai számunkra is alkalmazandóak. A közúti közlekedésbiztonság javítása tekintetében fontos követelményként jelenik meg, hogy a növekvő járműállomány és szállítási teljesítmények ellenére a közlekedési balesetek száma és súlyossága tovább csökkenjen. A közúti közlekedés akkor a legbiztonságosabb, ha az út-jármű-ember-környezet egység harmonikus módon fejlődik, visszatükrözve a közlekedők elvárásait és a nemzetgazdaság teherbíró képességét. E négyes egységből az emberi tényezőre vonatkozó legfontosabb feladatok az oktatás és továbbképzés folyamatos fejlesztése valamint a jogkövető magatartás elterjedését támogató kommunikációs tevékenység, és közlekedés-biztonsági felvilágosítás.

A közlekedésben résztvevők és a szakmai közvélemény egyaránt igényli a biztonságot a közlekedésben is. Következzék ennek illusztrálása képen egy idézet az NKH megrendelésére lakossági és szakmai résztvevőkkel végezett felmérés megállapításaiból:
„A válaszadók többsége szerint közlekedésbiztonság szempontjából a szabályok áthágásának van szerepe. A szabályok áthágása, az agresszív és figyelmetlen vezetési stílus tehető felelőssé a balesetek többségéért. A közlekedésben tanúsított önző, türelmetlen és agresszív viselkedést kellene megváltoztatni
 a közös érdekek hangsúlyozásával;
 a balesetveszélyre és a súlyos következményekre felhívva a figyelmet;
 alternatív viselkedésminták és azok előnyös következményeinek bemutatása révén.
A balesetek csökkentése mellett élhetőbb és hatékonyabb közlekedés legyen a cél. Ennek fényében a biciklisták, motorosok, a gyalogosok szerepe sem elhanyagolható a közlekedés szempontjából."

A közlekedési baleseti elemzések egyöntetű megállapítása, hogy a balesetek döntő többsége valamilyen emberi hiba miatt következik be. Az ember-jármű-pálya rendszer leggyengébb láncszeme az ember. Bár jármű és a pálya fejlesztésére egész iparágak hatalmas összegeket áldoznak, és szenzációs eredményeket érnek el, de az emberi hibák kivédésére még mindig csak nagyon kis mértékben alkalmasak. Sőt! Sajnálatos, hogy a vezetőből esetenként épp a technikai fejlesztések helytelen értelmezése vált ki nem megfelelő magatartást: eltúlzott magabiztosságból fakadó túlzott biztonságérzetet. A kezdő vezetők figyelmét arra is fel kell hívni, hogy a technikai újdonságok és újítások nem helyettesíthetik a megfelelő vezetői magatartást, az együttműködő közlekedési partnerséget. A technikai újdonságok helyes alkalmazását folyamatosan be kell építeni az oktatás anyagába.

A baleseti okok vizsgálatából számos alkalommal az is megállapítást nyert már, hogy az emberi mulasztásból eredő balesetek többsége nem a szabályok nem ismerete miatt történik, hanem tudatos szabályszegés, gondatlanság vagy vétkes figyelmetlenség miatt. Az élet más területein is megnyilvánuló túlzott önérvényesítés, agresszivitás, az együttműködés hiánya mindennapos jelenség, ami balesethez vezető feszültségeket indukál a rendszerben. Ezek a magatartási hibák a megfelelő korban elkezdett, hatékony oktatás során korrigálhatók.

A járművezető képzésre érkező fiatalt már kicsi gyermek korától számtalan (helyes, de inkább) helytelen közlekedési magatartási gyakorlati példa befolyásolt. A hivatalos szabály és az útjainkon kialakult szokásjog esetenként köszönő viszonyban sincs egymással. Az ellentmondás feltárása nélkülözhetetlen a helyes szemlélet kialakításához. Éppen ezért a hatékony járművezető oktatás megalapozásához nélkülözhetetlenül fontos a minél fiatalabb korban megkezdett közlekedésre nevelő, tájékoztató munka.
A fiatal járművezetőkkel kapcsolatos legfontosabb feladatok: a közlekedők magatartásának befolyásolása (emberi tényező) és a gépjárművezető-képzés
A korszerű jogi szabályozás ellenére hazánkban az oktatás színvonala az utóbbi években nem javult. Ennek egyik oka, hogy a képzési piacon túlkínálat alakult ki: a képzési kapacitás számottevően meghaladja a piac igényeit. A képzőszervek válaszként az árak és a képzési idő csökkentésére törekedtek ¬ és nem az oktatás minőségének javítására. Sajnos törekvésük találkozott a képzést igénybe vevők túlnyomó többségének igényével is. Ezzel szemben azonban látni kell, hogy a minőségi képzésnek ki kell terjednie olyan területekre is, amelyeket a vizsgán nem lehet ellenőrizni, mégis fontosak a biztonságos közlekedés szempontjából. Ilyen például a szabályokhoz, a járművekhez, a közlekedési partnerekhez kapcsolódó nem megfelelő attitűdök, illetve a sebességválasztást meghatározó motivációk befolyásolása. A jelenlegi szabályozás nem ösztönzi az autósiskolákat arra, hogy dolgozzák ki képzésük minőségi követelményeit, hogy írásban rögzítsék az oktatás folyamatait és módszereit vagy akár a szakoktatóik továbbképzésének tartalmát.

Az alapképzés során a közlekedési ismeretek tanítása és a járművezetői készségek kialakítása mellett foglalkozni kell a közlekedésbiztonság szempontjából fontos beállítódások és viszonyulások (attitűdök) és ösztönzések (motivációk) elemzésével, befolyásolásával is. Nagy az autósiskolák közötti különbség az oktatás során alkalmazott eszközök (tantermek, tesztpályák, taneszközök, járművek stb.), és módszerek tekintetében is. A szakfelügyelők sajnálatos megállapítása, hogy a képzési helyek engedélyezéséhez szükséges taneszközök, (makettek, műszaki alkatrészek stb.) egy részét az oktatás során nem is használják. Az egységes képzési elvárásokhoz elengedhetetlen a korszerű tananyagtartalom és módszertan alkalmazása. Az elméleti képzés során az otthoni felkészülést támogató e-learning rendszerek elfogadása, és bevezetése által felszabaduló időkeret a közlekedésbiztonsági nevelőmunkára fordítható időkeretet bővítheti majd.

A képzési helyek és a szakoktatók minősítése

A hazai közúti gépjárművezető képzés és vizsgáztatás helyzetének megítélésénél fontos szerepet játszik a képzési helyek, illetve a szakoktatók munkájának eredményességét mérő objektív minősítési rendszer kialakítása. Jelenleg a képzési helyek minősítése az található meg NKH honlapján, a következők szerint:
„A lista tartalmazza regionális bontásban a képzőszerveket, a címüket és forgalmi vizsgaeredményességi mutatójukat. Az eredményességi mutató azt jelzi, hogy "B" kategóriában átlagosan hány forgalmi vizsgaeseményre (próbálkozásra) volt szükség a vezetői engedély megszerzéséhez. Minél kisebb a mutató számértéke, annál jobb a vizsgaeredményesség."

Ez a minősítési módszer a vizsgakövetelmények teljesítésére helyezi a hangsúlyt, ami csak akkor megfelelő, ha e követelmények teljesítése egyben a gépjárművezetésben való megfelelő jártasságot is garantálja. (A többi jogosítványkategóriára, továbbá a szakoktatók minősítésére vonatkozóan jelenleg nincs bárki által hozzáférhető, a Hatóság által kiadott értékelés.)

A képzési időtartam hosszúsága fontos jellemzője a járművezető-képzésnek. A rövid képzési időtartam elfogadottsága arra a feltételezésre épül, hogy a forgalomban történő vezetés néhány alapvető ismeret és készség elsajátítását jelenti egy rövid képzés időtartama alatt, a többi tudnivaló elsajátítása pedig majd az önálló vezetés során fog megtörténni. Általánosságban nézve az autósiskolák által nyújtott képzések időtartama meglehetősen rövid. Akár egy-két hetes intenzív képzés is elég lehet a vizsgákra történő felkészítéshez. A rövid képzési idő előnyös lehet, ha a minél gyorsabb jogosítványhoz jutás a cél, azonban az elért eredmények minősége általában megkérdőjelezhető. Ha a megfelelő tanulási eredmény eléréséhez a gyakorlatot tartjuk a legfontosabb tényezőnek, akkor az autósiskolák által nyújtott képzés rendkívül előnytelen a tanulóvezető által levezetett igen alacsony kilométerszám miatt. A tanulási folyamat eredménye kedvezőbb képet mutat egy hosszabb, kiterjesztett időtartamú, elnyújtottabb képzés esetén, mint a rövid, villámkurzusok után.

Kezdő gépjárművezetők biztonságának elősegítése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján megállapítható, hogy a kezdő vezetők – a legutóbbi teljes évi adatot tartalmazó (2008) évvel záruló öt éves időszakban – az összes gépjárművezető által okozott közúti balesetek 8-9%-áért voltak felelősek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagosan minden tizenegyedik-tizenkettedik közúti balesetet kezdő vezető okoz, holott a kezdő vezetők összes gépjárművezetőn belüli aránya – már csak a folyamatosan csökkenő létszámuk okán is – ennél jóval kisebb értéket indokolna. Megállapítható továbbá az is, hogy a kezdő vezetők – a vizsgált időszakban – több mint 10%-kal több közúti balesetet okoztak, mint a 3-5 éves vezetési gyakorlattal rendelkezők. Kedvezőtlen továbbá, hogy a kezdő vezetők minden vizsgált területen több baleset okozásáért voltak felelősek, mint rutinosabb „társaik". A kezdő vezető, miután a jármű technikai kezelésében eljut arra a szintre, ahol már nem okoznak számára gondot a különböző manőverek, úgy érzi, van olyan ügyes, mint bárki más, és vezetési magatartását, az egyes műveletek végrehajtásakor vállalt kockázati szintjét a megnövekedett önbizalmához igazítja. A baleseti adatokból tudjuk, hogy ez a bizakodás tulajdonképpen felelőtlen elbizakodottság. Hiányzik valami, amitől a rutinosabb vezetők jobbak, avagy többet tudnak.

A kezdő vezető baleseti veszélyeztetettsége, közlekedésbiztonsága szempontjából fontos a helyes attitűdök és motivációk rögzítése. Különösen fontos a sebességgel, az alkohol és kábítószer hatása alatti vezetéssel, a passzív biztonsági eszközök (biztonsági öv, bukósisak) használatával, a védtelen közlekedőkkel (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok), a gyermekek és az idős emberek közlekedésével kapcsolatos attitűdök biztonságközpontú befolyásolása. Támogatni kell a biztonságot elősegítő motivációk kialakulását, megerősödését is.

A 35/2000-es rendelet alapján a vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül. A „kezdő vezetői engedély" minősítés kétéves időtartama alatt pótkocsi nem vontatható, motorkerékpáron utas nem szállítható, illetve járművezetéstől történő esetleges eltiltás leteltét követően a minősítés kétéves időtartama újra kezdődik. A jogalkotó további szankciókat nem rendel a kezdő vezetői státuszhoz, pedig az EU elvárásainak is megfelelő vizsgakövetelmények az alapvizsgán kezdő szintet definiálnak.

A kezdő vezetői engedéllyel rendelkezőt olyan járművezetőnek kell tekinteni, akinek a képzése még nem fejeződött be. Szabályszegés esetén a hangsúly nem a büntetésen, hanem a további képzésen van. Súlyos szabályszegés esetén a vezetői engedéllyel rendelkezőt csak addig lehessen a vezetéstől eltiltani, amíg nem teljesíti a további képzési kötelezettségét.

A közlekedésbiztonság javítását célzó képzés-fejlesztési javaslataink: e-learning és kétlépcsős képzés

Az e-learning módszer bevezetése már az elméleti alapképzésben lehetőséget adhat, hogy az otthoni tanulás erősítésével a felkészítő iskolának több ideje maradjon a nevelési célok, a szabályok alkalmazása, az emberi tényezőből fakadó kockázatok kezelésének alaposabb tárgyalása által a kezdők baleseti veszélyeztetettségének csökkentésére.

A kétlépcsős képzés során a képzés második fázisában az alapképzést sikeresen teljesítőknek – néhány ezer km egyéni gyakorlást követően – konzultáció és speciális tréning formájában kellene lehetőséget adni az – ismertetett emberi tényezőből fakadó – esetleges túlzott önbizalom, és az ebből származó fokozódó veszélyeztetettségre felkészülésre.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes