Hiába vannak kedvezmények, nem mernek élni velük a cégek

Az Európai Unió által létrehozott, kifejezetten a kis- és közepes vállalatokat célzó intézkedéscsomag nagy hangsúlyt fektet az innovációra, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, ám a magyar feltörekvő középvállalatok (FKV) számára mindez ma még alig érzékelhető lehetőséget jelent a K+F adókedvezményeknél, sokan a meglévő kedvezményekkel sem mernek élni.

 

A kis- és középvállalatok versenyhátrányának csökkentésére számos hazai és nemzetközi törekvés létezik, azonban néhány területen, mint például a kutatás-fejlesztés, további intézkedések lennének szükségesek a szektor versenyképességének növeléséhez – mondta Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója. Fontos uniós szintű lépés volt ebből a szempontból a „Small Business Act” elnevezésű európai kisvállalkozói intézkedéscsomag megalkotása, amely egyik kiemelt fókuszterületeként a kis-és középvállalati innováció elősegítését igyekszik biztosítani. Az intézkedéscsomag kkv-kat érintő intézkedési javaslatai például, hogy ösztönözni kell a kkv-k kutatási ráfordításait, egyszerűsíteni kell a tagállamokra vonatkozó állami támogatási szabályokat és támogatni kell a kkv-k kutatási és innovációs kompetenciáinak fejlesztését. Ennek az uniós kkv-intézkedéscsomagnak azonban egyelőre korlátozott a hazai kis-, illetve feltörekvő középvállalatokat (FKV) érintő közvetlen hatása, de a kis- és középvállalatok szerepének növelését ösztönző törekvések okán várhatóan a kutatási és fejlesztési adókedvezmények területén is bővülnek, illetve javulnak a hazai kis- és középvállalatok lehetőségei.

Az uniós törekvések hazai jogi átültetése során célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az adórendszerbe beépített ösztönző elemekre, természetesen az Európai Bizottság ajánlásainak, valamint a tiltott állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseknek a betartása mellett. Ez Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. adóosztályának menedzsere szerint azért fontos, mert amennyiben egy ország saját szabályozása uniós elvekbe ütközik, az EU kötelezheti az országot a jogszabály megváltoztatására. Franciaország esetében az EU például korábban diszkriminatívnak minősítette azt a szabályozást, melynek értelmében csak azon kutatás-fejlesztési tevékenységre lehetett adókedvezményt igénybe venni, amely az ország területén zajlott. Mivel ez a jogszabály bizonyos európai uniós jog- és alapelvekkel is ütközött, az Európai Bizottság kérte annak módosítását.

Jelenleg a hazai adórendszerben a kis- és középvállalatok a nagyvállalatoknak nyújtott lehetőségeken felül mindössze egyetlen további, kkv-szektorspecifikus kedvezményt tudnak igénybe venni K+F tevékenységük után. Amennyiben egy kkv szoftverfejlesztőt foglalkoztat, az ilyen jellegű bérköltségeinek 25 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Célszerű lenne azonban nem csak a technológiai szektor vállalatainak K+F tevékenységét támogatni, hiszen egy kevésbé iparág-orientált kedvezmény bevezetése a más iparágakban K+F tevékenységet végző kkv-k számára is fontos könnyítést jelenthetne.

Érdemes lenne megfontolni és a kkv-szektorra átültetni azt a Hollandiában alkalmazott gyakorlatot, amely szerint a kutatás-fejlesztést végző személyzet bérköltsége után adó- és járulékkedvezményt is igénybe vehetnek a K+F tevékenységet végző vállalatok. Mindenképpen ösztönzően hatna a kkv szektorra, ha a béreket terhelő járulékokból valamilyen formában levonható lenne a K+F tevékenységek költsége, talán ez az egyik legfontosabb eszköz, amivel ezen a területen az állam ösztönözheti a hazai cégek versenyképességét.

Segítséget jelentene az ebbe a szektorba tartozó vállalatoknak az is, ha a K+F vonatkozású jogszabályok értelmezéséből eredő bizonytalanságokat valamilyen módon csökkenteni lehetne. Tapasztalatok szerint ugyanis a vállalatok számára gyakran nem egyértelmű, hogy mi minősül kutatás-fejlesztésnek, így ennek következtében sokszor nem is élnek a kapcsolódó adókedvezményekkel, vagy épp fordítva, jogosulatlanul vesznek igénybe adókedvezményt.

A jogi bizonytalanságok csökkentésére – szintén bevált, külföldi mintára – megoldást jelenthetne egy olyan előminősítéses rendszer, amelyben a K+F programok kapcsán felmerülő kérdésekkel a cég előzetesen egy illetékes hivatalhoz, hatósághoz fordulhatna, amelynek meghatározott időn belül egyértelmű visszajelzést, állásfoglalást kellene kiadnia a bizonytalanságokra, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások kockázatait, a kedvezmények hibás alkalmazásának veszélyét, valamint növelve a kimutatott K+F nagyságát.

forrás: hvg.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes