Helyi termékek vásárlására tanít a légtérzár?

A vulkáni hamu által okozott káosz a légiközlekedésben ráirányította a figyelmet a gazdaság globális összekapcsoltságára és a távoli régiók egymástól való függésére. De nem mindenki járt rosszul az európai légtér lezárásával. A megbénult nemzetközi légiközlekedés miatt felélénkült a helyi kereskedelem és új kereskedelmi csatornák, export-import-kapcsolatok aktivizálódtak.

A klímaváltozás korában felesleges és kártékony luxus, hogy a világ másik feléből hozatott gyümölcsöket eszünk. Ezzel a nemzetközi szállítmányozás hatalmas légszennyezését és fosszilis üzemanyag-fogyasztását segítjük. A harmadik világban olcsón legyártott ruhaneműk vagy elektronikai készülékek outsourcing-trendjét persze nehezebb eltörölni (az árelőny miatt), de élelmünket helyi gazdáktól és hazai gyártóktól is be lehet szerezni.

Vannak országok, ahol "food miles"címkével kezdték jelezni az élelmiszercikkeken, milyen távolságot tettek meg annak összetevői, mire a polcra kerültek. Minél kisebb a kilométerek száma, annál kevesebbet szennyezte a környezetet az adott termék vagy mezőgazdasági termény. Hasonló címkézést és kilométer-mérést kellene bevezetni minden típusú termékre.

Napok alatt átrendeződtek az ellátási láncok

A közlekedés múlt csütörtökön kezdődött lefagyása néhány nap alatt új jelenségekhez vezetett a kereskedelemben. Ami az egyik régiónak hátrány, a másiknak előny: a globális kommunikáció korában mindenkit el leher érni, így dinamikusan helyet cserélnek a gazdasági szereplők, ha beüt valamilyen gigszer. A piaci igények kielégítésére manapság könnyebben lehet szerezni utánpótlást és helyettesítést, ha az ellátmány a légtérzár miatt mozdulatlanul, mozdíthatatlanul vesztegel egy távoli ország valamely raktárában.

A CNN hírtelevízió néhány példával illusztrálta a kereskedők leleményességét: Dubai például Új-Zélandból rendelt lazacot. Az Európától 11 700 kilométerre fekvő szigetországban a King Salmon nevű cég eddig rendszerint 3 kartonra szóló rendeléseket kapott a közel-keleti városból. Most 500 kartonnal rendeltek. Az ok: a Norvégiából eredő ellátás elakadt, ahogy a hamu szállt Európa felett. A vállalat túlórázást vezet be, hogy kielégítse a megugrott volument. 200 tonna lazacot exportálnak Japántól a közel-keletig.

Az amerikai virágpiacok szintén új-zélandi felhozatallal váltják ki a metszett holland árut. Az Eastern and Global új-zélandi társasághoz hívások futnak be Torontóból, Chicagóból, New Yorkból, csupa olyan piacról, ahova az évnek ebben a szakaszában még a holland kereskedők jutattják el virágaikat – az ellátás lanyhulásával rendszerint csak májusban van szükség más országok virágtermésének bevonására.

 

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes