Helyi konzultációkat szorgalmaz a gépipari szövetség a szakképzés átalakításáról

A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) helyi szintű konzultációkat szorgalmaz a szakképzés reformjáról a kamarák és a cégek között, és előremutató lépésnek tartja, hogy a vállalkozásokat képviselő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához került a szakmunkásképzéssel összefüggő feladatok egy része – közölte a több mint 30 vállalatot tömörítő szakmai szervezet hétfőn az MTI-vel.

    A MAGEOSZ a közleményben hangsúlyozza: üdvözli a kormány lépéseit a szakképzés rendszerének megváltoztatására, és úgy véli, fontos, hogy a teljes szakképzést – a versenyképesség és hatékonyság követelményeinek megfelelően – mielőbb újraszabályozzák.
    A szervezet szerint a legfontosabb az, hogy gyakorlatorientált, a piaci igényeket kielégítő, a reálszférában alkalmazható tudással és tapasztalattal felvértezett szakemberek – technikusok, szakmunkások, mérnökök, fejlesztők – kerüljenek a piacra.
    Ehhez a jelenleginél jóval intenzívebben kellene integrálni a vállalati képzést az egész rendszerbe – idézi a közlemény Sólyom Ferencet, a MAGEOSZ alelnökét, aki szerint ennek része az is, hogy több támogatást kapjanak a képzést is végző cégek.
    Ilyen értelemben a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény mostani módosítása nem jelent jó irányt, ami nem írható pusztán a költségvetés "sanyarú helyzetének" a rovására. Kihagyták ugyanis belőle a cégeknél folyó belső képzést, nem ismerik el annak fontosságát, és nem hagy megfelelő teret a finanszírozásukra – hívja fel a figyelmet a szervezet. Hozzáfűzik: egy-egy ipari cégnél 3-5 évet is foglalkoznak egy pályakezdő munkatárssal, mire az megfelelő munkaerővé válik. A szakképzési hozzájárulás rendszerének ilyen irányú átalakítása ebben segíthetett volna, de sajnos ennek éppen az ellenkezője történt – teszi hozzá a szakember.
    A MAGEOSZ 11 pontos javaslat-csomagot készített elő; ezek három fő célt szolgálnak, egyrészt azt, hogy a szakképzés elszámolható költségei közelítsenek a tényleges ráfordításokhoz, az elszámolás szabályozásakor a reális költségek és ne az adminisztratív, ellenőrzési szempontok legyenek az elsődlegesek. Másrészt, hogy a jelenlegi utófinanszírozási szabályokat váltsa fel az időszaki elszámolás, hogy a döntően kisvállalkozásokban működő szakmacsoportokat se rekessze ki a finanszírozási többletteher. A szövetség szerint emellett fel kellett volna számolni a munkaadók azon finanszírozási döntési kényszerét, amelyben vagy szakképző helyet működtetnek, és alkalmazottaiknak alig marad továbbképzési forrás, vagy lemondanak az oktatásban való közvetlen részvételről – vélekedik a MAGEOSZ.
    A most elfogadott törvény ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy a cégeknél folyó belső képzések teljes egészében a vállalatok terheit növelik, miközben ennek társadalmi hasznossága nem vitatható és messze túlmutat egy-egy vállalkozás gazdasági érdekein legyen szó szakmai vagy akár nyelvi képzésről – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes