Hazai logisztikai központok együttműködésének jelenlegi helyzete és kilátásai

A hazai logisztikai központok már a 90-es években is megfogalmazódott szorosabb együttműködése (például közös információs platform kialakítása, áruforgalmak közös kezelése) még nem működik – véli Karmazin György, a BI-KA Kft. tulajdonos- ügyvezető igazgatója. A verseny, versengés még mindig jobban megtalálható.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) tagjaként a napi operatív munkavégzés során egyelőre szerények az együttműködési területek a többi logisztikai központtal vagy szolgáltatóval – mondta lapunknak Karmazin György. Az MLSZKSZ-ben kezdeményezett közös beszerzési összefogásnak látja az eredményét, de az áruforgalmak összehangolt kezelése még nem tudott megvalósulni. Ennek több oka van. Ezt a folyamatot a logisztikát érintő magyar szabályozórendszer sem támogatja.
Elindultak azonban már olyan alulról jövő kezdeményezések és megállapodások, amelyek pont ezen hiányosságok ellen hatnak, például az MLSZKSZ a tagvállalatokat képviselve és összefogva jelenik meg országos hatóságok felé mint szolgáltatóhálózat, és egységes feltételekkel kínálja a tagvállalatok szabad kapacitásait és azok hasznosítását. Többek között ezt a tevékenységet kívánja a jövőben is folytatni annak érdekében, hogy közös üzletek, közös piaci fellépések jelenjenek meg a szervezeten belül. Emlékeztet arra, hogy eredetileg 13 logisztikai központot jelöltek ki Magyarországon a 90-es évek végére. Időközben azonban világossá vált, hogy ez a „központi” elképzelés (kutatási eredmény) nem adott elegendő alapot a kialakításhoz.
A logisztikai piac szereplői és a nagy árukibocsátó cégek sokkal nagyobb hatással voltak a struktúrára, mint amire számítottak a munkacsoport tagjai. A szolgáltató központok a transzeurópai folyosók mentén – főleg Budapesten és környékén, illetve a Hegyeshalom–Záhony vonalon – alakultak ki, és elsősorban piaci szempontok alapján jelölték ki a működési területüket. Kormányzati, illetve önkormányzati befolyással működő logisztikai központok is megtalálhatók az országban, bár ezek piaci részaránya csekély. A magyarországi logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalatok hatékony kooperációjának megvalósítására, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködési folyamatok koordinálására 2002-ben hozták létre az MLSZKSZ-t. A szakmai szervezet célja a gazdasági tevékenységeket segítő logisztikai szolgáltatások nyújtásának az összehangolása, valamint a közlekedéspolitikai irányelvekben megfogalmazott környezetbarát áruszállítási rendszerek kialakításának a koordinálása. Ezek megvalósítása érdekében a szövetség feladata, hogy kezdeményezze és szervezze tagjainak összehangolt fellépését a hazai logisztikai szolgáltatói tevékenység szabályainak egységesítése, szakmai színvonalának emelése és a nemzetgazdasági szempontból fontos jellegének elismertetése érdekében.
A szervezet az elmúlt időszakban szakmai konferenciákat szervezett, közös beszerzéseket hajtott végre, és a tagvállalatok szakmai érdekeit képviseli a kormányzat felé a Logisztikai Egyeztető Fórumon (LEF) keresztül. Azok a célok azonban, melyek a 90-es években is már megfogalmazódtak – mint a logisztikai központokat működtető vállalatok együttműködésének kialakítása és támogatása – nem nagyon működik – mondta a szakember –, nem tud rá jó példát a gyakorlatból. Az együttműködés megvalósításának problematikája kapcsán megemlítette a „co-opetition” fogalmát, amely a competition (verseny, versengés) és cooperation (együttműködés) szó kombinációjából jött létre, utalva arra, hogy a két tevékenység egyszerre lehet jelen az azonos területen működő piaci szereplők között.
Jelenleg a logisztikai központban működő szolgáltató cégek különböző költségek mellett alakítják ki áraikat. Például a helyi építményadók jelentősen eltérhetnek az egyes városokban, van, ahol négyzetméterenként évi 200 forint költséggel számolhatnak a szolgáltatók, míg máshol ennek az ötszörösét meghaladó értéket is kénytelenek elfogadni. Ezek a különbségek jelentősen befolyásolják az adott régióban kialakítható piaci árakat, többek között versenytorzító hatásuk van, és szinte ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. Ezért ezen a területen is szükség lenne a közös fellépésre – fogalmaz a szakember, aki szerint verseny, versengés még mindig jobban megtalálható a mindennapokban, mint az együttműködés. Hogy a „cooperation” minek a hatására erősödik majd fel, nem tudja, de úgy véli, talán a 2012-es év választ ad erre is.
Az MLSZKSZ által kidolgozott kritériumrendszer a logisztikai szolgáltató központok különböző kategóriái közé való bekerülés feltételeit, a teljesülés ellenőrzését és a monitoring rendszerét szabályozza, illetve biztosítja, hogy a paraméterek pontosan mérhetők legyenek. Ezek alapján folyamatosan működik a minősítés. A kategóriánkénti minősített logisztikai szolgáltató központok (LSZK) aktuális listája:

Intermodális LSZK

-Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.
- BILK Logisztikai Zrt., BILK Kombiterminál Zrt.
-Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
-Delog Kft.
-GlobalLog Kft.
-MÁV Kombiterminál Kft.
-GYSEV Zrt.
-Logisztár Kft.
-Magtárház Kikötő Kft.
-Kelet-Trans 2000 Kft.
-Transit Speed Kft.
-Záhony Port Zrt.
-TÉKISZ Zrt.
-Bertrans Zrt.
-Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.
- Depo Logisztikai Központ Kft.
Regionális LSZK
-ÁTI Depo Zrt.
- Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft.
-Győr–Gönyű Kikötő Zrt.
-Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság
-Transfer-R Kft.
-M3 Logisztikai Kft.
-BI-KA Logisztika Kft.
Helyi LSZK
-Raksped Kft.
-Real-Amnon Kft.
-Agro Boy Kft.
-Kanizsa Sprint Kft.
-R. Quehenberger Spedition Kft.
-Teva Magyarország Zrt.
-Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft.
- Agro Boy Kft.
-Czett-Trans Kft.
-Reiso-Hungária Kft.

Forrás: BI-KA

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes