A BKK igazgatója nem egészen 25 esztendős, de határozott és előremutató elképzelésekkel vág bele feladatába.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. igazgatója telefonos interjú keretében állt az Indóház Online rendelkezésére. A fiatalember mind a mai napig a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője volt, mától pedig a BKK igazgatójaként egyúttal a BKV igazgatótanácsának is tagja. Elmondta: 1968-ban volt utoljára jelentős szervezeti átalakítás Budapest közlekedésében, a BKV megalapításával. Akkoriban a közlekedési ágazatok közötti koordináció nem jelentett problémát: a lakosok 80 százaléka tömegközlekedési eszközökkel utazott, 1000 főre mindössze 70 autó jutott. Ez a szám mára több mint ötszörösére, 360-ra nőtt. A modern városi közlekedési rendszer kialakításához szükséges, hogy a közúti, kerékpáros, gyalogos és közösségi közlekedés szervezését integráltan kezeljék. Ebből a célból alakult a BKK, mintául a Transport for London (TfL) céget véve, de más európai példákból is táplálkozva, illetve fővárosunk egyéni jellemzőihez igazítva.
Ekkor még nem a dugók határozták meg az Erzsébet híd pesti hídfőjét…
Az új központ fő feladatai között lesz a hosszú távú közlekedési stratégia előkészítése, folyamatos aktualizálása, és megvalósítása. Bár az alapító okiratban mint szárazföldi személyszállítási szolgáltató szerepel a vállalat, a ma elfogadott közlekedési koncepcióban a hajózás is a tevékenységi körök között szerepel, bár jelenleg még hiányos az infrastruktúra. (A szerző megjegyzése: talán valamikor újra gerincévé válik a Duna a fővárosnak, nem elválaszt, hanem összeköt.) Ennek kapcsán Vitézy Dávid arról tájékoztatta a magazint, hogy kezdeményezni fogják az alapító okirat módosítását, ugyanakkor megemlítette, nem szükséges az összes tevékenységi kört felsorolni, későbbi, céges döntések keretében ez még változni fog.
A Duna újra összekötő eleme lehet a fővárosnak
A szervezeti kialakítás a következő hónapokban történik, egyeztetve a BKK tevékenysége által érintett összes terület illetékeseivel. Az érdemi működés kezdetét 2011 második felére várják, ekkorra megteremtődik mind a strukturális, mind a törvényi háttere a teljes értékű munkavégzésnek.
A BKK kialakításának célja nemcsak a közlekedési ágazatok irányításának integrációja, hanem a kommunikáció hatékonyabbá tétele is: aktív kapcsolatot fognak ápolni a MÁV, a Volán-társaságok, az állam és a főváros illetékeseivel éppúgy, mint a szakmai civil szervezetekkel (például Magyar Kerékpárosklub, VEKE, Levegő munkacsoport). Utóbbiak javaslataira nagyobb hangsúly kerül, többször tervezik őket bevonni a döntés-előkészítési folyamatokba.
A jobb információáramlást, a szorosabb együttműködést az a szándék is vezérli, hogy az elővárosi közlekedésben ma még versenytársként működő cégek sokkal összehangoltabb szolgáltatást nyújtsanak, mind tarifa, mind menetrend tekintetében. Ahogy korábban Tarlós István főpolgármester is elmondta: négy forgatókönyv létezik a végleges működési forma kialakítására, ezek között akad olyan is, amely a BKK keretei közé helyezi az elővárosi közlekedés irányítását. De függetlenül attól, melyik forgatókönyv szerint haladnak, azt szeretnék elérni végeredményként is, hogy az agglomeráció lakosainak minden téren – kényelem, költség, menetidő – érdemi alternatívát nyújtson a közösségi közlekedés a személyautóval szemben, ezáltal élhetőbbé váljon a főváros és környéke.
Vitézy Dávid VEKE-szóvivőként nyilatkozik
Molnár András