Euróval a négyes metróért?

Bizonyos körökben évek óta megy a találgatás: vajon euróval fogunk-e fizetni a jegyért, amikor először felülhetünk a négyes metróra? A választ nem tudjuk, de verseny most egy újabb fordulattal lett kiélezettebb.

kiskep

 

Tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanis Tarlós István egy meglepő bejelentést tett: a négyes metró várható befejezési ideje 2014 vége, de talán inkább 2015. Mindezt úgy, hogy az alagútfúrás már a pesti oldalon is idén nyáron befejeződött, s a pajzsok végső leállása óta – tegyük hozzá: szerencsére – nem hallottunk a négyes metró háza tájáról. Ahogy az új főpolgármester szavaiból kiderül a mostani csúszás nem is műszaki jellegű, nem a kivitelezők hibája okozza, hanem a főváros Tarlós István által aggasztónak nevezett anyagi helyzete. Ebben a helyzetben a zökkenőmentes napi működés még biztosított, ám a fejlesztések, nagyberuházások kérdése nem eldöntött. Kijelentette: a metróépítkezés leállításáról ugyanakkor nincs szó.

Talán nem haszontalan, ha visszatekintünk egy kicsit a metróépítés történetére, mert érdekes mintázatot lehet megfigyelni.

Az első szerződést még 1998-ban, a választások előtti rohamban kötötte Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester, majd ezt, a szakértők által már akkor különösen drágának talált projektet az új kormány, az első Orbán-kabinet luxusberuházásnak minősítve leállította. A leállítás miatt a főváros bírósághoz fordult, s a pereskedés végén a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben kimondta: a pénzügyminiszternek nem volt törvényes felhatalmazása az Országgyűléstől a szerződés aláírására.

2004-ben, immár Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt került újból terítékre a metró megépítése, amelyhez az 1996-os tervek alapján láttak hozzá, később kiegészítve azt az EU által megkövetelt tanulmányokkal, megtérülési számokkal. Ez utóbbiak is vita tárgyát képezték, ugyanis a főváros nem volt hajlandó ennek adatait nyilvánosságra hozni, a VEKE pedig újraszámolta az 1996-os adatokat, s azt a következtetést vonta le, hogy a beruházás ilyen tervek és kondíciók mellett sosem térülhet meg.

Az állomások építése 2006-ban, míg az alagútfúrás 2007 tavaszán kezdődött, ennek megfelelően az építés befejezését még 2009. év végére, majd 2010. év végére várták. A vártnál nehezebben fúrható talaj, a vízbetörések, a kivitelezők közti nézeteltérések és szabálytalanságok lassították az előrejutást, amelyek ellenére idén nyárra befejeződött az alagutak fúrása. Eközben azonban évente átlagosan két évvel lett tőlünk távolabb a befejezés várható időpontja: 2008. végén 2011. év végét, 2009. elején már 2012. év végét, 2009 októberében 2013-at, jelenleg, 2010 októberében 2015-öt valószínűsítenek.

Idén azonban mind az ország, mind a főváros vezetésében irányváltás következett be, s a második Orbán-kormány az elődök által kötött szerződések és megindított nagyberuházások felülvizsgálatát ígérte, s főpolgármesterként győzedelmeskedő jelöltjük, Tarlós István is gyanakodással tekint a metróberuházásra. Az előzmények ismeretében kijelenthetjük: nem ok nélkül.

01

Vajon a régi, jó szovjet szerelvények meddig szolgálnak még minket? Háttal a franciáknak

Ráadásul újabb fejlemények is súlyosbítják a helyzetet: idén ősszel az Állami Számvevőszék is elkészítette jelentését a metróépítésről, amelyben alaposan kivesézi a beruházást, s nemzetközi példákkal hasonlítja össze, mind költség-, mind technológiai vonatkozásban, amelyből kiderül: bár a tartalom és az anyagi vonzata nem aránytalan, mégis kijelenthető, hogy felelőtlenül, átgondolatlanul lett elindítva a beruházás. Nem készült ütemterv, nincs generálkivitelező, s a tervek sem a legmodernebb közlekedésszakmai irányelveket tükrözik.

Emellett napjainkban látott napvilágot a hír, miszerint az EU befagyasztja a KÖZOP-pénzek folyósítását, a tapasztalt szabálytalan eljárások miatt. Ez azt jelenti, hogy 53 esetben találtak szabálytalan szerződéseket, s ezek egytől egyig a négyes metró beruházásához kötődnek. Bár a „meccs” még nincs lejátszva a felek közt, hiszen Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is tárgyalt Brüsszelben az ügyről, ez hazánk, a főváros és a beruházás számára egyértelműen presztízs- és hitelveszteség. A metró finanszírozásának pedig a nagyobbik része úszhatna így el, annak ellenére, hogy már így is az előzetesen kalkuláltnál kevesebb forrást ítélt meg az Európai Bizottság, s ekkor a járművek kálváriájáról még nem is beszéltünk – nevezetesen arról, hogy jelenlegi állás szerint nem is lenne mi közlekedjen a vonalon.

Hogy a 2015 lesz-e az utolsó szó, természetesen nem lehet tudni, de itt kell megjegyezni: amennyiben ezt a határidőt is elmulasztjuk, úgy az összes EU-támogatást vissza kell fizetni, hiszen a KÖZOP-fejlesztések a 2007–2013-as európai uniós költségvetési ciklusra vonatkoznak, amelyek kivitelezésének a végső határideje 2015.

A hazai politikai logikát tekintve az is furcsának látszik, hogy vajon miért nem cél a 2014. évi befejezés, hiszen, ne feledjük, ekkor lesznek hazánkban újra választások, s ha az országgyűlési választásokat nem is, de a fővárosit mindenképpen befolyásolni tudná a vonal elkészülte (vélhetőleg ezért nem volt véletlen az eredeti 2009. év végi befejezési terv sem).

Visszakanyarodva pedig a bevezetőhöz: bár eddig esélyesebbnek tűnt a metrójegy forintban való kifizetése, a gazdasági válság elmúltával és a piac által is elismert lendületes gazdaságpolitikával kezdő új kormány miatt még a józanabb számítások szerint is komoly esély mutatkozik rá, hogy a tarifákat akkor már csak euróban ismerhessük meg.

02

Csatatér évek óta a Keleti pályaudvar előtt. Reméljük, nem hiába
(Vörös Attila felvétele)

Mózes Krisztián

Forrás: iho.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes