Európa-expressz: 160 km/h végsebesség a cél Zalában

Új lendületet vehettek az uniós közlekedési projektek a héten. Fellegi Tamás egyik első miniszteri intézkedésével a Szlovénia felé tartó magyar vasúthálózatok villamosításáról írt alá megegyezést európai kollégáival. Siim Kallas, a közlekedésért felelős biztos szerint a projektek eredményes végrehajtásával erősödik az Unió területi és gazdasági kohéziója.

Az Európai Bizottság június 8-án bemutatta a transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) kiemelt projektjeiről szóló 2010-es előrehaladási jelentését. Európában összesen 30 prioritási tengely van, amelyek kiemelt szerepet játszanak az integrált közlekedésfejlesztésben. A tengelyek mentén, a kiemelt projektek keretében közösségi támogatással hajtják végre a fejlesztéseket.

A Magyarországon zajló öt nagy vasúti projekt végrehajtására 300 milliárd forint európai uniós támogatást kapunk, vagyis az összes beruházás értékének több mint 75 százaléka közösségi kasszából kerül finanszírozásra.
A tegnap aláírt három projekt közül az ország számára a 6. számú kiemelt projekt legfontosabb, amely a Lyon-Trieszt-Divača/Koper-Divača-Ljubljana-Budapest-ukrán határ vasúti tengelyt foglalja magában. Az erről szóló egyetértési megállapodást Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter írta alá.

A projekt keretében villamosításra kerül a szlovéniai Hódos és a Zala megyében található Boba közti vasútvonal. A fejlesztés eredményeképpen 160 km/h-val száguldhatnak itt a jövőben a villanymozdonyok. A projekt befejezését 2013-ra tervezik.
A vasútpályát további szakaszokon is fejlesztenék, így uniós forrásból készülhet a Győr-Pápa-Celldömök-Boba vonalszakasz, amely a IV. és V. páneurópai folyosót közi össze, illetve a Budapest felé becsatolást nyújtó Boba-Székesfehérvár szakasz is.
A Bizottság által tegnap bemutatott jelentés szerint ezekkel kapcsolatban több probléma merült fel, ami miatt csúszhat a beruházás megvalósítása. A jelentés szerint "a magyar hatóságok forráshiányra hivatkoznak", Hónig Péter közlekedési miniszterként 2009 novemberében pedig a Győr-Pápa-Celldömölk-Boba szakasszal kapcsolatban azt nyilatkozta a napló online-nak, hogy az "engedélyek még nem állnak rendelkezésre, ezért a projekt második ütemének megvalósítására várhatóan a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszakban lesz lehetőség".

Boba polgármesteri hivatala lapunknak elmondta, a villamosítás eredményeképpen már nem kell, hogy a vonatok bemenjenek a 850 lelkes településre, hiszen Zalaegerszeg és Székesfehérvár fele villamosított pályán haladhatnak a vonatok.

Balázs Péter lett a Pozsonyig tartó szakasz koordinátora

Siim Kallas a "TEN-T Days 2010" konferencia keretein belül elmondta: "A kiemelt TEN-T projektek eredményes végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió polgárai nagyobb mértékben élhessenek a szabad mozgáshoz való jogukkal, illetve ahhoz, hogy erősödjön az Unió és a belső piac területi kohéziója."
A három kiemelt projektről a célok gyors és eredményes végrehajtása érdekében írtak alá egyetértési megállapodást, amelynek keretében az aláírók bizonyítják a projektek végrehajtása iránti elkötelezettségüket.
A kiemelt projektek erősítése érdekében a Bizottság június 8-án új koordinátorokat is kinevezett három kiemelt projekt élére. A koordinátorok feladata, hogy az egyes projektek előrehaladását figyeljék, beszámoljanak a Bizottságnak és javaslatokat tegyenek a végrehajtással kapcsolatban.
A 17. számú kiemelt projekt (Párizs-Pozsony) élére Balázs Pétert, a korábbi magyar külügyminisztert nevezték ki, aki 2005 júliusa és 2009 áprilisa között már ellátta ezt a feladatot. A Bizottság sajtóközleménye szerint Siim Kallas rendkívül fontosnak tartja "a kiemelt TEN-T projektek megfelelő és hatékony irányítását", ezért üdvözölte azt, hogy a Bizottság ilyen magas rangú koordinátorokat nevezett ki a projektek élére.

A jövő prioritásai

"A TEN-T szakpolitikáját korszerűsíteni kell ahhoz, hogy az Európai Unió erőforrásai fokozottabban szolgálhassák a belső piac zavartalan működése szempontjából kritikus szűk keresztmetszetek – különösen a határokon átnyúló szakaszok és az intermodális közlekedési csomópontok (városok, kikötők, logisztikai platformok) – kezelésére szolgáló jelentős európai hozzáadott értékű stratégiai projektek végrehajtását. A TEN-T révén olyan, integrált európai közlekedési rendszer kialakulását kell támogatni, amely a környezetvédelmi és éghajlat-változási kihívásoknak jobban megfelel." – olvasható a Bizottság TEN-T hálózat jövőjéről írt munkadokumentumában.
A TEN-T hálózat fejlesztésének hatékonysága érdekében az idei évben a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez a hálózat jövőjéről.
A konzultációs folyamat során kialakított legfontosabb újításnak a Bizottság a kétrétegű tervezési közelítésmódot tartja. A munkadokumentum szerint ezt úgy alakítanák ki, hogy a rendszer "törzshálózatból" és egy "átfogó hálózatból állna. "A "törzshálózat" azokat a tengelyeket és csomópontokat foglalná magában, amelyek a belső piacon belüli és az Európai Uniót a szomszédaival és a világ többi részével összekötő közlekedési áramlatok szempontjából létfontosságúak." – olvasható a munkadokumentumban.
Ez a hálózat rétegeződne rá az "átfogó hálózatra", amely az országok vasúti, közúti, valamint a belvízi útjainak rendszeréből, valamint a kikötőkből és repülőterek hálózatából állna. A Bizottság úgy véli, hogy ez "olyan, sajátosan európai tervezési távlatot juttatna kifejezésre, amelynek lényege, hogy a közlekedési rendszer erőforrás-gazdálkodásának hatásfokában rendszerszintű javulást eredményez, és a közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást összességében jelentősen csökkenti."

Háttér:

Június 8. és 9. között rendezte meg a Bizottság a spanyol elnökséggel karöltve a "TEN-T Days 2010" elnevezésű konferenciát. A rendezvény célja, hogy megfogalmazzák az európai közlekedési rendszer jövőbeli irányvonalait.
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) ötlete, az egységes piac gondolatával párhuzamosan a 80-as évek végén született meg. Az ötletgazdák szerint a közeledési hálózat fejlesztése lehet az egyik kulcsa az integrált belső piac kialakulásának és a gazdasági és szociális kohézió erősítésének.
A transzeurópai hálózatok jogi alapjait az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződésben fektették le. A hálózatnak, a közlekedési rendszeren kívül további két része van (energiaszállítási, telekommunikációs).
A Parlament és a Tanács 1996-ban fogadta el a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló határozatot.

Forrás: muszakiforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes