Elégedetlenek a cégek a hazai logisztikai központok szolgáltatásainak ár-érték arányával

A vizsgált cégek közel harmadánál az összköltségek felét meghaladják a logisztikai kiadások, több mint harmaduknál 10–50, de harmaduknál tíz százalék alatt van – derül ki az új középtávú logisztikai stratégia megalkotását megelőző kérdőíves felmérésből.

A logisztikai költségek az elmúlt két-három évben a cégek több mint felénél nőttek, 3,8 százalékuknál jelentősen – mondta a kutatás részleteiről szólva Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) általános ügyvezető igazgatója. Mintegy harmaduknál nem változtak, és alig egytizedüknél még csökkentek is. Nagymértékben azon cégek logisztikai költség aránya emelkedett, ahol kereskedelemmel foglalkoztak, és a logisztikai területen dolgozó szakemberek száma meghaladta a foglalkoztatottak tíz százalékát. Csökkenésről döntően a 250 főnél nagyobb létszámú, és a tízmilliárd forint feletti árbevételű vállalatok számoltak be.

A jövőt tekintve pesszimistának, vagy inkább realistának tűnnek a válaszadók. Hiszen kétharmaduk úgy véli, hogy nőni fog – ezen belül is egytizedük szerint jelentős mértékben – a logisztikai költségek összkiadásokhoz viszonyított aránya 2014 és 2020 között. A válaszadók negyede számít változatlanságra, és csak nagyon kis részük csökkenésre. A felmérés szerint az államnak leginkább a kedvező gazdasági feltételek kialakításában kell szerepet vállalnia. Közel azonos fontosságúnak bizonyult a foglalkoztatást ösztönző programok, adókedvezmények biztosítása; a piaci verseny feltételeinek megteremtése és az innovációt; a K+F-et ösztönző programok, adókedvezmények. A válaszadók jelentős állami szerepet várnak a támogató pénzügyi és hitelrendszer megteremtésében; valamint a hazai és nemzetközi pályázati, együttműködési lehetőségek ösztönzésében is.

Fontosnak tartják az állami részvételt a logisztikai szereplők számára támogató intézményrendszer működtetésében, illetve a logisztikai szereplők, kutatóhelyek és kormányzati szervek együttműködésének összefogásában is. Az adatokból kiderült, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztése még rejt magában tartalékokat – mondta Bárdos Krisztina. Ezt segítésheti a pályázati rendszer „felhasználó barátabbá” tétele. A pályázatok kiírásakor leginkább az IT -, a raktár- és a géppark-fejlesztést igényelnék a válaszadó cégek. K+F tematikájú pályázatokat elsősorban azok a vállalkozások szeretnének, amelyeknél a logisztikához kapcsolódó tevékenységet folytatók aránya meghaladja a 76 százalékot, illetve amelyek 50 főnél kisebb a létszáma.

A válaszadók az általuk ismert hazai logisztikai központok szolgáltatásaival, és azok rendelkezésre állásával összességében a közepesnél nagyobb mértékben elégedettek. A leginkább elégedettek a szolgáltatások elérhetőségével voltak. Közel azonos mutatóval következett a megbízhatóságuk és minőségük. A legkevésbé elégedettek a szolgáltatások ár-érték arányával voltak.

A magyarországi logisztika jövőbeni versenyképességének fokozása érdekében a legfontosabbnak a közlekedési infrastruktúra fejlesztését tartják. Jelentős fontosságú még az innovatív logisztikai megoldások alkalmazása; a már meglévő, jól működő fejlesztések átvétele; a logisztikai szolgáltatásokra és rendelkezésre állására igényt teremtő gazdasági tevékenység előmozdítása.

A válaszadó cégek összességében közepes körülire értékelték munkavállalóik tudását. A diplomások és a középfokú végzettségűek tudásával a közepesnél jobban elégedettek, míg az alapfokúakéval inkább elégedetlenek. A cégek több mint felénél lenne lehetőség, hogy logisztikai gyakornoki helyeket alakítsanak ki, oktatási intézményekkel együttműködésben. A logisztikához kapcsolódó kutatást-fejlesztést a válaszadó cégek kétötöde jelzett. Ezek kétharmada árulta el logisztikai kiadásaik összköltségükön belüli arányát. Két cégnél ez teszi ki minden költségüket, de a többinél maximum hat százalék.

A K+F fő irányát a logisztikai rendszerszervezési és a technológiai, informatikai megoldások fejlesztése jelenti. Kismértékben van jelen a folyamat- optimalizáláshoz kapcsolódó és az anyagmozgatási, tárolási rendszerek fejlesztése. Hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatásokban vennének részt a középvállalatok; a 10 százaléknál magasabb arányban logisztikai szakembereket foglalkoztatók. A cégek döntő többsége lát valamilyen mértékű fejlődési lehetőséget a belső logisztikai rendszerében.

Érdektelennek bizonyult a szakma

Az országos felmérésben a vártnál kevesebb, csupán 70 cég vett részt. Az online kérdőívet kitöltő vállalkozások többsége nagyvállalat, a közepesekkel együtt a válaszadók kétharmadát teszik ki. A válaszadók döntően a szolgáltatás – főleg a szállítás, szállítmányozás; a raktározás, az egyéb szolgáltatás és a kereskedelem – területén működik. Háromnegyedüknél jelen volt a raktározás; kétharmaduknál a vállalaton belüli anyagmozgatás. A vállalkozások fele fuvarozással és szállítással; közel egyharmaduk szállítmányozással is foglalkozik. A felmérés témablokkjai a következők voltak:
– környezet, állami szerepvállalás, pályázatok
– üzleti környezet, versenyképesség,
– oktatás, képzés,
– logisztikai költségek,
– K+F tevékenység.

forrás: logisztika.com

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes